Üveg
Az üveg egy kemény anyag, amely sokféle formában elkészíthető. Általában átlátszó, de színesen is elkészíthető. Az üveg főként szilícium-dioxidból készül; a kizárólag szilícium-dioxidból készült üveget szilikaglasnak nevezzük.
Az ablakok és palackok készítéséhez használt üveg egy speciális típus, az úgynevezett szódabikarbónás üveg, amely körülbelül 75%-ban szilícium-dioxidból (SiO2), a nátrium-karbonátból (Na2CO3) származó nátrium-oxidból (Na2O), kalcium-oxidból, más néven mészből (CaO) és számos kisebb adalékanyagból áll.
Az arányok megváltoztatásával és különböző összetevők hozzáadásával sokféle üveg készíthető. A színes üveg kis mennyiségű fémoxid hozzáadásával készül. A kék színt például apró mennyiségű kobalt-oxid adja.
A kristályüveg ólom- és cink-oxidok hozzáadásával készül. Valójában nem kristály, mert minden üveg nem kristályos szilárd anyag. A kristályüveget csiszolt üvegnek nevezzük, ha kézzel vágták:
A "csiszolt üveg" olyan üveg, amelyet teljes egészében kézzel, forgó kerékkel díszítettek. Az egyébként teljesen sima üvegfelületen a vágásokat úgy készítik el, hogy a munkások a darabot különböző méretű fém- vagy kőkerekekhez tartják és mozgatják".
Mivel az üvegből lencséket készítenek, a "szemüveg" szó gyakran szemüvegeket jelent.
Az a mítosz, hogy az üveg valójában folyadék, abból a tényből ered, hogy a régi házak és templomok (200-300 éves) ablakai néha kissé formátlanok: alul vastagabbak, mint felül. Ez valójában az üveggyártás múltbeli folyamatának köszönhető, amelynek következtében az üvegtábla egyik szélén vastagabb lett, mint a másikon. Ésszerű volt az ablakokat úgy beépíteni, hogy az alsó szélük vastagabb legyen. Néha olyan ablakot is találunk, amelynek vastag széle az ablak tetején van.
Az üveg újra és újra újrahasznosítható. Az üvegpalackok és üvegedények könnyen újrahasznosíthatók, hogy új üvegpalackokat és üvegeket készítsenek belőlük, vagy az iparban aggregátumként (építőanyagként) vagy homokként használják fel.
· 
Római üvegpohár a Kr. u. 4. századból.
· 
Egy pohár vízzel.
· 
Üvegfestmény ablakok egy keresztény templomban.
Üveggömb színes üvegformákkal a belsejében
Edo-Kiriko, egy hagyományos csiszolt üvegműves mesterség a tokiói Asakusában, Japánban. Az üveg két rétegből áll, egy színes rétegből és egy átlátszó rétegből.
Kérdések és válaszok
K: Miből készül az üveg?
V: Az üveg főként szilícium-dioxidból, konkrétan a szódabikarbónás üveg szilícium-dioxidból (SiO2), a nátrium-karbonátból (Na2CO3) származó nátrium-oxidból (Na2O), a mésznek is nevezett kalcium-oxidból (CaO) és számos kisebb adalékanyagból áll.
K: Hogyan lehet különböző színeket hozzáadni az üveghez?
V: Kis mennyiségű fémoxidok hozzáadásával különböző színeket lehet az üveghez adni. A kék színt például apró mennyiségű kobalt-oxid adja.
K: Mit jelent a "csiszolt üveg" kifejezés?
V: A csiszolt üveg olyan üvegre utal, amelyet teljes egészében kézzel, forgó kerekek segítségével díszítettek, amelyek vágásokat ejtenek az egyébként sima felületen.
K: Honnan származik az a mítosz, hogy az üveg folyékony?
V: Az a mítosz, hogy az üveg valójában folyadék, abból a tényből ered, hogy a régi (200-300 éves) házak és templomok ablakai néha kissé el vannak csúszva, mivel a múltban a készítésük során az egyik szélük vastagabb volt, mint a másik.
K: Mire használják gyakran az üvegeket?
V: Mivel az üvegből lencséket készítenek, a "szemüveg" gyakran a szemüveget vagy a szemüvegeket jelenti.
K: A kristály valójában kristály?
V: Nem, a kristályüveg valójában nem kristály, mert az üveg minden fajtája nem kristályos szilárd anyag.
K: Új üvegdarabok készítésekor felhasználhatók-e újrahasznosított anyagok? V: Igen, az újrahasznosított anyagok, például palackok és üvegek könnyen újrahasznosíthatók új üvegdarabokká, vagy az iparban aggregátumként vagy homokként használhatók fel.
