Teljes közösség a keresztény egyházak között — jelentés és típusok
Ismertető a „teljes közösség” fogalmáról: mit jelent a keresztény egyházak közti egység, fő típusai és teológiai különbségek katolikus, ortodox és nyugati hagyományokban.
A teljes közösség a keresztény ekkléziológiában használt kifejezés, amely két különböző keresztény közösség vagy egyház közötti kapcsolatot írja le, amelyek elismerik, hogy a másik ugyanazt a közösséget és ugyanazokat az alapvető tanokat vallja. Ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem lennének közöttük különbségek.
A teljes közösség jelentése egyrészt a katolikus és a keleti ortodox keresztény teológiában, másrészt a többi nyugati keresztény teológiájában eltérő.
Mit értünk pontosan "teljes közösség" alatt?
Teljes közösség alatt általában azt értjük, hogy két egyház vagy gyülekezet között van olyan fokú egység, amely kiterjed a hitre, a szentségek (különösen a keresztelés és az eucharisztia) kölcsönös elismerésére, valamint az egyházi szolgálat és papság egymás általi elismerésére. Gyakorlati következménye, hogy a hívek részt vehetnek egymás szentségi életében (például közösen vehetnek részt az úrvacsorán), és a lelkészek, papok, püspökök szolgálata kölcsönösen elfogadott lehet.
Típusok és fokozatok
- Teljes, látható közösség: a legmagasabb fokozat, amely magában foglalja a hit, a szentségek és az egyházszervezet alapvető egységét. Ilyenkor gyakorlatilag egységes egyházi testként lehet tekinteni a felekezeteket.
- Szentségi közösség (eucharisztikus közösség): a felekezetek megosztják és kölcsönösen elismerik az eucharisztiát, de lehetnek még eltérések a papság vagy egyházkormányzat kérdésében.
- Részleges vagy korlátozott közösség: a hit bizonyos alapelveiben és egyes szentségek elismerésében van egyezés, de nem áll fenn teljes egyetértés a papság, kánonjog vagy tanítás minden kérdésében.
- Teológiai és gyakorlati együttműködés: nem feltétlenül jár szentségi közösséggel; közös szolgálatokat, diakóniai programokat vagy tanítási nyilatkozatokat jelenthet. Sok ökuménikus kapcsolat ebbe a kategóriába tartozik.
Főbb elvi kérdések és vitapontok
A teljes közösség megvalósítása fölött gyakran teológiai és intézményi akadályok állnak, például:
- Püspöki és egyházi rend: a püspöki succession (apostoli folytonosság) és az egyházi rend elismerése kulcsfontosságú. A katolikus és az ortodox egyházak például hangsúlyozzák az apostoli utódlást.
- Az eucharisztia értelmezése: eltérő felfogások a jelenlétről, az áldozat jellegéről vagy a zsinati-végrehajtásról befolyásolják az interkommunió lehetőségét.
- A püspök római püspöki (pápai) primátusa: a római pápa szerepét illető nézetkülönbség az egyik legfőbb akadály a katolikus–ortodox egység előtt.
- Tanítási kérdések: dogmatikai különbségek (például filioque, megigazulás tana) és azok történelmi értelmezései befolyásolják a teljes közösség elérését.
Gyakorlati következmények
A teljes közösség gyakorlati hatásai közé tartozik:
- az úrvacsorai közösség lehetősége a hívek számára;
- a papok és lelkészek szolgálatának kölcsönös elismerése;
- közös liturgikus, kateketikai és missziós tevékenységek;
- kanonikus és jogi kérdések rendezése, például házasságok, keresztelések és temetések elismerése alkalmával.
Példák és történeti megjegyzések
A valós ökumenikus gyakorlatban ritkán fordul elő azonnali, teljes és mindenre kiterjedő egység; a közelítések gyakran fokozatosak. Néhány történelmi és kortárs példa:
- A katolikus–ortodox kapcsolatban a teológiai párbeszéd hosszú ideje folyik; mindkét oldal vállalja az egység keresését, de a pápa elsőségével és néhány dogmatikai kérdéssel kapcsolatos eltérések megoldatlanok maradtak.
- A Porvoo-egyezmény (európai anglikán és evangélikus egyházak) jó példa arra, hogy milyen módon jöhet létre teljes közösség a püspöki szolgálat és a szentségek kölcsönös elismerése alapján.
- A Bonn-i megállapodás (anglikánok és old catholicok) 1931 óta teljes közösséget teremtett ezek között a testületek között.
- A Római Katolikus Egyház gyakorlata szerint sok protestáns közösség keresztelkedését elismeri, de általában nem ismeri el a protestáns egyházi rendek püspöki-szlúságát és szentbeszámolási rendjét (kivételek és külön intézmények — pl. személyi ordinariátusok — pedig megjelennek a 20–21. század gyakorlatában).
Összegzés
A teljes közösség egy többdimenziós, teológiai és intézményi egység, amelynek megvalósulása a hit, a szentségek és az egyházi szolgálat kölcsönös elismerésén alapul. A gyakorlatban a teljes közösség ritka és általában hosszú egyeztetéseket, valamint kompromisszumokat igényel; ugyanakkor az ökumenikus mozgalom és a kétoldalú teológiai párbeszédek számos példát adnak arra, hogy miként lehet közelebb jutni ehhez az egységhez anélkül, hogy elnyomnák a közösségek történeti és liturgikus különbségeit.
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mi az a teljes közösség?
V: A teljes közösség a keresztény ekkléziológia fogalma, amely két különálló keresztény közösség vagy egyház közötti kapcsolatot írja le, akik elismerik, hogy ugyanazt a közösséget és alapvető tanokat vallják.
K: A teljes közösség azt jelenti, hogy a két keresztény közösség között nincsenek különbségek?
V: Nem, ez nem jelenti azt. A két keresztény közösség vagy egyház közötti teljes közösség elismeri, hogy még mindig lehetnek közöttük különbségek vagy megkülönböztetések.
K: A teljes közösség jelentése azonos a különböző keresztény felekezetek között?
V: Nem, a teljes közösség jelentése az adott keresztény felekezettől függően eltérő. A katolikus és a keleti ortodox keresztény teológia és más nyugati keresztények teológiája között eltér.
K: Mi a különbség a teljes közösség jelentése között a katolikus és a keleti ortodox keresztény teológia között?
V: A katolikus és a keleti ortodox keresztény teológiában a teljes közösség magában foglalja a pápa tekintélyének elismerését, valamint bizonyos szentségek és tanok elfogadását.
K: Miben különbözik a teljes közösség meghatározása más nyugati keresztény felekezeteknél?
V: Más nyugati keresztény felekezetek esetében a teljes közösség utalhat bizonyos szentségek vagy közös hitgyakorlatok elfogadására, de anélkül, hogy feltétlenül elismernék a pápa tekintélyét.
K: A teljes közösséghez teljes egyetértés szükséges minden teológiai kérdésben?
V: Nem, a teljes közösség csak azt követeli meg, hogy a két keresztény közösség vagy egyház elismerje közös közösségüket és alapvető tanításaikat. Nem követeli meg a teljes egyetértést minden teológiai kérdésben.
K: Lehetnek-e olyan keresztény közösségek vagy egyházak, amelyek nem állnak teljes közösségben, mégis pozitív kapcsolatban?
V: Igen, a nem teljes közösségben lévő keresztény közösségek vagy egyházak is lehetnek pozitív kapcsolatban, de a teljes közösség nagyobb fokú elismerést és egységet feltételez közöttük.
Keres