VI. Edward (1537–1553): Anglia ifjú királya és reformjai
VI. Edward (1537–1553): Anglia ifjú királyának rövid, de sorsfordító reformjai — trónra lépés, protestáns átalakulás és öröksége a Tudor-korban.
VI. Edward (1537. október 12. – 1553. július 6.) 1547. január 28-tól 1553. július 6-án bekövetkezett haláláig Anglia és Írország királya volt. Apja VIII. Henrik, édesanyja Jane Seymour volt; édesanyja 12 nappal Edward születése után meghalt. Apja halálakor, kilenc éves korában lépett trónra; koronázása később, 1547 februárjában történt.
Korai neveltetés és személyisége
Edwardot protestáns szellemben nevelték, és a korabeli humanista műveltségben részesült: fiatalon latinul és görögül tanult, olvasottsága és vallási érzékenysége erősen befolyásolta döntéseit. Fiatal kora miatt kormányzását kezdetben egy régens-tanács irányította; az uralkodó személye azonban fontos legitimáló tényező volt a politikai vitákban.
Régens-tanács, Somerset és Northumberland
Edwardnak két meghatározó régense volt. Az első a nagybátyja, Edward Seymour, Somerset hercege, aki lordprotektor lett, és uralkodásának első két és fél évében irányította a kormányzatot. Somerset ambíciói között szerepelt a skótok elleni hadjárat folytatása (a „rough wooing”), valamint belső konszolidáció, de politikája súlyos gazdasági és társadalmi feszültségeket keltett, amelyek 1549-ben lázadásokhoz vezettek.
Somersetet később John Dudley, Northumberland hercege váltotta fel, aki erőteljesebb hatalomgyakorlással és pragmatikusabb gazdasági-politikai irányvonallal igyekezett stabilizálni az országot. Mindkét férfi — különböző módon — jelentős változtatásokat akart az anglikánegyházban, és befolyásuk meghatározó volt Edward uralma alatt.
Vallási reformok
Edward uralkodását elsősorban a vallási reformok jellemezték. Bár apja, VIII. Henrik eltávolította a pápát az angliai egyház éléről, a tényleges protestáns jellegű változások nagy része Edward idejére maradt. Az ő kormányzata alatt fogadták el a protestáns liturgia és egyházi jog alapvető elemeit: angol nyelvű istentisztelet, egyházi vagyonmegosztás (például a chantry-k feloszlatása), a papság házasodásának engedélyezése és a rituálék egyszerűsítése.
A reformok kulcsfigurái közé tartozott az egyházvezetés és parlamenti politika szoros együttműködése: a központi dokumentumok és törvények — köztük a közösségi ima- és liturgiakönyvek — megváltoztatták a hívők napi vallásgyakorlatát. Ezek a rendelkezések rövid távon sok helyen ellenállást váltottak ki, hosszú távon azonban alapul szolgáltak az 1559-es Erzsébet-kori vallási rendezés részleges visszaállításához és konszolidációjához.
Belső feszültségek és lázadások
Edward uralkodásának idejére súlyos gazdasági és társadalmi problémák halmozódtak fel: infláció, földhasználati viták (enclosure), magas adók és a társadalmi mobilitás korlátozottsága. 1549-ben több nagyobb felkelés tört ki, köztük a délnyugati „Prayer Book Rebellion”, amely elsősorban a vallási változások ellen tiltakozott, valamint a kelet-angliai Kett-féle felkelés (Kett's Rebellion), amely az agrárpolitika és igazságtalanságok elleni lázadásként robbant ki. Ezek az események rávilágítottak az ország belső feszültségeire és nehezítették a régensek kormányzását.
Halála, utódlás és történelmi örökség
1553. július 6-án, 15 éves korában meghalt, valószínűleg tuberkulózisban. Halála előtt a tanácsával közösen kiadott egy úgynevezett "Utódlási rendelkezést", amellyel megpróbálták megakadályozni, hogy az ország visszatérjen a katolikus hitre. Edward unokatestvérét, Lady Jane Grey‑t nevezte meg örökösének, és megkísérelték kizárni féltestvéreit, Máriát és Erzsébetet. A trónra lépés vitatott volt: Jane rövid ideig birtokolta a királyi hatalmat, de Mary gyorsan támogatást szerzett, visszatért a trónra, és később visszafordította Edward protestáns reformjait.
Bár sok reformját I. Mária visszavonta, Edward uralkodása nélkülözhetetlen lépés volt az angol protestantizmus jogi és liturgikus intézményesítésében. Az általa és tanácsadói által bevezetett változtatások alapját képezték az Erzsébet-kori konszolidációnak: a későbbi reformok részben ezekre az intézkedésekre építkeztek, és hosszabb távon hozzájárultak az anglikán egyház karakterének kialakulásához.
- Fontosabb események: trónra lépés 1547, Somerset lordprotektor időszaka, 1549-es lázadások, Northumberland hatalomra jutása, vallási törvények és liturgiai reformok.
- Örökség: az angol egyház protestáns jellegének megerősítése és a későbbi Erzsébet-kori rendezés előkészítése.
VI. Edward, Anglia, hatéves korában
Vallási változások
Törvényeket hoztak, hogy az egyházak egyszerűbbé váljanak. A katolikus templomok gazdagok voltak díszítésben és színekben. Most, Edward alatt az ólomüveg ablakokat és az ikonokat eltávolították a templomokból; a templomok berendezése nagyon egyszerű és egyszerű lett.
A tényleges istentiszteletek egyszerűbbé váltak, és az átlagember is megérthette, hogy az istentiszteleteken - amelyeket most már szentáldozásnak neveztek - latin helyett angolul beszéltek. Thomas Cranmer érsek angolul is megírta a közös imakönyvet. A papoknak nem kellett a katolikus egyházhoz kapcsolódó fényes öltözéket viselniük, és Edward alatt. Engedélyezték számukra a házasságkötést is. A király maradt az egyház feje.
Mindezek a változások jelentős szakítást jelentettek a katolikus egyház hagyományaival. Németország és Svájc egyes részein a katolikus egyház gazdagsága és korrupciója elleni tiltakozásul vallási csoportok is elszakadtak. Ezeket protestánsokként ismerték meg, és Anglia Edward alatt protestáns országgá vált, független anglikán egyházzal.
Edward sosem volt egészséges fiú, és 1553-ban megromlott az egészsége. Lady Jane Grey kilencnapos uralkodása után katolikus féltestvére, Mária lett Anglia királynője, és az ország a vallási változások újabb időszakán ment keresztül.
| · v · t · e Angol uralkodók |
| Alfréd - Idősebb Edward - Ælfweard - Athelstan - I. Edmund - Edred - Edwy - I. Edgar - Mártír Edward - Ethelred - I. Sweyn - II. Edmund - Canute - I. Harold - Harthacanute - Gyóntató Edward - II. Harold - II. Edgar - I. Vilmos - II. Vilmos - I. Henrik - István - Matilda - II. Henrik - II. I. Richárd - János - III. Henrik - I. Edward - II. Edward - III. Edward - II. Richárd - IV. Henrik - V. Henrik - VI. Henrik - IV. Edward - V. Edward - III. Richárd - VII. Henrik - VIII. Henrik - VI. Edward - Jane - I. Mária - I. Erzsébet - I. Jakab - I. Károly - Interregnum - II. Mária (Vilmos és Máriatársuralkodóként) - III. |
| · v · t · e A walesi hercegek | |
|
|
Lásd még: Wales-i Hercegség
Kérdések és válaszok
K: Ki volt VI. Edward?
V: VI. Edward volt Anglia és Írország királya 1547. január 28-tól 1553. július 6-án bekövetkezett haláláig. Ő volt VIII. Henrik angol király és Jane Seymour fia.
K: Hány éves volt Edward, amikor király lett?
V: Edward 9 éves korában lett király, amikor apja meghalt.
K: Miért Edward lett király a két idősebb nővére helyett?
V: Mivel ő férfi volt, Edward lett a király két idősebb nővére, Mária és Erzsébet helyett, akik mindketten nők voltak.
K: Kik adtak tanácsot és ki irányította a fiatal királyt uralkodásának első két és fél évében?
V: Edward uralkodásának első két és fél évében Lord Somerset, más néven Edward Seymour, Somerset hercege adott neki tanácsot és irányította őt.
K: Milyen jelentős változások történtek az anglikán egyházban Edwards uralkodása alatt?
V: A legtöbb jelentős változás az anglikán egyházban Edwards uralkodása alatt történt, amelyeket Somerset, Northumberland és Thomas Cranmer érsek vezetett. E változások közé tartozott a római katolicizmustól való elszakadás a protestantizmus felé.
K: Milyen esemény történt Edwards uralkodása alatt, amely vereséggel végződött?
V: Edwards uralkodása alatt volt egy kísérlet Skócia elfoglalására, amely jól indult, de végül vereséggel végződött.
K: Hogyan reagált Mária Edwards reformjaira, miután megbuktatta Lady Jane Grey királynőt?
V: Miután Mária megbuktatta Lady Jane Grey-t királynőként, az Edwards által végrehajtott összes reformot visszavonta, de azokat később Erzsébet 1559-ben visszaállította.
Keres