Erzsébet-kori vallási település
Az Erzsébet-kori vallási rendezés I. Erzsébet válasza volt a VIII. Henrik, VI. Edward és I. Mária uralkodása alatt kialakult vallási viszályokra.
Ezt a választ az angol parlament két törvényben adta meg. Az 1559-es szupremáciai törvény megerősítette az angol egyház Rómától való függetlenségét. Az 1559. évi Egységtörvény döntött az angol egyház formájáról.
Gyakran az angol reformáció végének és az anglikanizmus megalapozásának tekintették. Egyes történészek azonban úgy vélik, hogy Anglia csak sok évvel később vált népi szinten protestáns nemzetté. Úgy tűnik, hogy a lakosság és a papság között még sokáig nagy volt a megosztottság.
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mi volt az Erzsébet-kori vallási település?
V: Az Erzsébet-kori vallási rendezés I. Erzsébet válasza volt a VIII. Henrik, VI. Edward és I. Mária uralkodása alatt kialakult vallási konfliktusokra.
K: Hány parlamenti törvényt érintett az Erzsébet-kori vallási rendezés?
V: Az Erzsébet-kori vallási rendezés két parlamenti törvényt érintett.
K: Mit erősített meg az 1559-es szupremáciai törvény?
V: Az 1559-es szupremáciai törvény megerősítette az angol egyház Rómától való függetlenségét.
K: Mi volt a célja az 1559. évi Egységtörvénynek?
V: Az 1559-es Egységtörvény meghatározta az angol egyház formáját.
K: Mit tartanak egyesek az Erzsébet-kori vallási rendezésnek?
V: Az Erzsébet-kori vallási rendezést egyesek az angol reformáció végének és az anglikanizmus megalapozásának tekintik.
K: Az Erzsébet-kori vallási rendezés után Angliát népi szinten protestáns nemzetnek tekintették?
V: A történészek úgy vélik, hogy Anglia csak sok évvel később vált népi szinten protestáns nemzetté.
K: Voltak-e megosztottságok a lakosság és a papság között az Erzsébet-kori vallási rendezéssel kapcsolatban?
V: Igen, a lakosság és a papság között még sokáig nagy volt a megosztottság.
