Erzsébet-kori vallási rendezés (1559): az angol egyház függetlensége
Az 1559-es Erzsébet-kori vallási rendezés: a szupremáciai és Egységtörvény története, az angol egyház függetlensége és az anglikanizmus kialakulása.
Az Erzsébet-kori vallási rendezés I. Erzsébet válasza volt a VIII. Henrik, VI. Edward és I. Mária uralkodása alatt kialakult vallási viszályokra.
A két törvény
Ezt a választ az angol parlament két törvényben adta meg. Az 1559-es szupremáciai törvény megerősítette az angol egyház Rómától való függetlenségét. Az 1559. évi Egységtörvény döntött az angol egyház formájáról.
Tartalma és fő intézkedések
- Szupremácia: az uralkodó jogilag is a nemzeti egyház legfőbb vezetőjévé vált. Erzsébet a "Supreme Governor" (legfőbb kormányzó) címet használta, hogy kevésbé provokatív legyen a katolikusok és a hagyományosisták felé, mint a "Supreme Head" elnevezés.
- Egység és liturgia: az Egységtörvény kötelezővé tette a megújított, 1559-es általános istentiszteleti rend használatát, amely a korábbi Book of Common Prayer szövegeinek kombinációja volt, visszafogott reformokkal. A misekönyv célja az egységes liturgia és az istentiszteleti gyakorlat egységesítése volt.
- Kötelező részvétel és szankciók: az egyházi szertartásokon való részvétel kötelezővé vált, a hivatalos istentiszteletektől való távolmaradást pénzbírsággal lehetett sújtani, a tisztségek betöltéséhez pedig hűségeskü (az Oath of Supremacy) szükségeltetett.
- Egyházi kormányzás: az egyház vezetése a koronához került: a püspökök kinevezése és az egyházi adminisztráció erőteljesen a királyi hatalom alá rendelődött.
Közvetlen hatások és ellenállás
A rendezés rövidtávon stabilizálta az ország vallási életét: a római pápa tekintélyét ismét háttérbe szorították, és az egyházi intézményrendszer visszatért a reformált irányhoz anélkül, hogy a teljes szakítást a középkori ceremóniákkal és hierarchiával erőteljesen megtisztították volna. Erzsébet törekvése az via media, vagyis a mérsékelt középút volt: megpróbálta egyensúlyba hozni a reformokat és a hagyományos elemeket, hogy szélesebb támogatást nyerjen.
Ugyanakkor a lakosság és a papság között továbbra is jelentős megosztottság maradt. Sokan — különösen a katolikusok és a radikális protestánsok (a későbbi puritánok) — elégedetlenek voltak: a katolikusok titokban tovább gyakorlódtak, míg a puritánok a liturgia és az egyházi hierarchia további egyszerűsítését követelték. A rendezést a történészek gyakran tekintik az angol reformáció egyik lezáró aktusának és az anglikanizmus megalapozásának, de mások hangsúlyozzák, hogy a népi átalakulás évtizedek alatt ment végbe.
Hosszabb távú következmények
- A törvények megalapozták az egyház állami kontrollját és a későbbi angol államegyház rendszerét.
- A vallási rendezettség nem volt teljes: a katolikus recusancy (a hivatalos mise elhagyása) és a puritán reformigény évtizedeken át politikai és társadalmi feszültségeket okozott.
- Nemzetközi következmények: a rendezés és Erzsébet későbbi politikája fokozta az ellentétet a katolikus nagyhatalmakkal, különösen miután XI. Pius pápa 1570-ben kiátkozta Erzsébetet (Regnans in Excelsis), ami idegen beavatkozásokat és belső bizalmatlanságot is előidézett.
- Hosszú távon az Erzsébet-kori settlement hozzájárult egy angol nemzeti egyház és identitás kialakulásához, amely mind liturgiában, mind törvényi eljárásokban eltérő utat jelölt ki Európa katolikus és református törekvéseitől.
Összegzés
Az 1559-es vallási rendezés jogilag megszilárdította az angol egyház függetlenségét és létrehozta a formális keretet az ország vallási életére vonatkozóan. Bár politikai értelemben sikeres volt és hosszú távú alapot adott az anglikanizmusnak, társadalmi és vallási szinten a megosztottság sok évig megmaradt, és az igazán széleskörű vallási átalakulás fokozatosan, többlépcsős folyamat eredményeként jött létre.
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mi volt az Erzsébet-kori vallási település?
V: Az Erzsébet-kori vallási rendezés I. Erzsébet válasza volt a VIII. Henrik, VI. Edward és I. Mária uralkodása alatt kialakult vallási konfliktusokra.
K: Hány parlamenti törvényt érintett az Erzsébet-kori vallási rendezés?
V: Az Erzsébet-kori vallási rendezés két parlamenti törvényt érintett.
K: Mit erősített meg az 1559-es szupremáciai törvény?
V: Az 1559-es szupremáciai törvény megerősítette az angol egyház Rómától való függetlenségét.
K: Mi volt a célja az 1559. évi Egységtörvénynek?
V: Az 1559-es Egységtörvény meghatározta az angol egyház formáját.
K: Mit tartanak egyesek az Erzsébet-kori vallási rendezésnek?
V: Az Erzsébet-kori vallási rendezést egyesek az angol reformáció végének és az anglikanizmus megalapozásának tekintik.
K: Az Erzsébet-kori vallási rendezés után Angliát népi szinten protestáns nemzetnek tekintették?
V: A történészek úgy vélik, hogy Anglia csak sok évvel később vált népi szinten protestáns nemzetté.
K: Voltak-e megosztottságok a lakosság és a papság között az Erzsébet-kori vallási rendezéssel kapcsolatban?
V: Igen, a lakosság és a papság között még sokáig nagy volt a megosztottság.
Keres