II. Henrik angol király
II. Henrik angol király, más néven II. Curtmantle Henrik (Le Mans, Franciaország, 1133. március 5. - Chinon, Franciaország, 1189. július 6.) volt Anjou grófja, Maine grófja, Normandia hercege, Aquitánia hercege, Gascogne hercege, Nantes grófja, Írország ura, és különböző időszakokban Wales, Skócia és Nyugat-Franciaország egyes részeit is uralta. Franciaországi birodalma éppúgy foglalkoztatta, mint Anglia.
Henrik V. Geoffrey, Anjou grófjának és Matilda császárnőnek a fia volt. Aquitániai Eleonórát 1152-ben vette feleségül, és 1154-ben királlyá koronázták. Gyermekei közé tartoztak a későbbi királyok, Richárd, aki később számos csatát vezetett, és János. Bár Anglia királya volt, soha nem tanulta meg az angol nyelvet, mivel családja 1066-ban Normandiából érkezett át. Ők normandiai franciául beszéltek. Henrik intelligens és jól képzett volt. Folyékonyan beszélt latinul, ami akkoriban Európában a művelt emberek nyelve volt. Minden dokumentumot és törvényt latinul írtak.
II. Henrik 1152-ben Montsoreau-ban harcolt testvére, Geoffrey ellen. II. Henrik trónörökléséről 1153-ban állapodtak meg. Végül I. István halálával 1154-ben került a trónra. Csökkentette a bárók hatalmát, akik István uralkodása alatt nagy hatalomra tettek szert, és 1166-ban bevezette az esküdtszéki eljárást.
II. Henrik, Anglia királya
Hatás a törvényességre és a rendre
Henry óriási hatással volt a Law and Orderre. Henrik elégedetlen volt azzal, hogy a törvényt nem egyformán alkalmazták Anglia-szerte, és változtatásai hozzájárultak a common law kialakulásához. Ez volt az a mód, ahogyan a törvényeket minden városban és faluban ugyanúgy alkalmazták, így mindenkit egyformán és méltányosan kezeltek. Ennek érdekében Henrik számos változtatást hajtott végre:
- Olyan bírákat hozott létre, akik beutazzák az országot, és ítélkeznek a törvényszegéssel vádolt emberek ügyeiben. Ez azt jelentette, hogy minden bűncselekményt a király vagy az ő bírái bíráltak el, és nem a helyi emberek, akik esetleg elfogultak vagy befolyásoltak lennének.
- Lehetővé tette a bírák számára, hogy beszedjék a kisebb bűncselekményekért kiszabott büntetéseket, amelyeket aztán a királynak adtak át.
- Létrehozta az esküdtszéki tárgyalást. Ez azt jelentette, hogy több, általában 12 helyi férfi ítélkezett egy bűncselekménnyel vádolt személy ügyében. Ha bűnösnek tartották, akkor megbüntették, ha pedig ártatlannak, akkor szabadon engedték.
Az esküdtszéki tárgyalás biztonságosabb alternatívája lett a sérüléssel vagy halállal végződő pereknek. 1215-ben, miután III. Innocent pápa megtiltotta a papoknak, hogy felügyeljék a törvényszéki tárgyalásokat, az esküdtszéki perek váltak a bűnözők megítélésének legelterjedtebb módjává.
Az egyik nagy esemény, amely Henrik uralkodása alatt történt, Thomas Becket meggyilkolása volt. Henrik és Becket régi barátok voltak, akik vitába keveredtek, miután Becket lett Canterbury érseke. Vitásuk az egyház szerepéről szólt Angliában. Becket megpróbálta növelni az egyházi bíróságok hatalmát, amelyek elvesztették hatalmukat, amikor Henrik jelentős változtatásokat hajtott végre a jogrendszerben. Négy lovag megölte Becketet a canterburyi székesegyházban. A legenda szerint a lovagok hallották, amint Henrik azt mondta: "Ki szabadít meg ettől a háborgó (lázadó) paptól?".
Henrik első fia, Vilmos, Poitiers grófja csecsemőként halt meg. 1170-ben Henrik és Eleonóra tizenöt éves fiát, Henriket királlyá koronázták (ez volt a másik oka annak, hogy Henrik összeveszett Thomas Becket-tel, aki nem értett egyet Henrik megkoronázásával). Az ifjú Henrik soha nem uralkodott, és nem szerepel az angol királyok és királynők listáján; ifjú Henrik királyként vált ismertté, hogy ne keverjék össze unokaöccsével, III. Henrikkel.
Henriknek és feleségének, Aquitániai Eleonórának öt fia és három lánya született: Vilmos, Henrik, Richárd, Geoffrey, János, Matilda, Eleonóra és Johanna. Henrik megpróbálta elvenni Eleanortól (és fiuktól, Richárdtól) a földeket. Ez konfliktushoz vezetett egyfelől Henrik, másfelől felesége és fiai között.
Henriknek számos házasságon kívüli gyermeke is született, köztük William de Longespee, Salisbury grófja, akinek anyja Ida, Norfolk grófnője volt; Geoffrey, York érseke, egy Ykenai nevű nő fia; Morgan, Durham püspöke; és Matilda, Barking apátnője.
Henriknek állandó küzdelmeket és csatákat kellett vívnia VII. Lajos francia király ellen, de saját feleségével és fiaival is számos konfliktusba keveredett. Törvényes gyermekei szerinte "az igazi fattyak" voltak. Amikor éppen nem egymással harcoltak, akkor Henrik ellen harcoltak. Először Richárd és az ifjú Henrik harcolt apjukkal a nekik ígért földek birtoklásáért. Vereséget szenvedtek, és súlyos pénzbírsággal sújtották őket. Később Eleanor és az ifjú Henrik polgárháborút vezettek Henrik király ellen (1173/74). Ezt is Henrik nyerte meg, csak éppen. Richárd végül legyőzte Henriket az Anjou-ért vívott csatában (1189). Richárdnak segítségére volt II. Fülöp, aki ekkor már francia király volt.
Gyenge, beteg és egy törvénytelen fián kívül mindenki elhagyta, Henrik 1189-ben, 56 évesen halt meg Franciaországban. Uralkodása 35 évig tartott, utódja Richárd lett.
Kérdések és válaszok
K: Ki volt II. Henrik angol király?
V: II. angol Henrik, más néven II. curtmantle-i Henrik Anjou grófja, Maine grófja, Normandia hercege, Aquitánia hercege, Gascogne hercege, Nantes grófja, Írország ura volt, és uralta Wales, Skócia és Nyugat-Franciaország egyes részeit. V. Geoffrey és Matilda császárné fia volt.
K: Mikor vette feleségül Eleanort?
V: 1152-ben vette feleségül Eleanort.
K: Milyen nyelven beszélt?
V: Családja 1066-ban Normandiából érkezett, így normandiai franciául beszéltek. Azonban intelligens és művelt volt, így folyékonyan beszélt latinul, ami akkoriban Európában a művelt emberek által használt nyelv volt.
K: Hogyan került a trónra?
V: Az angol trónöröklésről 1153-ban állapodtak meg, és végül I. István 1154-ben bekövetkezett halála után került a trónra.
K: Milyen csatákat vívtak gyermekei?
V: Gyermekei között volt a későbbi királyok közül Richárd, aki később számos csatát vezetett, és János.
K: Milyen hatalmat csökkentett Henrik uralkodása alatt? V: Uralkodása alatt Henrik csökkentette a bárók hatalmát, akik István uralkodása alatt nagy hatalomra tettek szert.
K: Milyen törvényt vezetett be Henrik uralkodása alatt? V: Henrik 1166-ban vezette be az esküdtszéki eljárást, mint törvényt uralkodása alatt.
