Edred vagy Eadred király (kb. 923 – 955. november 23.) 946-tól haláláig Anglia királya volt. Idősebb Edward király és a kenti Edgiva fia; trónra bátyja, a Bátyja, I. Edmund halála után lépett. Uralkodása alatt folytatta a Wessexből kiinduló angolszász királyok azon törekvését, hogy a szigetet egyesítse és a vikingek uralma alá került területeket visszafoglalja.
Korai élet és családi háttér
Edred a királyi család viszonylag kevésbé ismert tagjai közé tartozik, vele kapcsolatban kevesebb forrás maradt fenn, mint nagyobb testvéréről, I. Edmundról vagy a korábbi Æthelstanról. Mint Edward király és Edgiva fia, része volt annak a dinasztikus sorozatnak, amely a 9–10. századi Anglia politikai egységét alakította. Nem hagyott hátra saját gyermeket; halála után unokaöccse, Edwy került a trónra.
Uralkodás és a harc a vikingekkel
Edred uralkodása egyik legfontosabb feladata a vikingekkel szembeni küzdelem volt, különösen Észak-Anglia (Northumbria) újraegyésítéséért. Többször indított hadjáratokat és fegyveres akciókat, hogy York és környéke visszakerüljön a nyugati király hatalma alá. Ezekben a műveletekben a pusztítás és az időszakos megállapodások váltakoztak: a vikingek időnként visszaszerezték a befolyást, de Edred politikája és fegyveres fellépése hozzájárult a wessexi hegemónia fenntartásához.
Emellett Edred kormányzása során törekedett a királyi hatalom megerősítésére és az egyesített királyság intézményeinek fenntartására: a regionális vezetőkkel, püspökökkel és nagyurakkal folytatott tárgyalások és szerződések mellett katonai erővel is érvényesítette az akaratát.
Vallásosság és támogatás a egyháznak
Edred vallásos ember volt, és uralkodása alatt jelentős támogatást nyújtott kolostoroknak és püspökségeknek. A királyi adományokkal, birtokadományokkal és privilégiumokkal erősítette az egyház helyzetét, ami politikai és társadalmi stabilitást is szolgált: az egyházi intézmények fontos támaszai voltak a központi hatalomnak.
Egészségi állapot
Edred egészségi állapota gyakran gyenge volt; források utalnak arra, hogy testileg törékeny, emésztési problémákkal küzdő ember volt, aki alig tudott enni. Ez a gyengeség ellenére nem akadályozta meg abban, hogy aktív, határozott lépéseket tegyen a királyság ügyeiben, de vélhetően befolyásolta személyes életét és a kormányzás napi terheit.
Halál, temetés és örökség
Edred 955. november 23-án halt meg a somerseti Frome-ban. Temetése a winchesteri Old Minsterben történt. Halála után a trónt unokaöccse, Edwy örökölte. Edred uralkodása hozzájárult ahhoz, hogy a 10. századi angolszász állam továbbra is megőrizze egységét és vezető szerepét a brit-szigeteken; bár a viking fenyegetés időről időre feléledt, Edred katonai és diplomáciai lépései stabilizáló hatással voltak a királyságra.
Rövid összegzés: Edred rövid, de jelentős uralkodása alatt a vikingek elleni harc és az egyház támogatása voltak a fő jellemzők. Testi gyengesége ellenére érvényesítette a királyi hatalmat, és haláláig fenntartotta a Wessexből induló angolszász uralmi hagyományt.

