II. Mária angol királynő

II. Mária (1662. április 30. - 1694. december 28.) Anglia, Skócia és Írország uralkodó királynője volt 1689-től haláláig. Mária protestáns volt. A dicsőséges forradalom után lett királynő, amely római katolikus apja, II. és VII. Jakab trónfosztását eredményezte. Mária férjével, III. és II. Vilmossal együtt uralkodott. Mária 1694-ben bekövetkezett halálakor ő lett mindkét ország uralkodója. A népszerű történettudományok általában "Vilmos és Mária" uralkodásának nevezik közös uralkodásukat. Máriának kevesebb hatalma volt, mint Vilmosnak, amikor Vilmos Angliában maradt. Amikor azonban Vilmos hadjáratokba ment, ő egyedül kormányzott. Erős, határozott és hatékony uralkodó volt. Hatalmának nagy részét férjének adta, de ő nagymértékben függött tőle. Nagyon aktívan tevékenykedett az anglikán egyházban, annak legfőbb kormányzójaként kormányozta azt.

Mária 1662. április 30-án született a londoni Szent Jakab-palotában. Apja Jakab, York hercege volt, anyja pedig első felesége, Lady Anne Hyde. Ő volt a legidősebb lányuk. Mária nagybátyja II. Károly volt. Anyai nagyapja Edward Hyde, Clarendon 1. grófja volt. Hosszú ideig Károly főtanácsadójaként szolgált. Édesanyja nyolc gyermeket szült, de csak Mary és kisebbik nővére, Anne érte meg a felnőttkort.

A yorki herceg 1668-ban vagy 1669-ben lett római katolikus, de Mária és Anna protestáns nevelést kapott, ahogy II. Mária édesanyja 1671-ben meghalt, apja pedig 1673-ban újra megnősült. Második feleségül vette a katolikus Modenai Máriát. A lányt Mary Beatrice d'Este néven is ismerték. Házassága előtt Mária sok levelet írt Frances Apsley-nek, II. Jakab sólyomőrének lányának. Ő azonban nem viszonozta Mary érdeklődését.

15 éves korában Lady Mary eljegyezte első unokatestvérét, a protestáns Vilmost, az orániai herceget. Vilmos Mária királyi hercegnő és II Vilmos nassaui herceg fia volt. II. Károly eleinte nem akarta, hogy Mária hozzámenjen Vilmoshoz. Azt akarta, hogy Mária helyette a francia trónörököst, Lajos dauphint vegye feleségül. Ennek oka az volt, hogy azt remélte, Anglia barátságot köt Franciaországgal. Emellett azt is szerette volna, hogy katolikus trónutódja legyen. De a parlament nyomására később jóváhagyta a házasságukat. Azt gondolta, hogy ettől a protestánsok jobban megkedvelik majd őt, de tévedett. Mária és Vilmos 1677. november 4-én kötött házasságot Londonban. A beszámolók szerint Mária végigsírta az egész ceremóniát.

Mária Hollandiába ment, és ott élt Vilmos feleségeként. A hollandok kedvelték őt élénk, barátságos természete miatt, és Mária nagyon szerette Vilmost. A házasság azonban gyakran boldogtalan volt. Három terhessége vetéléssel vagy halvaszüléssel végződött, és Mária nagyon szomorú volt, hogy nem született gyermeke. Férje gyakran ridegen viselkedett vele, és sokáig viszonya volt Elizabeth Villiersszel, Mary egyik udvarhölgyével. Egy idő után azonban egyre melegebb lett Mary iránt.

A dicsőséges forradalom

Amikor II. Károly 1685-ben törvényes gyermek nélkül meghalt, a York herceg lett II. Jakab király Angliában és Írországban. Skóciában is ő lett VII. Jakab. Megpróbált vallásszabadságot biztosítani a nem anglikánoknak. Ezt úgy érte el, hogy királyi rendelettel érvénytelenné tette a parlament törvényeit. A közvéleménynek ez nem tetszett. Több protestáns politikus és nemes már 1687-ben tárgyalásokat kezdett (megbeszélések útján próbált megegyezésre jutni) Mária férjével. 1688 májusában Jakab arra kényszerítette az anglikán lelkészeket, hogy olvassák fel az engedékenységi nyilatkozatot. Az Indulgencia-nyilatkozat egy olyan nyilatkozat volt, amely vallásszabadságot biztosított azoknak, akik nem értettek egyet az anglikán egyházzal. Ez sokkal kevésbé tette őt népszerűvé. A protestánsok még jobban féltek, amikor felesége, Mária Modenai Mária 1688 júniusában fiút szült - James Francis Edwardot. Féltek, mert a fiú - Máriával és Annával ellentétben - római katolikusnak nevelkedett volna. Egyesek azt állították, hogy a fiút titokban ágymelegítő serpenyőben vitték be a királynő szobájába a halva született baba helyett. Erre a történetre nem volt erős bizonyíték, de Mária nyilvánosan kételkedett a fiú törvényességében. Gyanús kérdések listáját küldte el nővérének, Annának a fiú születésével kapcsolatban.

Június 30-án a Halhatatlan Hét titokban megkérte Vilmost, aki Máriával Hollandiában tartózkodott, hogy sereggel jöjjön Angliába. Vilmos, aki féltékeny volt Mária pozíciójára és hatalmára, először nem akart menni. Mária azonban közölte Vilmossal, hogy őt nem érdekli a politikai hatalom. Azt mondta, hogy "nem akar több lenni, mint a felesége, és mindent megtesz, ami hatalmában áll, hogy a férfit örökös királlyá tegye".

Vilmos beleegyezett a támadásba. Kijelentette, hogy Jakab újszülött fia a "színlelt walesi herceg". Egy listát is adott arról, hogy mit akar az angol nép, és azt mondta, hogy ő csak azt akarja, hogy "egy szabad és törvényes parlament gyűljön össze". A holland hadsereg, amelyet októberben egy vihar visszavert, november 5-én szállt partra. Az angol hadsereg és haditengerészet átállt Vilmoshoz. Ebben az időben az angol nép bizalma Jakab iránt nagyon alacsony volt. Meg sem próbálták megmenteni királyukat. December 11-én a király megpróbált elmenekülni, de nem sikerült. December 23-án ismét megpróbált elszökni. Ez a második kísérlet is sikerült, és Jakab Franciaországba szökött. Ott élt száműzetésben haláláig.

Bár Mária szomorú volt apja letétele miatt, Vilmos megparancsolta neki, hogy boldognak tűnjön, amikor Londonba érkeztek. Emiatt az emberek azt hitték, hogy Mary rideg az apjával szemben. Jakab is úgy gondolta, hogy a lánya hűtlen hozzá. Ez mélyen megbántotta Máriát.

1689-ben az orániai herceg által összehívott konventi parlament összeült, hogy megvitassák, mit kellene tenniük. Orániai Vilmos kényelmetlenül érezte magát a helyzete miatt. Királyként akart uralkodni, nem csupán egy királynő férjeként. A közös monarchiára egyetlen példa volt a tizenhatodik századból. Ez I. Mária királynő és Fülöp spanyol herceg volt. Amikor összeházasodtak, megegyeztek, hogy Fülöp herceg viseli a királyi címet. II. Fülöp azonban csak felesége életében volt király. Neki sem volt sok hatalma. Vilmos a felesége halála után is király akart maradni. Néhány fontos ember azt javasolta, hogy Mária legyen az egyedüli uralkodó. De Mária, aki hűséges volt férjéhez, elutasította.

1689. február 13-án a parlament elfogadta a Jognyilatkozatot. Ebben a nyilatkozatban kimondta, hogy Jakab azzal, hogy 1688. december 11-én megpróbált elmenekülni, lemondott a kormányról, így ekkor még senki sem volt király. Normális esetben Jakab legidősebb fia, James Francis Edward lett volna az örökös. A parlament azonban helyette Vilmosnak és Máriának ajánlotta fel a koronát, mint közös uralkodóknak. De hozzátették, hogy "a királyi (királyi) hatalom kizárólagos és teljes gyakorlása csak az említett narancshercegben és az említett herceg és hercegnő nevében, közös életük során kizárólag az említett narancsherceg és hercegnő által gyakorolható és végrehajtható". A nyilatkozatot később kibővítették, hogy minden katolikust kivegyenek belőle. Ennek oka az volt, hogy "a tapasztalat azt találta (fedezte fel), hogy e protestáns királyság biztonságával és jólétével összeegyeztethetetlen (nincs összhangban), hogy egy pápista herceg kormányozza".

Vilmost és Máriát 1689. április 11-én együtt koronázták meg a Westminster-apátságban. A koronázásokat általában a canterburyi érsek végezte. William Sancroft, az akkori érsek azonban úgy érezte, hogy II. Jakab eltávolítása helytelen volt. Ezért helyette a londoni püspök, Henry Compton koronázta meg őket. A koronázás napján a skóciai birtokok konventje végre kimondta, hogy Jakab többé nem Skócia királya. Vilmosnak és Máriának felajánlották a különálló skót koronát. Ennek oka az volt, hogy a két királyságot csak az 1707-es Acts of Union (Uniós törvények) értelmében egyesítették. Május 11-én elfogadták.

Skóciában még ennek kimondása után is erős volt Jakab támogatása. John Graham of Clevehouse, Dundee vikomtja sereget állított fel, és július 27-én győzelmet aratott Killiecrankie-nál. Dundee serege azonban nagy veszteségeket szenvedett, és a csata kezdetén súlyosan megsebesült. Ezzel véget vetett a Vilmossal szembeni egyetlen hatékony ellenállásnak, és a felkelést gyorsan leverték. A következő hónapban nagy vereséget szenvedett a dunkerdei csatában.

Szabály

1689 decemberében a parlament elfogadta az angol történelem egyik legfontosabb dokumentumát. Ez volt a Bill of Rights. Ez az intézkedés számos jogot adott a parlamentnek és a népnek. Többek között kimondta, hogy az uralkodó nem szegheti meg a parlament által elfogadott törvényeket, nem követelhet adót, ha a parlament nem ért egyet, nem állíthat hadsereget békeidőben, ha a parlament nem ért egyet, és nem büntetheti a képviselőház tagjait a viták során elhangzottakért.

III. Vilmos vagy II. Mária halála után a másiknak kellett tovább uralkodnia. Aki utánuk uralkodó lesz, az bármelyikük gyermeke lehetett volna. A gyermekek után Mária nővére, Anna és gyermekei következnének. Utolsóként pedig III. Vilmos bármelyik gyermeke, aki azutáni házasságából származhatott.

1690-től Vilmos gyakran tartózkodott távol Angliától, először Írországban harcolt a jakobiták ellen. Amíg férje távol volt, Mária gondoskodott a kormányról. Határozott uralkodó volt, és saját nagybátyját, Henry Hyde-ot, Clarendon 2. grófját börtönbe küldte, amiért megpróbálta visszahelyezni II. Jakabot a trónra. 1692-ben hasonló okokból kirúgta és börtönbe záratta John Churchillt, Marlborough 1. hercegét. Ez sokkal kevésbé tette őt népszerűvé. Ez megrongálta a nővérével, Annával való kapcsolatát is. Anne-re nagy hatással volt Churchill felesége, Sarah. Sarah-val együtt jelent meg az udvarban és támogatta Churchillt, ami nagyon feldühítette Máriát. Követelte, hogy Anne tüntesse el Sarah-t. Mary ezután nem látogatta meg Anne-t a terhessége alatt. Miután a baba megszületett, Mary mégis meglátogatta Anne-t, de azzal töltötte az idejét, hogy szidta Anne-t a Sarah-val való barátsága miatt. A nővérek soha többé nem látták egymást.

Vilmos 1692-re leverte az ír jakobitákat, de folytatta az Angliától távolabbra irányuló hadjáratait, hogy Hollandiában háborút kezdjen Franciaország ellen. Amikor Vilmos távol volt, Mária a saját nevében, de az ő tanácsára cselekedett. Amikor Angliában tartózkodott, Mária soha nem kapcsolódott be a politikai ügyekbe, ahogyan arról a Bill of Rights-ban megállapodtak. Az egyházi ügyekbe azonban bekapcsolódott, és minden egyházi ügy az ő kezén keresztül ment.

Mária 1694. december 28-án halt meg himlőben a Kensington-palotában. A Westminster-apátságban temették el. Halálakor Henry Purcellt kérték fel, hogy írja meg a gyászzenét, melynek címe Music for the Funeral of Mary Queen. Vilmos egyre jobban függött Máriától, és nagyon szomorú volt, amikor meghalt. A beszámolók szerint azt mondta, hogy "a legboldogabb emberből" most "a legnyomorultabb teremtmény lesz a földön".

Legacy

II. Mária halála után III. Vilmos uralkodott tovább királyként. Anna hercegnő utolsó élő gyermeke, Vilmos, Gloucester hercege 1700 júliusában halt meg. A parlament belátta, hogy Vilmosnak nem lesz több gyermeke. Emiatt elfogadta az 1701. évi telepítési törvényt. Anna után a korona legközelebbi protestáns rokonára, Szofia hannoveri választóhercegnőre és annak protestáns örököseire szállt volna. Amikor III. Vilmos 1702-ben meghalt, utóda Anna lett. Utóda Szofia választóhercegnő fia, I. György lett.

Mary 1693-ban pénzt adott a William and Mary College-nak (a mai Williamsburgban, Virginia államban). Ő indította el a greenwichi Királyi Tengerészkórházat is.

Modern ábrázolások

Az 1969-es minisorozatban, Az első Churchillek, Mary-t Lisa Daniely alakítja.
Az 1992-es Orlando, Mary című filmben Sarah Crowden alakítja Mary-t
Az 1995-ös Anglia, az én Angliám című filmben Mary-t Rebecca Front alakítja.
A 2005-ös The League of Gentlemen's Apocalypse című filmben Mary-t Victoria Wood alakítja.

Címer, stílusok, kitüntetések és címerek

Címek és stílusok

1662. április 30. - 1689. február 13.: Őfelsége Lady Mary
1677. november 4. - 1689. február 13.: Őfelsége, az orániai hercegnő
1689. február 13. - 1694. december 28.: Őfelsége, a királynő

III. Vilmos és II. Mária "Vilmos és Mária, Isten kegyelméből, Anglia, Franciaország és Írország királya és királynője, a hit védelmezői stb." néven kezdték meg uralkodásukat. 1689. április 11-én Skócia államai uralkodóként ismerték el őket. Ettől kezdve Vilmos és Mária "Vilmos és Mária, Isten kegyelméből, Anglia, Skócia, Franciaország és Írország királya és királynője, a hit védelmezői stb." néven nevezték magukat.

Fegyverek

A király és a királynő által használt fegyverek a következők voltak: (Franciaország esetében), valamint gúla három oroszlán passzánttal őrködő, halványan álló, halványan álló oroszlán (Anglia esetében); II. vagy egy bátor oroszlán egy gúla alakú flory-counter-flory füzéren belül (Skócia esetében); III. azúrkék egy argentinnal felhúzott orr hárfa (Írország esetében); összességében egy azúrkék címerpajzs és egy bátor oroszlán orr (az Oranje-Nassaui Ház esetében).

Kérdések és válaszok

K: Ki volt II. Mária?

V: II. Mária 1689-től haláláig Anglia, Skócia és Írország királynője volt. Protestáns volt, és a dicsőséges forradalom után lett királynő, amely római katolikus apja, II. és VII. Jakab trónfosztásához vezetett.

K. Hogyan lett Mária királyné?

V: Mária a dicsőséges forradalom után lett királynő, amely római katolikus apja, II. és VII. Jakab megbuktatásához vezetett.

Q: Milyen uralkodó volt?

V: Mária erős, határozott és hatékony uralkodó volt. A hatalom nagy részét férjének adta, de a férfi nagymértékben függött tőle.

K: Kik voltak Mária szülei?

V: Mária apja Jakab, York hercege volt, édesanyja pedig első felesége, Lady Anne Hyde. Nagybátyja II. Károly volt, nagyapja pedig anyai ágon Edward Hyde, Clarendon 1. grófja, aki sokáig Károly főtanácsadója volt.

K. Kit akart Károly, hogy Mária feleségül vegyen?

V: Károly kezdetben azt akarta, hogy Mária Louis de Dauphinhez, a francia trón örököséhez menjen feleségül, mert azt akarta, hogy Anglia barátságban legyen Franciaországgal, és egy katolikus trónutódot is akart a trónra. A parlament nyomására azonban később beleegyezett, hogy hozzámenjen Vilmoshoz, az orániai herceghez.

Mikor házasodtak össze?

V: Mary és William 1677. november 4-én kötöttek házasságot Londonban. Mária állítólag végig sírt a szertartás alatt.

K:Milyen volt a kapcsolatuk?

V: Mary mélyen szerette William-et, de házasságuk gyakran boldogtalan volt a vetélések és halvaszülések miatt.William-nek hosszú viszonya volt Elizabeth Villiers-szel, Mary egyik várandós anyjával, de végül újra összemelegedett vele.