VI. és I. Jakab (1566–1625) — Skócia, Anglia és Írország királya
VI. és I. Jakab: Skócia, Anglia és Írország uralkodója, a személyi unió megteremtője, a King James Biblia pártfogója, kultúra- és tudománypártoló, a puskaporos összeesküvés célpontja.
VI. és I. Jakab (1566. június 19. – 1625. március 27.) VI. Jakab néven Skócia királya, I. Jakab néven pedig Anglia és Írország királya volt. Őt tekintik az első uralkodónak, akit Nagy-Britannia királyának neveztek, és uralma Skóciában 1567. július 24-től haláláig, Angliában és Írországban pedig 1603. március 24-től haláláig tartott. Jakab anyja Mária, a skót királynő volt; Mária lemondása és Jakab csecsemőként történt trónra lépése után kezdetben kormányzók (regensek) vezették az országot, Jakab később fiatal uralkodóként vette kezébe a hatalmat.
Az egyesülés és a királyság
Uralkodása azért volt történelmi jelentőségű, mert először fordult elő, hogy ugyanaz a személy volt Anglia és Skócia királya, amivel személyi uniót hozott létre: Anglia első Stuart uralkodójaként követte I. Erzsébetet, aki utód nélkül halt meg. Erzsébet halála után az angol rendek Jakabot választották az angol trónra, mert vér szerinti rokonság fűzte őt Erzsébethez. Jakab igyekezett hivatalosan is egyesíteni a két királyságot, és saját magát gyakran „Nagy-Britannia” királyaként nevezte, de a teljes politikai egyesülés csak jóval később, 1707-ben valósult meg.
Kormányzás, pénzügyek és parlamenti konfliktusok
Jakab hitét és politikai elveit jól tükrözi 1598-as műve, a The True Law of Free Monarchies, amelyben a királyi isteni jogot hangsúlyozta. Uralkodása idején gyakoriak voltak a feszültségek a király és az angol parlament között: a parlamentarizmus és a királyi prerogatíva határainak vitái, valamint a király költekezései és pénzügyi gyengeségei folyamatosan problémát jelentettek. Jakab nemritkán pénzügyi hiányait részben udvari kedvencek előléptetésével, címek eladásával, monopóliumokkal és új adóztatási formákkal próbálta pótolni. Később fiatal udvari kedvence, George Villiers (aki később Buckingham hercege lett) jelentős befolyást szerzett a király mellett.
Kulturális támogatás és írásai
Jakab kimondottan művelt uralkodó volt, érdekelte a tudomány, az irodalom és a művészet. Több politikai és vallási tárgyú művet is írt vagy megrendelt; közismert munkái közé tartozik a 1597-es Daemonologie, valamint a The True Law of Free Monarchies (1598) és a Basilikon Doron (1599). 1604-ben írta vagy fémjelezte az A Counterblaste to Tobacco című értekezést is. Legjelentősebb kulturális öröksége talán a Biblia angol nyelvű, államilag felügyelt, hitelesített fordítása, a később róla elnevezett King James-verzió (1611), amely hosszú távon nagy hatással volt az angol irodalomra és vallási életre.
Vallás és a puskaporos összeesküvés
Jakab valláspolitikája ambivalens volt: alapvetően protestáns, de a katolikusokkal szemben követett gyakorlata változó volt. Uralkodása kezdetén nem volt nyílt elnyomásos kampány, de a 1605-ös puskaporos összeesküvés után szigorúbb intézkedések követték. A merényletet egy katolikus csoport, köztük Robert Catesby és Guy Fawkes tervezte; céljuk az volt, hogy 1605. november 5-én felrobbantsák a Parlament házát, miközben a király és a törvényhozók az épületben tartózkodtak. A terv szerencsére meghiúsult, Guy Fawkes-t pincében találták puskaporos hordókkal. Az eseményre Angliában ma is minden évben november 5-én emlékeznek meg, a hagyományos ünneplés része a tűzijáték és a máglyák gyújtása (máglya éjszakája).
Boszorkányság és cenzúra
Jakab erősen hitt a boszorkányság létezésében és veszélyében, részben skót tapasztalatai miatt. Válaszul vitáira és félelmeire írta meg a Daemonologie-t, amely a boszorkányság elleni fellépést támogatta. Ugyanakkor ellenzője volt olyan műveknek, amelyek a boszorkányság létezését tagadták: amikor elolvasta A boszorkányság felfedezése című könyvet, elrendelte, hogy az ellenző példányokat megsemmisítsék.
Gyarmatosítás és Amerika
Jakab fontos szerepet játszott az angol tengerentúli gyarmatosítás előmozdításában. 1606-ban királyi chartert adott ki a Virginia Company számára (a korai telepítési vállalkozások szervezőinek), ami közvetve elősegítette az első állandó angol település, Jamestown (1607) létrejöttét. A települést a királyról nevezték el — Jakab (angolul James) után. A király támogatása hozzájárult Anglia fokozódó távol-keleti és amerikai jelenlétéhez.
Család, utódlás és halál
Jakab felesége Anna dán királyi hercegnő (Anne of Denmark) volt; házasságukból több gyermek született, köztük a trónörökös Henry Frederick (Prince of Wales), aki 1612-ben váratlanul meghalt, illetve Károly, aki 1625-ben apja örökébe lépett, és később — Jakab stílusát követve — a királyi hatalom és a parlament közti konfliktusok súlyosbodásához vezetett, ami végül az angol polgárháború kitöréséhez és Károly 1649-es kivégzéséhez vezetett. Jakab 1625. március 27-én hunyt el, testét Westminster Abbey-ben helyezték örök nyugalomra.
Örökség
Jakab öröksége összetett: egyfelől megteremtette az angol és skót korona személyes egyesülését, támogatta a kultúrát és a tudományos életet, valamint megrendelésére készült el a ma is jelentős King James-verzió Biblia. Másfelől uralkodása alatt is megmutatkoztak azok a problémák — pénzügyi gyengeségek, udvari intrikák és a parlamenttel való folyamatos viszályok — amelyek fia időszakában súlyos konfliktusokhoz vezettek. Jakab személye és politikája fontos híd a középkori királyi hatalom és a későbbi modern alkotmányos viták között.
Kérdések és válaszok
K: Ki volt VI. és I. Jakab?
V: VI. és I. Jakab (1566. június 19. - 1625. március 27.) VI. Jakabként Skócia királya, I. Jakabként pedig Anglia és Írország királya volt. Ő volt az első uralkodó, akit Nagy-Britannia királyának neveztek.
K: Hogyan lett Skócia királya?
V: Skócia királya csecsemőként lett, amikor édesanyjának, Mária skót királynőnek le kellett mondania.
K: Mi tette fontossá uralkodását?
V: Uralkodása azért volt fontos, mert ez volt az első alkalom, hogy Angliának és Skóciának ugyanaz az uralkodója volt. Ő volt Anglia első uralkodója a Stuart-házból. Az előző angol uralkodó I. Erzsébet volt, aki gyermek nélkül halt meg, ezért az angolok beleegyeztek, hogy skót uralkodó legyen, mivel Jakab Mária, a skót királynő fia volt, tehát Erzsébet legközelebbi rokona. Azzal, hogy mindkét ország királya volt, személyi uniót hozott létre.
K: Mit tett uralkodása alatt?
V: Uralkodása alatt gyakran harcolt az angliai parlamenttel, és nem jól használta fel a királyság pénzét, de összességében mind a skót, mind az angol kormány elég stabil volt alatta.
K: Művelt volt?
V: Igen, Jakab nagyon művelt volt, és jól tanult, ami segítette az embereket Angliában és Skóciában, hogy olyan dolgokat tanuljanak, mint a tudomány, az irodalom, a művészet stb. Több könyvet is írt, mint például a Daemonologie 1597-ben vagy az A Counterblaste to Tobacco 1604-ben, valamint támogatta a Authorized King James Version bibliafordítási projektet.
K: Történt olyan esemény az uralkodása alatt, amelyre ma is emlékeznek?
V: Igen, az ő uralkodása alatt történt a puskaporos összeesküvés, ahol a katolikusok egy csoportja 1605. november 5-én tervezte felrobbantani a Parlament házait, miközben Jakab az épületben tartózkodott, de a terv megállt, amikor Guy Fawkes puskaporos hordókat talált a pincében, így az eseményre minden évben november 5-én emlékeznek, amely szintén ismert a Máglya éjszakáján, ahol sokan ünneplik a máglyák meggyújtásával a tűzijátékot.
K: Mit hitt a boszorkányságról?
V: James hitt a boszorkányságban így amikor elolvasta a Discoverie Witchcraft könyvet elrendelte az összes példány elégetését .
Keres