Nahicseván
A Nakhchivan Autonóm Köztársaság Azerbajdzsán tengerparttal nem rendelkező exklávéja. A régió területe 5500 km². Keleten és északon Örményországgal, délen és nyugaton Iránnal, északnyugaton pedig Törökországgal határos.
Nakhchivan hosszú történelme egészen a neolitikumig nyúlik vissza. Örményország ezer évig birtokolta a területet. Nakhchivan a tizenhatodik században a perzsa Szafavida-dinasztia része lett. Az utolsó orosz-perzsa háború után, 1828-ban a Nakhchivan kánság az Orosz Birodalom része lett. A régióban sok vérontás folyt az örmények és az azerbajdzsániak között. Mindketten igényt tartanak a régióra.
1918 júniusában a régió az oszmánok kezére került. A mudrosi fegyverszünet értelmében az oszmánok beleegyeztek a távozásba. Ezután a britek kezébe került az irányítás.
1920 júliusában a szovjetek átvették a régiót. Ezzel hetven év szovjet uralom kezdődött. 1990 januárjában Nakhchivan függetlenné vált a Szovjetuniótól. Egy évvel később csatlakoztak az újonnan függetlenné vált Azerbajdzsáni Köztársasághoz.
A főváros Nakhchivan városa.
Híres emberek Nakhchivanból
Politikai vezetők
- Heydar Aliyev, Azerbajdzsán korábbi elnöke (1993-2003) és Ilham Aliyev, Azerbajdzsán jelenlegi elnökének apja (2003-tól napjainkig).
- AbulfazElchibey, Azerbajdzsán volt elnöke (1992-1993)
- Raszul Gulijev, Azerbajdzsán Nemzetgyűlésének volt elnöke (1993-1996) és ellenzéki vezetője
- Christapor Mikaelian, az Örmény Forradalmi Szövetség alapító tagja
- Stepan Sapah-Gulian, az örmény szociáldemokrata Hunchakian Párt vezetője (19-20. század).
- Jafar Kuli Khan Nakhchivanski, a rövid életű Aras Köztársaság alapítója.
- Ibrahim Abilov, az Azerbajdzsáni SZSZK első és egyetlen törökországi nagykövete.
- Garegin Nzhdeh, híres örmény forradalmár, katonai vezető és politikai gondolkodó.
Vallási vezetők
- Alexander Jughaetsi (I. Jughai Sándor), minden örmények katolikusa (1706-1714)
- Hakob Jughaetsi (IV. Jákob Jugha), örmény katolikus (1655-1680)
- I. Azaria Jughaetsi, a Kilikiai Szentszék örmény katolikusa (1584-1601)
Katonai vezetők
- Abdurahman Fatalibeyli, a szovjet hadsereg őrnagya, aki a II. világháború alatt átállt a német erőkhöz.
- Ehsan Khan Nakhchivanski, orosz katonai tábornok
- Huszein Khan Nakhchivanski, orosz lovassági tábornok, az egyetlen muszlim, aki az orosz cár tábornok-asszisztense volt.
- Ismail Khan Nakhchivanski, orosz katonai tábornok
- Kelbali Khan Nakhchivanski, orosz katonai tábornok
- Jamshid Khan Nakhchivanski, szovjet és azerbajdzsáni katonai tábornok.
Írók és költők
- M.S. Gulubekov, író
- Huseyn Javid, költő
- Jalil Mammadguluzadeh, író és szatirikus
- Ekmouladdin Nakhchivani, középkori irodalmár
- Hindushah Nakhchivani, középkori irodalmár
- Abdurrakhman en-Neshevi, középkori irodalmi személyiség
- Mammed Said Ordubadi, író
- Heyran Khanum, késő középkori költő
- Elşen Hudiyev, kortárs költő és író
- Mammad Araz, költő
Egyéb
- Vladimir Makogonov, sakk nemzetközi mester és nagymester
- Ajami Nakhchivani, építész és a nakhchiváni építészeti iskola alapítója
- Gaik Ovakimian, szovjet örmény kém
- Ibrahim Safi, török művész
- Rza Tahmasib, azerbajdzsáni filmrendező
Kapcsolódó oldalak
- Azerbajdzsán közigazgatási területei
- Azerbajdzsán gazdasági régiói
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Nakhchivan Autonóm Köztársaság?
V: A Nakhchivan Autonóm Köztársaság az Azerbajdzsáni Köztársaság tengerparttal nem rendelkező exklávéja.
K: Mekkora a régió?
V: A régió területe 5 502,75 km2 (2 124,62 négyzetmérföld).
K: Hány ember él a régióban?
V: A régióban 459 600 ember él.
K: Milyen országokkal határos?
V: Keleten és északon Örményországgal, délen és nyugaton Iránnal, északnyugaton pedig Törökországgal határos.
K: Milyen hosszú a határa Örményországgal?
V: Örményországgal közös határa 221 km hosszú.
K: Milyen hosszú a határa Iránnal?
V: Az Iránnal közös határa 179 km hosszú.
K: Milyen hosszú a határa Törökországgal?
V: Törökországgal közös határa 8 km hosszú.
