Az azerbajdzsáni nyelv, más néven azeri nyelv (Azəricə) egy török nyelv, amelyet Azerbajdzsánban és Irán északnyugati részén beszélnek. Az észak-azerbajdzsáni az Azerbajdzsáni Köztársaság hivatalos nyelve. Ezt a típust beszélik még Dagesztánban (Oroszország egyik köztársasága), Délkelet- és Kelet-Grúziában, Északkelet-Törökországban és Ukrajna egyes részein. A dél-azerbajdzsáni az azerbajdzsáni nyelvnek az Irán északnyugati részén beszélt típusa.
Besorolás és nyelvrokonság
Azerbajdzsáni a török (turk) nyelvek családjába tartozik, pontosabban az oghuz ághoz. Legközelebbi rokonai közé tartozik a modern török (törökországi török) és a türkmen nyelv. A közel rokonság miatt bizonyos mértékű kölcsönös érthetőség fennáll a törökkel, de a nyelvek eltérő fejlődése, kölcsönhatásai és írásrendszerei miatt önmagukban is jelentős különbségek vannak.
Főbb nyelvtani jellemzők
Az azerbajdzsáni: agglutináló nyelv, ami azt jelenti, hogy a nyelvtani viszonyokat jellemzően toldalékokkal fejezik ki. Jellemző rá a magánhangzó-harmónia, az alapszórend általában alany–tárgy–ige (SOV), de a szórend rugalmasabb is lehet hangsúly vagy stilisztikai okok miatt. A nyelv morfológiája gazdag eset- és ragrendszerrel dolgozik (például birtoklás, alany, tárgy, helyhatározók és hasonlók).
Írás és standardizáció
Az azerbajdzsáni írásának története több írásrendszert foglal magában. Ma az Észak-Azerbajdzsánban élők elsősorban a latin ábécét használják, amelyet hivatalosan is bevezettek a szovjet korszak után. A Dél-Azerbajdzsánban (Irán területén) továbbra is a perzsa–arab írásból átalakított változat a leggyakoribb. A Szovjetunió idején széles körben használták a cirill ábécét is, ezért a korábbi irodalmi anyagok és dokumentumok között háromféle írásmód található.
Elterjedés és beszélők száma
A becslések szerint az azerbajdzsáni beszélőinek száma több tízmillióra tehető; pontos adat függ a forrástól és attól, hogy melyik regionális változatot számolják. A legtöbb anyanyelvi beszélő Azerbajdzsánban és Irán északnyugati tartományaiban él. Emellett jelentős közösségek találhatók Oroszországban (különösen Dagesztánban), Grúziában, Törökországban, Ukrajnában és a diaszpórában.
Dialektusok és nyelvváltozatok
Az egyik legfőbb megkülönböztetés az észak- és a dél-azerbajdzsáni változat között van. Ezek közötti különbségek nemcsak kiejtésben és szókincsben, hanem részben írásban és nyelvpolitikai helyzetben is megmutatkoznak. Az északi standard változatot Baku környékén alakították ki, míg a déli változat erősen kölcsönhatásban áll a perzsa nyelvvel.
Jelenlegi helyzet és használat
Azerbajdzsánban az azerbajdzsáni a közigazgatás, az oktatás és a média hivatalos nyelve, erős országos jelenléttel. Iránban nem hivatalos nyelv, ott a perzsa (fárszi) dominál az oktatásban és a hivatalos ügyintézésben, de az azeri nyelv széles körben használatos a mindennapi életben, a helyi médiában és a kulturális életben. A modern kommunikációs eszközök, az irodalom és az internet segítik a nyelv terjedését és megőrzését, ugyanakkor a két fő változat közötti különbségek továbbra is kihívást jelenthetnek.
Összefoglalva: az azerbajdzsáni egy jelentős, több régióban beszélt török nyelv, melynek belső sokszínűségét a dialektusok, az eltérő írásrendszerek és a történelmi-politikai hatások formálják.
