Az azerbajdzsánok vagy azeriek török nép, amely legnagyobb számban Irán északnyugati részén és az Azerbajdzsáni Köztársaságban él. Emellett jelentős közösségeik vannak Grúziában, Oroszországban (Dagesztán) és Törökországban, továbbá korábban is éltek nagyobb számban Örményországban. A világ más országaiban is létezik azeri diaszpóra: Közép-Ázsiában, Európában és Észak-Amerikában. Az azerbajdzsániak többsége síita muszlim, ugyanakkor jelentős szunnita kisebbség és világi, nem vallásos réteg is megtalálható.
Történeti áttekintés
Az azeriek területi eloszlását nagyban befolyásolták a 19. századi orosz–perzsa háborúk: az orosz-perzsa háború (1804–1813) és az orosz-perzsa háború (1826–1828) után az iráni Kadzsár-dinasztia kaukázusi birtokai az Orosz Birodalomhoz kerültek, és ezek a területek képezik ma az Azerbajdzsáni Köztársaság egy részét. Az Iránban megmaradt területek ma gyakran Iráni Azerbajdzsán néven szerepelnek. Annak ellenére, hogy a közösség egy nemzetközi határ két oldalán él, az azeriek etnikai és nyelvi szempontból közös gyökerekkel rendelkeznek; az északiak és a déliek között azonban két évszázados eltérések alakultak ki az iráni azerbajdzsániak és az orosz/szovjet befolyás alatt álló Azerbajdzsán eltérő társadalmi-fejlődése miatt.
A 20. század fordulóján: rövid ideig (1918–1920) létezett független Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaság, majd a terület a Szovjetunió részévé vált. A szovjet korszak, az iparosítás és a szovjet nyelvi-politika (például a cirill ábécé bevezetése) erősen meghatározta az északi azeriek társadalmi és kulturális életét. Az 1991-es szovjet összeomlás után Azerbajdzsán újra függetlenné vált, ezután a régiót hosszú ideje befolyásoló, elsősorban Örményországgal fennálló konfliktusok, különösen a Hegyi-Karabah (Nagorno-Karabakh) körüli vita, továbbra is jelentős hatással vannak a közösség életére és mozgására.
Nyelv és dialektusok
Az azerbajdzsáni nyelv (az azeri) a török nyelvek oguz, azaz nyugati ágába tartozik. A nyelv jellemzői közé tartozik az agglutináló szerkezet, a magánhangzó-harmónia és a ragozásos toldalékrendszer. Az azeri és más oguz nyelvek között részleges kölcsönös érthetőség áll fenn: a modern azerit kölcsönösen érthető szavakkal és szerkezetekkel kötik össze a türkménekkel, a kaskaival, a gagauzokkal, a törökkel és az iraki türkmének által beszélt dialektusokkal, de a kölcsönös megértés mértéke dialektustól és beszélők nyelvi háttértől függ.
A nyelv írásrendszere a 20. század során többször változott: az iráni területeken hosszú ideig a perzsai (arab) írásmód volt jellemző, míg az északi területen előbb latin betűs, majd szovjet időszakban cirill ábécé, és a függetlenség után ismét latin alapú ábécé vált általánossá. A két nagyobb csoport nyelvi különbségei (észak versus dél) elsősorban szókincsben, egyes kiejtésbeli jegyekben és a kölcsönzésekben (orosz, perzsa) mutatkoznak meg; a standard irodalmi forma az északi, bakui változatra épül az Azerbajdzsáni Köztársaságban.
Kultúra és társadalom
A kulturális élet gazdag népi hagyományokban és művészetekben. Kiemelkedő a mugham (mugam) zeneműfaj, a népi költészet, az ashug tradíció (dalos–költői előadóművészet), valamint a tánc- és kézművesség, különösen a perzsa és kaukázusi hatásokkal átitatott szőnyegszövés. Az azeri szőnyegek és szőttesek motívumai helyi motívumokat és szimbólumokat őriznek; a szőnyegkészítés hagyománya kulturális örökségként nagy jelentőségű.
A gasztronómia is központi szerepet játszik: a piláv (plov), dolma, kebabok, joghurt-alapú ételek, különféle fűszerezések és a tea fontos részei a mindennapi és ünnepi étkezéseknek. Az újévi tavaszi ünnep, a Novruz különösen fontos kulturális esemény, amely hagyományokat, rítusokat és családi ünneplést foglal magában.
Identitás, politika és modern kihívások
Az azerbajdzsáni identitás formálódását erősen befolyásolta a történelmi-politikai környezet: az iráni azeriek és az azerbajdzsáni állam polgárai között eltérő állami intézmények, vallási, nyelvi és oktatásbeli politikák alakultak ki. Az Azerbajdzsáni Köztársaság hivatalosan szekuláris állam, ugyanakkor az iszlám hagyományok és kulturális értékek fontos szerepet töltenek be a társadalomban. A régió geopolitikai helyzete, az energiaforrások (kőolaj, földgáz) és a Hegyi‑Karabakh körüli konfliktusok mind folyamatos hatást gyakorolnak a közösség életére, gazdaságára és demográfiájára.
Összegzés
Röviden: az azerbajdzsániak egységes etnikai és nyelvi közösséget alkotnak, amelyet erős közös kultúra és nyelv köt össze, ugyanakkor a történelmi határok és különböző külső befolyások (iráni, orosz/szovjet, török) következtében belső különbségek is kialakultak. A nyelv, a népzene, a kézművesség és a gasztronómia mind fontos közösségi identitáselemek, míg a modern politikai-kulturális kihívások tovább formálják a közösség jövőjét.