Tartalomjegyzék

·         1 Események

·         2 születés

·         3 haláleset

·         4 Művészet, zene, színház, irodalom

Események

Az 1920-as év politikailag és társadalmilag nagyon jelentős volt sok ország, köztük Magyarország számára. Az alábbiakban a legfontosabb nemzetközi és hazai események rövid összefoglalója olvasható:

  • Magyarország — Trianon: 1920. június 4-én aláírták a Trianoni békeszerződést, amely jelentős területi és lakossági veszteségeket okozott Magyarországnak. A szerződés hosszú távon meghatározta az ország politikai és társadalmi helyzetét.
  • Magyarország — kormányzati változások: 1920-ban a Magyar Királyság intézménye helyreállt király nélküli formában; Miklós Horthy már 1920. március 1-jétől kormányzó (kormányzóhelyettesként/regonként) betölti a törvényhozói és végrehajtói szerepet. Ugyanebben az évben elfogadták a numerus clausus törvényt, amely az egyetemekre való bejutás mértékét jogi eszközökkel próbálta korlátozni (etnikai és vallási hatásokkal).
  • Nagyhatalmi és nemzetközi események: 1920-ban működésbe lépett a Nemzetek Szövetsége (League of Nations), amely a békés rendezés nemzetközi fórumának szándékozott lenni az I. világháború után. 1920-ban aláírták továbbá a Sèvres-i békeszerződést (Törökország és a szövetségesek között), bár annak rendelkezései később módosultak a közel-keleti és anatóliai viszonyok miatt.
  • Kelet-Európa és a háborúk: folytatódtak a poszt‑háborús konfliktusok és határviták; kiemelkedő esemény a lengyel–szovjet háború (különösen a varsói csata, az úgynevezett "Varsói csoda", 1920 augusztusában), amely nagy hatással volt a közép‑ és kelet‑európai erőviszonyokra.
  • Egyesült Államok: 1920. január 17-én hatályba lépett az alkoholtilalmat bevezető rendelkezés (Volstead Act hatására gyakorlatilag elkezdődött a tiltás korszaka), és 1920. augusztus 18-án jogerőre emelkedett a nők szavazati joga (19. alkotmánymódosítás).
  • Sport: 1920 nyarán rendezték meg az Antwerpenben tartott nyári olimpiát, amely a háború utáni első olimpiák közé tartozott.

Születés

1920-ban számos később világhírűvé vált személy született. Néhány kiemelkedő példa:

  • Federico Fellini (1920. január 20.) — olasz filmrendező, a 20. századi filmművészet meghatározó alakja.
  • Karol Józef Wojtyła (II. János Pál pápa) (1920. május 18.) — későbbi római pápa, akinek pápasága jelentős szerepet játszott a XX. század egyházi és politikai eseményeiben.
  • Charles Bukowski (1920. augusztus 16.) — amerikai költő és író, aki a 20. századi amerikai irodalomban különleges hangot képviselt.
  • Ray Bradbury (1920. augusztus 22.) — amerikai író, elsősorban science fiction és fantasy műveiről ismert.

Magyarországon 1920-ban is születtek későbbi értelmiségi, művész és közéleti személyiségek; a helyi életrajzok részletes bemutatása külön cikket igényelhet.

Halálesetek

Az évben elhunyt néhány jelentős tudós és közéleti személyiség; a legismertebbek közül kiemelhetjük:

  • Max Weber (1864–1920) — német szociológus, közgazdász és politikai gondolkodó, a modern szociológia egyik alapító alakja (elhalálozása: 1920. június 14.).

Továbbá sok, az I. világháború és az azt követő időszak során megsérült vagy beteg személy halt meg közvetett módon az 1918–1920 közötti járványok és válságok következményeként; a statisztikák és helyi források részletes áttekintése árnyalt képet ad ezekről.

Művészet, zene, színház, irodalom

1920 kulturálisan is gazdag év volt: új műfajok és alkotások jelentek meg, amelyek hosszú távon befolyásolták a XX. század művészetét.

  • Színház és irodalom: 1920-ban mutatták be Karel Čapek darabját, az R.U.R.-t (Rossum's Universal Robots), amelyben először szerepel a "robot" szó és amely a modern science fiction korai mérföldköve lett.
  • Film: 1920-ban debütált a német expresszionizmus ikonikus alkotása, The Cabinet of Dr. Caligari (Robert Wiene), amely nagy hatással volt a filmtörténetre és a korabeli vizuális kultúrára.
  • Zene: a klasszikus és népzenei vonalat képviselők, mint Béla Bartók és Zoltán Kodály, a húszas évek elején is folytatták a magyar népzene gyűjtését és feldolgozását, ami meghatározó volt a modern magyar zenei identitás kialakulásában.
  • Képzőművészet és avantgárd: a dada és a késői szecesszió hatásai tovább éltek, a Bauhaus és hasonló mozgalmak pedig formailag új irányokat adtak az építészetnek és dizájnnak.
  • Kultúra és társadalom: a háború utáni társadalmi változások, a nemzeti traumák és a politikai bizonytalanság mind hatással voltak az irodalomra, színházra és filmművészetre: gyakoriak voltak a társadalomkritikus és kísérleti hangok.

Az itt felsorolt események és személyek csak áttekintést adnak 1920 sokrétű történéseiről. A téma részletes feltárása — különösen országonként és műfajonként — további forrásokat és alaposabb helyi vizsgálatot igényel.