Shusha (Shushi) – Hegyi-Karabah városa, története és kulturális jelentősége
Fedezze fel Shusha (Shushi) történetét és kulturális örökségét: örmény-karabahi központ, vallási, stratégiai és művészeti jelentőség évszázadokon át.
Shusha, más néven Shushi (örményül: Շուշի) egy város Azerbajdzsán egy dejure része, Hegyi-Karabah régióban, az el nem ismert Hegyi-Karabah Köztársaságban található. A város az első világháborúig az örmény kulturális és gazdasági élet egyik fontos központja volt. Tbiliszi mellett; a Transzkaukázus két fő örmény városának egyike volt, és az 1720-as években egy önigazgatású örmény fejedelemség központja. Az örmények számára vallási és stratégiai jelentőséggel is bírt: itt állt a Gazancsetszot-székesegyház, a Kanach Zham-templom, és (a nyugatra fekvő Lachin kerülettel együtt) szárazföldi összeköttetést jelentett Örményországgal.
Földrajz és elhelyezkedés
Shusha egy hegyvidéki fennsíkon fekszik, amely stratégiai magaslatot biztosít a környező síkságok és városok fölött; erről a helyzetről kapta katonai jelentőségét is. A település meredek lejtők és kanyonok között helyezkedik el, ezért a város történetileg erődített maggal és szoros utcahálózattal rendelkezett. A környezet természeti adottságai hozzájárultak ahhoz, hogy Shusha fontos közlekedési és katonai csomópont legyen a Karabah-fennsíkon.
Történelem röviden
- Alapítás és khanátus korszaka: a várost a 18. század közepén a Karabah khanátus vezére, Panah Ali Khan hozta létre, és hamarosan a khanátus központjává vált.
- 19–20. század: a cári Oroszország időszakában Shusha fontos kereskedelmi és kulturális központként működött; lakossága etnikailag vegyes volt, mind örmények, mind azeriek (muszlim tatár/bakuzi népcsoportként számon tartottak) éltek itt.
- 20. század vége és háborúk: a város jelentős szerepet játszott a Hegyi-Karabahért folytatott konfliktusokban. 1992-ben a város átvétele után a korábbi azerbajdzsáni lakosság nagy része elmenekült, majd 2020 novemberében, a második karabahi háború során, Azerbajdzsán visszafoglalta Shushát (a város 2020. november 8-i elfoglalása széles körben dokumentált esemény).
Kulturális és vallási jelentőség
Shusha mind örmény, mind azerbajdzsáni oldalról kulturális központként ismert volt. A városban több jelentős vallási és történelmi épület található(ezektől néhány a fent már említett), valamint számos iskola, nyomda és művészeti műhely működött. Néhány jellemző vonás:
- Vallási épületek: a városban voltak nagyobb örmény templomok és katedrálisok, valamint az azeri/muszlim közösség mecsetei.
- Zenei és irodalmi központ: Shusha-t gyakran említik a térség zenei hagyományainak egyik bölcsőjeként — népdalok, mugham és más helyi zenei formák virágoztak itt. Ugyanakkor örmény irodalmi és vallási közösségek is jelentős kulturális életet folytattak.
- Helyi elithelyek és emlékházak: a városban több ismert költő, zenész és közéleti személyiség élt vagy alkotott, így Shusha kulturális emlékhelyek sokaságával volt gazdag.
Építészeti és örökségvédelmi kérdések
Shusha történelmi épületei — erődítmények, vallási objektumok, polgári házak — az idők során többször sérültek a harcok, fosztogatások és elhanyagolás miatt. A 1990-es évek és a 2020-as harcok is súlyos következményekkel jártak az épített örökségre nézve: számos templom, mecset és történelmi épület megrongálódott vagy romokban hevert. A visszafoglalásokat követően mind a helyreállítás, mind az örökségvédelmi tevékenységek politikailag és nemzetközileg érzékeny kérdéssé váltak.
Modern idők és társadalmi következmények
A 20. század végi és a 21. századi konfliktusok jelentős demográfiai változásokat idéztek elő: tömeges kitelepülések, menekültek és etnikai összetétel-változás voltak tapasztalhatók. A fegyveres összecsapások emberi és kulturális veszteségeket okoztak, és a város visszaállítása, újraélesztése mind a helyi lakosság, mind a nemzetközi szereplők számára fontos feladat maradt.
Ma és a jövő
Shusha politikailag és kulturálisan érzékeny hely marad, ahol az épített örökség védelme, a megőrzés és a történelmi emlékek kezelése összefonódik a nemzeti politikával és a biztonsági helyzettel. Sok nemzetközi szervezet és szakértő hangsúlyozza a kulturális emlékek védelmének szükségességét és a közösségek jogainak tiszteletben tartását a rekonstrukciós folyamatok során.
Összegzésként Shusha/Shushi egy olyan város, amelynek jelentős múltja és összetett öröksége van: egyszerre stratégiai pont, többnemzetiségű kulturális központ és a Hegyi-Karabah konfliktus egyik legfontosabb színtere. A város jövője nagymértékben függ attól, hogy a helyi és nemzetközi szereplők hogyan kezelik az örökségvédelem, a rekonstrukció és a helyi közösségek jogainak kérdését.

A gazancsetszki székesegyház építése 1887-ben fejeződött be.
Történelem
Sushát 1750-1752-ben (más források szerint 1756-1757-ben) alapította Panah-Ali kán Dzsavanshir (r. 1748-1763), a függetlenek alapítója és első uralkodója. A Karabah kánság első fővárosa a Kebirli körzetben 1748-ban épült Bajat vára volt. Panah Ali kán azonban nem sokkal később rájött, hogy ahhoz, hogy magát és újonnan létrehozott kánságát megvédje a külső fenyegetésektől, különösen az Iránból érkező invázióktól, új, megbízhatóbb várat kell építenie. Más források szerint, miután az örmény Varanda fejedelemségben városként és ősi erődítményként szolgált, Sushát a Karabah kánság fővárosává tették.
Susha népszerű hegyvidéki-klimatikus üdülőhely volt a Szovjetunióban. Az 1920-as örményellenes sushai mészárlások után a Hegyi-Karabah szovjet autonómia (1921-1991) egyetlen olyan nagy települése lett, amelynek lakossága túlnyomórészt nem örmény. A várost 1992. május 8-9-én az örmény fegyveres erők foglalták el.
Shusha túlnyomórészt azerbajdzsáni volt, a háború alatt az azeri lakosság egésze elmenekült.
Keres