Kasmír – régió, földrajz és India–Pakisztán határvita
Kasmír: a Himalája titokzatos régiója — földrajz, kultúra és az India–Pakisztán közti heves határvita részletes áttekintése, tényekkel, térképekkel és történettel.
Kasmír (urdu: کشمیر, kasmíri: کٔشِیر) egy régió Dél-Közép-Ázsiában. Történelmileg a „Kasmír” név a Himalája nyugati végétől délre fekvő völgyre utalt, de ma a megnevezés egy jóval nagyobb, szomszédos hegyvidéki és alföldi területet is magában foglal. A régió területe és közigazgatási felosztása ma több állam igazgatása alatt áll: az indiai fennhatóságú Dzsammu és Kasmír (2019 előtt egységes államként szerepelt; ma a terület az indiai közigazgatásban több egységre oszlik, beleértve a Dzsammu és Kasmír és a Ladakh területeket), Azad Kasmír és Gilgit-Baltisztán (a Pakisztán által igazgatott területek), valamint Akszai Csint és a Transz-Karakoram traktust (Kína által ellenőrzött területek). A Kasmír völgye egy termékeny, hegyek által körülvett medence, amelyet több folyó táplál. A régió népszerűsége részben természeti szépségében, részben pedig gazdag kulturális hagyományaiban és kézműiparában gyökerezik. A terület több évtizede része az India és Pakisztán közötti határvitának.
Földrajz és környezet
A Kasmír régió területe összesen 230 166,1 négyzetkilométer (89 106 négyzetmérföld), amely méretében több kisebb államnál is nagyobb. Tájképe rendkívül változatos: a termékeny Kasmír-völgyet (Kasmír-völgy) körülveszik a Himalája és mellékrendszerei (Pir Panjal, Zanskar), és északon magas, jeges csúcsok, valamint a Karakoram hegység húzódnak. A terület fontos vízválasztói közé tartoznak az folyók — többek között a Jhelum, a Chenab és az Indus mellékfolyói — amelyek a régió mezőgazdaságát és hidroenergetikai potenciálját táplálják. Magashegységi jégmezők és gleccserek (például a Siachen térsége) is a régió részét képezik, amelyek klímaváltozás miatti visszahúzódása különös aggodalom tárgya.
Történelem röviden
Kasmír a brit gyarmati időszakban és az azt megelőző évszázadokban független vagy helyi uralkodók — a Kasmír hercegség — hatáskörébe tartozott. 1947-ben, Brit-India felosztásakor a Kasmír hercege az indiai uniónak hűséget fogadott, ami azonnal összecsapásokhoz vezetett Pakisztán és India között. Az első indiai–pakisztáni háború (1947–1948) után a terület megoszlott: az adott területeket azóta India, Pakisztán és később Kína különböző részei igazgatják. Az 1963-as szino–pakisztáni megállapodás érintette a Transz-Karakoram traktust, míg a 1962-es szino–indiai háború részben az Akszai Csint érintette. A régiót az 1947 óta tartó konfliktusok, fegyveres összecsapások (pl. 1965, 1971, 1999 Kargil) és politikai viták jellemezték.
Közigazgatás és jelenlegi státusz
- India által igazgatott területek: a korábbi egységes állam (Dzsammu és Kasmír) 2019-ben közigazgatásilag átszerveződött; ma a terület indiai adminisztrációban több közigazgatási egységként szerepel, köztük a Dzsammu és Kasmír és a Ladakh körzetei.
- Pakisztán által igazgatott területek: Azad Kasmír (elnevezésben autonóm) és Gilgit-Baltisztán, amelyek külön-külön rendelkeznek helyi közigazgatással, de nem teljes körű állami státusszal a nemzetközi jogi viták miatt.
- Kína által ellenőrzött területek: Akszai Csin és a Transz-Karakoram traktus (a Pakisztán és Kína közötti megállapodások és történelmi események miatt Kína igazgatása alatt állnak).
Demográfia, nyelvek és kultúra
A régió etnikailag és nyelvileg sokszínű. A kasmíri nyelv (kasmíri) mellett az Urdu, Dogri, Balti, Shina, Ladakhi és más helyi nyelvek is beszélték. A vallási megoszlás területenként változik: a Kasmír-völgyben muszlim többségű a lakosság, Dzsammu egyes részein hinduk és más közösségek vannak többségben, míg Ladakh és Gilgit-Baltisztán egyes vidékein a tibeti buddhizmus és a kisebb közösségek (pl. ismailik) jelenléte fontos. A kézművesség (például pashmina-sálak, szőnyegek), a helyi konyha, zenei hagyományok és építészet a régió kulturális gazdagságát tükrözik.
Gazdaság és turizmus
A gazdaság fő ágazatai közé tartozik a mezőgazdaság (rizs, gyümölcsök, sáfrány Kasmír bizonyos részein), állattenyésztés, erdőgazdálkodás, kézműipar (pashmina, gyapjú, szőnyegek) és a turizmus. A régió vonzza a hegymászókat, túrázókat, síelőket és a természetet kedvelő utazókat (például a Dal-tó és a völgyek népszerű célpontok). Ugyanakkor a politikai bizonytalanság és az időszakos erőszakok negatívan befolyásolják a gazdasági fejlődést és a turizmust.
Konfliktus, biztonság és békefolyamatok
A Kasmír hosszú ideje központi eleme az India és Pakisztán közötti geopolitikai rivalizálásnak. A területen belül a későbbi évtizedekben fegyveres lázadások, terrorcselekmények és katonai összecsapások is előfordultak; emellett a határvonalak mentén időnként előforduló lövöldözések, a Siachen-gleccser körüli pozíciók és a Kargil-konfliktus mind a régió instabilitásához járultak hozzá. Nemzetközi szervezetek, kétoldalú tárgyalások és helyi politikai kezdeményezések egyaránt próbáltak békés megoldásokat találni; például az ENSZ korai évtizedekben közvetítő szerepet töltött be, és több tűzszüneti egyezmény is született. A 21. században időszakonként voltak előrelépések, de a tartós megoldás továbbra is várat magára.
Környezeti és humán következmények
A konfliktusok és a katonai jelenlét mellett a környezeti kihívások — például a gleccserek visszahúzódása, a víz- és talajerózió, valamint a turizmus okozta nyomás — is komoly problémát jelentenek. Emellett a politikai bizonytalanság humanitárius következményekkel járt: belső elvándorlás, menekülthullámok (különösen 1947 körül) és emberi jogi aggályok is megjelentek mindkét oldalon.
Összefoglalva: Kasmír gazdag természeti és kulturális örökséggel bíró, stratégiailag jelentős, hegyvidéki régió. Történelmi és politikai okokból azonban megosztott terület, amelynek végleges státusáról és a térség stabilizálásáról a mai napig vita folyik. A béke és a fenntartható fejlődés elérése mind a helyi lakosság, mind a régió egészének érdekét szolgálná.
Fából készült csónak (shikara) a Dal-tónál.
Kasmír etimológiája
A Nilamata Purana leírja, hogy a völgy a vizekből származik, amit neves geológusok is alátámasztanak, és megmutatja, hogy maga a föld neve a kiszáradás folyamatából származik - a Ka jelentése "víz", a Shimir pedig "kiszárítani". Ezért Kasmír a "vízből kiszáradt földet" jelenti. Van egy elmélet is, amely szerint Kasmír a Kashyap-mira vagy Kashyapmir vagy Kashyapmeru, a "Kashyapa tengere vagy hegye", a bölcs, akinek tulajdonítják, hogy lecsapolta az ősi Satisar-tó vizét, hogy Kasmír volt, mielőtt visszahódították. A Nilamata Purana a Kashmira nevet adja a (Kasmír völgye magában foglalja a Wular-tavat) Mira", ami azt jelenti, hogy a bölcs Kashyapa tengeri tava vagy hegye. A Mira szanszkritul óceánt vagy határt jelent, Uma megtestesülésének tekintve, és ez az a Kasmír, amelyet a világ ma ismer. A kasmíriak azonban Kashirnak hívják, ami a kasmíri szó fonetikusan Kashmirból származik. Az ókori görögök Kasperia néven emlegették. Kaszjapa-pura, amelyet Hekataiosz (apud Stephanus of Byzantium) Kaszpapiroszával és Hérodotosz (3.102, 4.44) Kaszpatiroszával azonosítottak. Kasmírról azt is feltételezik, hogy a Ptolemaiosz Kaspeiria által említett ország. A Kasmír a mai Kasmír archaikus írásmódja, és egyes országokban még mindig így írják. Egy sémi eredetű törzs, a Kash (ami az őslakosok nyelvjárásában mély vágást jelent) állítólag megalapította Kashan és Kashgar városát, nem összetévesztendő a kaszpi Kashyapi törzzsel. A földet és a népet "Kashir" néven ismerték, amelyből a "Kasmír" is származik.
Történelem
A kasmíri konfliktus India és Pakisztán függetlenné válása óta létezik. Eleinte Dzsammu és Kasmír maharadzsája, Hari Szingh azt akarta, hogy állama Indiától és Pakisztántól is független maradjon. 1947. október 20-án Pakisztán által támogatott törzsek megszállták Kasmírt. Szingh először visszaverte, de október 27-én segítséget kért Louis Mountbatten indiai főkormányzótól. Az beleegyezett, de rábírta Szingh-et, hogy adja át Dzsammut és Kasmírt Indiának. Miután az Indiához való csatlakozásról szóló papírokat aláírták, indiai katonák bevonultak Kasmírba azzal a paranccsal, hogy állítsanak le minden további megszállást, de senkit nem utasíthattak ki az államból. Pakisztán azt állította, hogy Szingh törvénytelenül adta Kasmírt Indiának, és kitört az első kasmíri háború. India az ügyet az ENSZ elé vitte. Az ENSZ-határozat felszólította Pakisztánt, hogy hagyja el az általa megszállt területeket, és felkérte Indiát, hogy segítsen az ENSZ népszavazási bizottságának népszavazás megszervezésében a nép akaratának megállapítására. Pakisztán megtagadta a megszállt területek kiürítését.
1953-ban, amikor az amerikai-pakisztáni kölcsönös védelmi paktum megalakult, Nehru ultimátumot hirdetett. Pakisztánnak választania kellett egy népszavazás és a Kasmír feletti ellenőrzés elnyerésének lehetősége, vagy az USA-val kötött paktum között. Ahogy a szövetség létrejött és 1954-ben megköttetett, Nehru visszavonta a népszavazás felajánlását. Kasmír a mai napig konfliktusos terület maradt.
Irányítási vonalak
India és Pakisztán több háborút vívott Kasmírért. 1949-ben és 1972-ben megállapodtak a területek nagy részének határáról (a Sziachen-gleccser kivételével). Ezt a demarkációs vonalat, amely India és Pakisztán határát jelöli, ellenőrzési vonalnak nevezik. Indiai és pakisztáni csapatok őrzik.
A Kína által tartott Aksai Chin és az India által tartott Dzsammu és Kasmír közötti határt ténylegesellenőrzésivonalnak nevezik.
A Pandzsáb (Pakisztán) és az indiai igazgatású Kasmír közötti kasmíri határt munkahatárnak nevezik, de Pakisztán nem ismeri el. India kerítést épített e határ egy része mentén.
A Sziacsen-gleccser és a vele határos Saltoro hegység 1984-ben látott először katonai akciót, amikor az indiai hadsereg megszállta a gleccsert és a Saltoro hegységet, hogy megakadályozza Pakisztánt a terület elfoglalásában. A művelet a Meghdoot hadművelet kódnevet kapta. A megtartott pozíciókban több kisebb változás történt. Az indiai fegyveres erők azonban megtartották a fennsíkon lévő magaslatokat, megakadályozva a pakisztáni katonákat abban, hogy felmásszanak a Saltoro hegységre.
A tényleges földi pozícióvonal (Actual Ground Position Line, AGPL) az indiai és pakisztáni csapatokat a Sziachen-gleccser térségében elválasztó jelenlegi helyzetet jelenti. A vonal a LOC (ellenőrzési vonal) legészakibb pontjától az Indira Col-ig húzódik. Ez a vonal a Saltoro hegység szélén halad át, amely egy 8000 méternél magasabb csúcsokkal rendelkező hegyi fennsík. Az AGPL jelenlegi pozíciója ezt az általános vonalat követi:
Indira Col - Sia La hágó - Saltoro Kangri 1 - Bilafond La hágó - K12 - Gyong La hágó - NJ9842
Kasmír térképe, amely részletesebben mutatja az ellenőrzési vonalakat. Az indiai ellenőrzés alatt álló terület sárga/világosbarna színű; a pakisztáni ellenőrzés alatt álló terület zöld; a kínai ellenőrzés alatt álló terület sötétebb barna színű. A fehér/zöld/sárga színű háromszög az India által ellenőrzött Sziachen-gleccser.
Közigazgatási szervezeti egységek
Ma Kasmír a következőképpen oszlik meg:
- Az Indiai Köztársaság ellenőrzi Dzsammués Kasmír államot. Ez a Dzsammu régióból, a Kasmír-völgyből és Ladakhból áll. Pakisztán ezt India által megszállt Kasmírnak, India által ellenőrzött Kasmírnak, India által határolt Kasmírnak vagy India által tartott Kasmírnak nevezi.
- Az északi területek és Azad Dzsammu és Kasmír néven ismert területeket Pakisztán igazgatja. A pakisztáni kormány Pakisztán által igazgatott Kasmírnak nevezi őket. Az Indiai Köztársaság Pakisztán által megszállt Kasmírnak nevezi.
- Az Aksai Chin nevű régiót Kína ellenőrzi.
- A Trans-Karakoram traktus egy olyan terület, amelyet Pakisztán 1963. március 3-án adott át Kínának. Pakisztán szerint a terület lakatlan volt, így ezzel nincs probléma. India azt állítja, hogy a csere illegális volt, és hogy a terület az ő államának, Dzsammu és Kasmírnak a része.
- A Siachen-gleccser jelenleg vitatott terület. India ellenőrzi a gleccsert, Pakisztán pedig az alatta lévő völgyet.
A vitatott kasmíri terület öt közigazgatási körzetre oszlik, nevezetesen:
- Baltistan körzet
- Gilgit körzet
- Jammu körzet
- Kasmír-völgy
- Ladakh
A körzetek egy csoportja alkot egy körzetet, amelyet egy "körzetbiztos" irányít. Kasmír jelenleg huszonegy körzetre oszlik, amelyek öt, Pakisztán és India által közösen irányított körzetbe vannak csoportosítva:
| Baltisztán | Gilgit | Kasmír | ||
|
|
|
|
|
Kasmír régió politikai felosztása
Gazdaság
Kasmír gazdaságának középpontjában a mezőgazdaság áll, akárcsak Pakisztánéban. A völgyben hagyományosan a rizs volt az alapélelmiszer, amely az emberek fő táplálékát képezte. Emellett kukoricát, búzát, árpát és zabot is termesztettek. Mérsékelt éghajlata miatt olyan növények termesztésére alkalmas, mint a spárga, az articsóka, a tengeri káposzta, a lóbab, a skarlátbab, a cékla, a karfiol és a káposzta. A völgyben gyakoriak a gyümölcsfák, a művelt gyümölcsösökben körte, alma, őszibarack és cseresznye terem. A fő fák a deodar (Pakisztán nemzeti fája), a fenyők és a fenyők, a chenar (állami fa) vagy platán, a juhar, a nyír és a dió, az alma, a cseresznye.
Történelmileg Kasmír akkor vált világszerte ismertté, amikor kasmírgyapjút exportáltak más régiókba és nemzetekbe (a kasmír kecske csökkenő bősége és a nyugat-kínai verseny erősödése miatt az export megszűnt). A kasmíriak jól értenek a kötéshez és a pashmina kendők, selyemszőnyegek, szőnyegek, kurták és kerámiák készítéséhez. Kasmírban sáfrányt is termesztenek. Törekvések folynak a természetesen termesztett gyümölcsök és zöldségek bioélelmiszerként történő exportjára, elsősorban a Közel-Kelet térségébe, amelynek szerves részét képezi. Srinagar ismert az ezüstművességről, a papírmaséról, a fafaragásról és a selyemszövésről.
A gazdaságot súlyosan megrongálta a 2005-ös pakisztáni földrengés, amely 2005. október 8-án több mint 70 000 halálos áldozatot követelt Kasmír Pakisztán által ellenőrzött részén és mintegy 1500 halálos áldozatot az indiai ellenőrzés alatt álló Kasmírban.
Kasmír indiai fennhatóság alatt álló része vélhetően gazdag szénhidrogén-készleteket tartalmazó kőzetekkel rendelkezik.
Mezőgazdaság
A régió gazdasága a mezőgazdaságra összpontosít. Az emberek rizst termesztenek. Az indiai részen kukoricát, valamint búzát és árpát is termesztenek. Éghajlata eltér az indiai szubkontinens nagy részének éghajlatától: Enyhébb az időjárás. Ezért olyan növényeket is termesztenek, mint az articsóka, a karfiol, a káposzta és bizonyos babfajták.
A kasmírgyapjú a világon szinte mindenhol ismert. A kasmír gyapjú a kasmír kecskék gyapja. A területi konfliktusok miatt azonban a kasmírgyapjú nagy része már nem Kasmírból származik.
Kasmírban termesztik a világ legfinomabb sáfrányát.
Turizmus
A turizmus sok éve fontos szerepet játszik Kasmírban. Sokan a földi paradicsomnak nevezik a régiót. A világ minden tájáról érkeznek turisták Kasmírba. Az elmúlt tíz évben a terrorizmus miatt kevesebben látogattak Kasmírba, de még mindig az egyik legkeresettebb turisztikai célpont. []
A Nanga Parbat, a világ 9. legmagasabb csúcsa és a hegymászók számára az egyik legveszélyesebb, a kasmíri régió északi területein, Pakisztánban található.
Vallás
| Vallások a kasmíri régióban | ||||
| Faith | Százalék | |||
| Iszlám |
| 78% | ||
| Hinduizmus |
| 10% | ||
| Buddhizmus |
| 0.1% | ||
| Egyéb |
| 0.1% | ||
Kasmír lakosságának 78%-a muszlim, és az iszlám a terület többségi vallása. []
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Kasmír?
V: Kasmír egy régió Dél-Közép-Ázsiában, történelmileg a Himalája hegység nyugati végétől délre fekvő völgyre utal. Ma egy sokkal nagyobb területre utal, amely magában foglalja India, Pakisztán és Kína egyes részeit.
K: Mekkora a kasmíri régió?
V: A régió területe 230 166,1 négyzetkilométer vagy (89 106 négyzetmérföld).
K: Miért szeretik Kasmírt az emberek?
V: Az emberek természeti szépsége és egyszerű életmódja miatt szeretik.
K: Van valamilyen vita a régió körül?
V: Igen, India és Pakisztán között határvita van a régió miatt.
K: Hány ENSZ-tagállam lakossága kisebb Kasmírénál?
V: 127 ENSZ-tagállam lakossága kisebb Kasmírénál.
K: Hány ENSZ-tagállam területe kisebb Kasmírénál?
V: 97 ENSZ-tagállam területe kisebb Kasmírénál.
Keres