Pakisztáni mozgalom

A pakisztáni mozgalom (más néven Tehrik-e-Pakisztán, urdu: تحریکِ پاکستان) egy politikai mozgalom volt, amely a 20. század első felében volt aktív. Abban az időben Brit India Nagy-Britanniához tartozott. Brit Indiában a legtöbb ember hindu, vagy muszlim volt. A mozgalmat létrehozó emberek attól féltek, hogy az angolok távozásával elveszítik szabadságukat. Ezért külön államot akartak létrehozni. Ezt a küzdelmet az All India Muslim League párt szervezte, és ez vezetett a Brit Birodalom felosztásához Indiában. A mozgalmat Quaid-e-Azam Muhammad Ali Dzsinnah vezette. További fontos vezetők voltak: Nawab Muhammad Ismail Khan, Mahmudabad Raja Amir Ahmed Khan, Sir Sikandar Hayat Khan, Nawabzada Liaquat Ali Khan, Fatimah Dzsinnah, Amjadi Bano Begum, Sir Abdullah Haroon, Khawaja Nazimuddin, Huseyn Shaheed Suhrawardy, Sardar Shaukat Hayat Khan, Chaudhry Khaliquzzaman, A.K. Fazlul Huq, Aurangzeb Khan, Qazi Muhammad Isa és Abdur Rab Nishtar.

A mozgalom története

Nem Allama Iqbal volt az első, akinek az önálló állam gondolata felmerült, ahogyan azt általában gondolják. Ő csak 1930-ban tartott beszédében terjesztette elő az elméletet. Ez egy uralkodó gondolat volt, amely az Indiai Egyesült Tartományokból ered. Olyan emberek, mint Sir Syed Ahmed Khan és mások már sokkal korábban is gondolkodtak egy különálló államról. 1901-től kezdve sok más muszlim tudós is felvetette a szubkontinensen belüli különálló muszlim állam gondolatát. Choudhary Rahmat Ali később, 1933-ban Pakisztán nyilatkozatában javasolta a Pakisztán nevet. Az olyan emberek, mint Muhammad Ali Dzsinnah fenntartották a vallási egységbe vetett hitüket. A hinduk és muszlimok közötti vallási ellenségeskedés erősebb hátteret adott a mozgalomnak.

1940-ben a Muzulmán Liga Lahorban tartott ülésén elfogadta a Lahore-i határozatot (más néven Pakisztán-határozat), amely a független Pakisztán állam létrehozását kérte. Nem sokkal a második világháború után az Egyesült Királyság meggyőződött arról, hogy nem fogja tudni megtartani dél-ázsiai gyarmatait, mivel a Brit Birodalom nagyon megszenvedte a háborút. 1947-re Brit India két országra, a muszlim többségű Pakisztánra és a hindu többségű Indiára oszlott. Később 1971-ben Banglades elszakadt Pakisztántól.

A Muzulmán Liga munkabizottsága a lahori ülésenZoom
A Muzulmán Liga munkabizottsága a lahori ülésen

Idővonal

  • 1906 Az Össz-indiai Muszlim Liga megalapítása
  • 1909 Minto - Morley reformok
  • 1911 Bengália felosztásának megsemmisítése
  • 1914-18 I. világháború
  • 1916 Lucknowi Paktum
  • 1919 Jallianwala Bagh mészárlás
  • 1919 Montagu-Chelmsford reformok
  • 1919-23 Khilafat mozgalom
  • 1922-29 Hindu-muzulmán zavargások
  • 1927 Delhi muzulmán javaslatok
  • 1928-as Nehru-jelentés
  • 1929 Dzsinnah tizennégy pontja
  • 1930 Simon-bizottság jelentése
  • 1930 Allama Iqbal cím
  • 1930-32 Kerekasztal-konferenciák
  • 1932 Közösségi díj (1932)
  • 1933 Most vagy soha brosúra
  • Az 1935-ös indiai kormánytörvény
  • 1937-es választások
  • 1937-39 Kongresszusi kormányzás a tartományokban
  • 1937 Októberben Lucknowban aláírják a híres Dzsinnah-Sikandar paktumot.
  • 1938-as Pirpur-jelentés
  • 1939-45 II. világháború
  • 1940 március 22-23., a mérföldkőnek számító pakisztáni határozat
  • 1942 Cripps küldetése
  • 1944 Gandhi - Dzsinnah beszélgetések
  • 1945 A simlai konferencia
  • 1946 A kabinet küldetése
  • 1946 Közvetlen akció napja
  • 1946 Az ideiglenes kormány hivatalba lépése
  • 1946 június 3. Felosztási terv
  • 1947 , augusztus 14-15. között éjfél Pakisztán megalakulása/India felosztása

Kapcsolódó oldalak

Kérdések és válaszok

K: Mi volt a pakisztáni mozgalom?


V: A pakisztáni mozgalom (más néven Tehrik-e-Pakisztán, urdu: تحریکِ پاکستان) egy politikai mozgalom volt, amely a 20. század első felében tevékenykedett. Célja az volt, hogy külön államot hozzon létre a brit Indiában élő muszlimok számára, akik attól tartottak, hogy az angolok távozásával elveszítik szabadságukat.

K: Ki vezette a mozgalmat?


A: A mozgalom vezetője Quaid-e-Azam Muhammad Ali Dzsinnah volt, és további fontos vezetők voltak többek között Nawab Muhammad Ismail Khan, Mahmudabad Raja Amir Ahmed Khanja, Sir Sikandar Hayat Khan, Nawabzada Liaquat Ali Khan, Fatimah Jinnah, Amjadi Bano Begum, Sir Abdullah Haroon, Khawaja Nazimuddin, Huseyn Shaheed Suhrawardy, Sardar Shaukat Hayat Khan, Chaudhry Khaliquzzaman, A. K. Fazlul Huq , Aurangzeb Khan , Qazi Muhammad Isa és Abdur Rab Nishtar .

K: Miért akartak az emberek külön államot létrehozni?


V: Az emberek azért akartak külön államot létrehozni, mert attól féltek, hogy elveszítik szabadságukat, amikor az angolok elhagyják Brit Indiát, amelynek akkoriban többnyire hindu és muszlim lakossága volt.

K: Melyik párt szervezte ezt a küzdelmet?


V: Ezt a harcot az All India Muslim League párt szervezte.

K: Mi lett ennek a mozgalomnak az eredménye?


V: Ez a mozgalom a Brit Birodalom felosztását eredményezte Indiában.

K: Kik voltak a mozgalomban részt vevő más fontos vezetők a Quaid-e-Azam Muhammad Ali Dzsinnah-on kívül?


A: Quaid-e-Azam Muhammad Ali Jinnah mellett néhány más fontos vezető is részt vett ebben a mozgalomban: Nawab Muhammad Ismail Khan , Raja Amir Ahmed Khan of Mahmudabad , Sir Sikandar Hayat Khan , Nawabzada Liaquat Ali Khan , Fatimah Jinnah , Amjadi Bano Begum , Sir Abdullah Haroon , Khawaja Nazimuddin , Huseyn Shaheed Suhrawardy , Sardar Shaukat Hayat Khan , Chaudhry Khaliquzzaman , A. K. Fazlul Huq , Aurangzeb Khan , Qazi Muhammad Isa és Abdur Rab Nishtar .

AlegsaOnline.com - 2020 / 2023 - License CC3