Koordináták: 23°59′40″N 67°25′51″E / 23.99444°N 67.43083°E / 23.99444; 67.43083
Az Indus folyó a dél-ázsiai szubkontinens nyugati oldalának legnagyobb folyója. A hinduk hét szent folyójának egyike. Ez volt a korai Indus-völgyi civilizáció szülőhelye.
A folyó hossza a források szerint körülbelül 3 180 km, bár egyes mérés- és irodalmi források kisebb eltéréseket (2 880–3 200 km) is megadnak. Az Indus Pakisztán leghosszabb folyója; teljes vízgyűjtő területe meghaladja az 1 165 000 km2-t (450 000 négyzetmérföld). Becsült éves vízhozama körülbelül 207 km3 (kb. 50 köbmélymérföld), ami alapján éves vízhozamát tekintve a világ folyói között a felsőbb kategóriába tartozik (több forrás a 20–25. hely köré sorolja).
Forrás, pálya és torkolat
Az Indus forrása a tibeti-fennsíkon található, a Mansáróvar-tó és a Kailas környékéről eredő hegyi patakokból indul, majd északnyugat felé haladva a Himalája és a Karakorum láncai között ereszkedik le. Magyarországon megszokott szemlélettel nehéz elképzelni a folyó változatos felszíni szakaszait: hegyi szurdokok, széles síksági medrek és nagy deltavidék váltják egymást.
Áthaladva a Ladakh–Kashmir–Gilgit–Baltisztán térségen, a fő folyóba számos jelentős mellékfolyó torkollik. Pakisztán területén a síkságra érve (Sindh tartomány) képez végül nagy deltát és ömlik az Arab-tengerbe a Karachi és Thatta környéki partszakasznál.
Főbb mellékfolyók
- Zanskar, Shyok, Hunza és Gilgit (hegyi mellékfolyók, Karakorum–Himalája vidékéről)
- Kabul (Afganisztánból érkező fontos kiegészítő vízforrás)
- Jhelum, Chenab, Ravi, Beas és Sutlej — ezek az indiai Punjab síkságáról érkeznek, és a Panjnad folyóként egyesülve csatlakoznak az Indushoz Pakisztánban
Gazdasági és társadalmi jelentőség
Az Indus-völgy legfontosabb vízforrása, életet adva nagy mezőgazdasági tájnak: a folyó vizét öntözőrendszerek ezrei vezetik el. Az Indus Basin Irrigation System a világ egyik legnagyobb mesterséges öntözőrendszere. Számos nagyváros és ipari központ is a folyó mentén alakult ki; a torkolat közelében található Karachi révén a régió tengeri kilátással is rendelkezik.
A folyó vízhasználatáról és jogairól szóló fontos nemzetközi megállapodás az Indus Waters Treaty (1960), India és Pakisztán között, amely a felső és alsó vízfolyások használatát szabályozza, és jelentősen befolyásolja a térség vízgazdálkodását.
Indus-völgyi civilizáció
A régészeti emlékek — köztük Mohenjo-daro és Harappa — bizonyítják, hogy az Indus-völgy az ókori városiasodás egyik bölcsője volt. A civilizáció fejlett várostervezéssel, csatornarendszerekkel és kereskedelmi hálózattal rendelkezett. A hanyatlás okai vitatottak: feltételeznek klímaváltozást, folyómeder-változást, talajeróziót vagy kulturális-politikai átalakulást is.
Ökológia és környezetvédelem
Az Indus gazdag természeti élőhelyeket táplál: magashegyi ökoszisztémáktól a síksági öntözött területeken át a torkolati mangrove- és mocsárvidékekig. Az Indus mentén él az ismert induszi folyó-delfin (a dél-ázsiai folyódelfin alfaja), amely veszélyeztetett. A folyó vízének intenzív felhasználása, szabályozása (gátak, víztározók), a szennyezés és a sós víz behatolása a deltavidékre mind veszélyeztetik az ökológiai egyensúlyt.
Vízgazdálkodás, gátak és szabályozás
Pakisztánban és Indiában több nagy tározó és gát található, amelyek a víz energiatermelését, öntözést és árvízvédekezést szolgálják. Jelentős pakisztáni művek például a Tarbela gát az Induson. A víz megosztása és a vízminőség fenntartása továbbra is politikai, gazdasági és környezetvédelmi kihívás a régió országai számára.
Név és elnevezés
Az Indus szó és a vele rokon Sind/Sindhu szó a folyóra ősi. Az ókori görögök az Indós szót használták; Hinduš az óperzsa; Sindhu a szanszkritban. A szubkontinens modern nyelvei vagy a Sindh (urdu) vagy a Sindhu (hindi) vagy nagyon hasonló szavakat használnak. Kétségtelen, hogy a folyó adta a nevét az országnak, Indiának.
Főbb települések a folyó mentén
- Leh és skicseiben a Ladakh régió (felső szakaszok környéke)
- Skardu, Gilgit (a hegyi szakaszok közelében)
- Sukkur, Hyderabad (Sindh síkságon)
- Thatta és a deltavidék települései; Karachi a torkolat közelében
Az Indus nemcsak természeti értékekben gazdag, hanem kulturális és történelmi szerepe is meghatározó Dél-Ázsia alakulásában. A folyó jövője — a klímaváltozás, a jégolvadás, az intézményes vízkezelés és a regionális együttműködés függvénye — döntő lesz a térség százmillióinak életminősége szempontjából.

