A hindko (ہندکو kiejtése [/Hindkoŭ/], hindku vagy Hinko,) egy Pakisztánban beszélt indoárja nyelv. A nyelvet Khyber Pakhtunkhwa (beleértve a hazarát), Pandzsáb (beleértve Attockot) és Azad Kasmír területein beszélik, becslések szerint 2,2–4 millióan.

Ezeknek az embereknek nincs megfelelő, hivatalos gyűjtőneve, mivel sokféle etnikumhoz tartoznak, és hajlamosak magukat a nagyobb családok, kasztok és törzsek szerint azonosítani. A Haripur, Abbottabad és Mansehra körzetek legnagyobb csoportjába tartozó embereket azonban néha együttesen Hazarawal néven ismerik el, az e körzeteket magában foglaló Hazara körzetről elnevezve. Pesavar városában "Kharay"-nak, azaz városlakóknak vagy hindkowaiaknak nevezik őket.

Elterjedés és beszélők

A hindko tömbje elsősorban a Khyber Pakhtunkhwa tartomány középső és déli részein található, különösen a Hazara régióban (Haripur, Abbottabad, Mansehra). Emellett kisebb közösségek élnek Pandzsáb tartomány nyugati részén (például Attock környékén) és Azad Kasmír egyes részein. A becsült anyanyelvi beszélők száma forrástól függően változik; a legtöbb felmérés 2–4 millió közé teszi az anyanyelvi beszélők számát.

Dialektusok

A hindko nem egységes nyelv, több dialektuscsoportból áll; a leggyakrabban elkülönített változatok közé sorolják:

  • Hazara hindko (Haripur, Abbottabad, Mansehra környéke) – a legnagyobb és legismertebb csoport;
  • Peshawari (Pesavari) változat – Peshawar és környéke, városi sajátosságokkal;
  • Attocki/southern hindko – Pandzsáb és Azad Kasmír határ menti területein;
  • helyi beszédformák és átmeneti nyelvjárások, amelyek kapcsolatban állnak a pandzsábi/pothwari és más helyi indoárja nyelvekkel.

Nyelvrokonság és tipológia

A hindko indoárja nyelvként a pandzsábi–lahnda nyelvcsoporttal áll rokonságban, bár a pontos besorolás vitatott: egyes nyelvészeti források a lahnda (nyugati pandzsábi) alá sorolják, mások a helyi paharí–hindi kontinuum részeként értelmezik. Nyelvi jellemzői közé tartozik számos közös vonás a pandzsábi és a környező nyelvekkel, például hasonló alapszókincs, nyelvtani szerkezetek és hangrendszeri elemek. Egyes dialektusokban tonális megkülönböztetés is előfordul, hasonlóan a pandzsábihoz.

Írás és irodalom

A hindkót hagyományosan az urduhoz és más regionális nyelvekhez használt Perzsa–arab írással (Nastaliq formában, Shahmukhi adaptáción) jegyzik. Az írott norma azonban nem egységes és kevésbé elterjedt, mint az urdué, ezért sok kommunikáció szóban történik. Az internet és a diaszpóra hatására egyre gyakrabban találkozni latin betűs átírásokkal is. Helyi irodalmi és kulturális kezdeményezések — például rádióműsorok, népköltészet-gyűjtemények és kisebb kiadványok — léteznek, de hiányzik a széles körben elfogadott szabványos irodalmi nyelv.

Társadalmi helyzet és nyelvváltozás

A hindko beszélőközösségek sok esetben kétnyelvűek vagy többnyelvűek: a mindennapi használatban gyakran jelen van az urdu (az ország hivatalos lingua francája) és a pashto a Khyber Pakhtunkhwa egyes részein. A városiasodás és az oktatás urdu- vagy angolnyelvű dominanciája miatt néhány közösségben megfigyelhető a nyelvről való áttérés (language shift) az urdu felé. Ugyanakkor helyi civil szervezetek, kulturális egyesületek és médiakezdeményezések dolgoznak a hindko megőrzésén és népszerűsítésén.

Nyelvészeti kutatás és források

A hindkóról létezik nyelvészeti leírás, dialektológiai anyag és néhány lexikon, de még mindig viszonylag kevés a részletes, standardizált forrás. A pontos beszélőszám és a dialektális határok feltérképezése országos szinten kihívást jelent a nem egységes felmérések és a politikai határok miatt.

Összefoglalva: a hindko egy többmilliós anyanyelvű közösséget összekötő indoárja nyelv, melynek sok gazdag helyi változata van. Bár nincs hivatalos státusza és írásbelisége kevésbé elterjedt, fontos szerepet tölt be a helyi identitásban és kultúrában, és folynak erőfeszítések a nyelv dokumentálására és támogatására.