Százéves háború
A százéves háborút Franciaország és Anglia vívta a késő középkorban. A háború 116 évig tartott, 1337-től 1453-ig. A háború azért kezdődött, mert IV. Károly francia király 1328-ban közvetlen férfi örökös (azaz fiú vagy öccs) nélkül halt meg. Az angol III. Edward ekkor úgy vélte, hogy joga van arra, hogy anyja révén ő legyen Franciaország új királya.
A franciák nem akartak idegen királyt, ezért VI. Fülöp francia király azt mondta, hogy neki kellene királynak lennie, mert a száli törvények szerint a nők nem uralkodhatnak, és nem adhatják át az uralkodás jogát a fiaiknak. A két ország e nézeteltérés miatt háborúba keveredett.
A háború kezdetén Franciaország volt az erősebb a két ország közül. Franciaországnak körülbelül 17 millió lakosa volt, míg Angliának csak körülbelül 4 millió. Franciaország Skóciával szövetkezett Anglia ellen, Anglia pedig Németalföld egyes részeivel próbált szövetségre lépni. Az angolok nagy győzelmet arattak a tengeren a Sluys-i csatában 1340-ben, ami megakadályozta, hogy Franciaország lerohanja Angliát. Ezt követően a háborút szinte teljes egészében Franciaországban vívták. Anglia az 1346-os crécyi csatában ismét győzött: a győzelemhez az angol hosszú íj is hozzájárult.
1348 és 1356 között a fekete halál miatt nagyon kevés harc folyt. Ezután Edward, a Fekete Herceg megnyerte a poitiers-i csatát Angliáért. II. János francia király a csata során fogságba esett. Az angolok ismét megszállták Franciaországot, de több várost nem tudtak elfoglalni. A fegyverszünet következtében Anglia Franciaország körülbelül egynegyedét kapta meg.
Az új francia király, V. Károly sikeresebb volt, Bertrand du Guesclin volt a legjobb lovagja. A Fekete Herceg egy újabb spanyolországi háborúval volt elfoglalva, III. Edward pedig túl öreg volt ahhoz, hogy ismét hadsereget vezessen. Így Franciaország Kasztíliával szövetkezett Anglia és Portugália ellen. Franciaország ez idő alatt számos francia várost nyert vissza az angoloktól. Ezután 1389-1415 között béke következett.
A háború leghíresebb része 1415-ben kezdődött. Az angol V. Henrik megszállta Franciaországot, és sok íjásszal megnyerte az agincourt-i csatát. VI. Károly francia király elmebeteg volt és képtelen volt uralkodni, és szinte minden fia fiatalon meghalt. Franciaország királynője, Bajor Izabella, feleségül adta egyik lányát V. Henrikhez, és aláírta a troyes-i szerződést, hogy V. Henrik legyen Franciaország következő királya. V. Henrik és VI. Károly szinte egy időben halt meg. Az angolok tehát úgy vélték, hogy az angol VI. Henrik lesz Franciaország új királya, és sok francia egyetértett ezzel. VI. Károly utolsó fia, VII. Károly francia király azt mondta, hogy neki kellene lennie az új királynak, de sokan azt mondták, hogy nem érdemli meg, hogy király legyen, mert valószínűleg valaki más volt az apja.
Az angolok továbbra is folytatták a franciaországi területfoglalásokat, mígnem Jeanne d'Arc 1429-ben sikerre vitte a sereget Orleans ostrománál és a patayi csatában. Számos várost visszaszerzett, és VII. Károlyt koronázásra vitte, de Párizst nem szerezte vissza. Eretnekségért elítélték és máglyán elégették. Halála után a franciák folytatták a területek visszavételét, bár lassabban. Franciaország 1435-ben diplomáciai győzelmet aratott az arras-i szerződéssel. A háború 1453-ban ért véget a franciáknak az angolok felett aratott megsemmisítő győzelmével a castilloni csatában.
A háború időskálájú térképe.
Kérdések és válaszok
K: Mi volt a százéves háború?
V: A százéves háború egy konfliktus volt, amelyet Franciaország és Anglia vívott egymással a késő középkorban, 1337 és 1453 között.
K: Meddig tartott a háború?
V: A háború 116 évig tartott.
K: Mi okozta a százéves háborút?
V: A százéves háború akkor kezdődött, amikor IV. Károly francia király 1328-ban közvetlen férfi örökös nélkül meghalt, ami miatt III. Edward angol király úgy vélte, hogy joga van anyja révén francia királlyá válni. Mivel a francia törvények megakadályozták, hogy a nők uralkodjanak vagy jogokat adjanak át fiaiknak, a két ország háborút indított e nézeteltérés miatt.
K: Ki volt IV. Károly francia király?
V: IV. Károly francia király volt az a király, aki 1328-ban közvetlen férfi örökös nélkül halt meg, ami a százéves háború kezdetéhez vezetett.
K: Ki hitte, hogy IV. Károly halála után jogában állt Franciaország királyává válni?
V: Az angol III. Edward úgy vélte, hogy IV. Károly halála után joga van arra, hogy anyja révén Franciaország királya legyen.
K: Miért nem engedte meg a francia jog, hogy a nők uralkodjanak, vagy hogy jogokat adjanak át fiaiknak?
V: A francia jog megtiltotta a nőknek, hogy uralkodjanak vagy jogokat adjanak át, mert a száli törvényt követte, amely kimondta, hogy csak férfiak örökölhetnek földet és címeket.
K: Mi történt ennek az Anglia és Franciaország közötti nézeteltérésnek az eredményeként?
V: Az Anglia és Franciaország közötti nézeteltérés következtében mindkét ország háborúba keveredett egymással, és ezzel kezdetét vette a százéves háború néven ismert háború.
