Százéves háború (1337–1453): okok, fő csaták és következmények
Százéves háború (1337–1453): részletes áttekintés az okokról, meghatározó csatákról (Crécy, Poitiers, Sluys) és hosszú távú politikai, társadalmi következményekről.
A százéves háborút valójában Franciaország és Anglia vívta a késő középkor egyik leghosszabb időszakában, 1337 és 1453 között. Bár a név arra utal, hogy száz évig tartott, a konfliktus több mint egy évszázadon át, megszakításokkal folyt. Kezdeti oka a trónutódlás és a nemesi jogok vitája volt: IV. Károly francia király 1328-ban férfiági örökös nélkül halt meg, és az angol III. Edward anyai ágon támasztotta igényét a francia trónra. A francia főnemesség azonban a száli törvények elvére hivatkozva a Valoisokra szavazott, így a trónra a VI. Fülöp francia király (VI. Fülöp / Valois) került. A kettős igény és a hatalmi érdekek váltották ki a hosszú konfliktust.
Az okok rövid összefoglalása
- Trónutódlási vita: az angol királyok anyai leszármazottságon keresztül támasztottak igényt a francia trónra.
- Területi és gazdasági érdekek: mindkét oldal fontos területeket és kereskedelmi útvonalakat akart ellenőrzése alatt tartani (pl. Németalföld jelentősége az angol gyapjúkereskedelemben).
- Nagyhatalmi politika és szövetségek: Franciaország Skóciával szövetkezett, míg Anglia tengeri hatalmát próbálta érvényesíteni.
- Belső politikai tényezők: dinasztikus válságok, királyok betegségei és a nemesek rivalizálása is meghosszabbította a konfliktust.
Főbb hadműveletek és csaták
A háború több fő szakaszra osztható, amelyeket historiográfiai hagyományok névvel is illetnek (pl. edwardi, károli, lancasteri hadjáratok). Néhány meghatározó csata és esemény:
- Sluys-i csata (1340): az angolok tengeri győzelmet arattak, ami megakadályozta a francia flotta által fenyegetett inváziót.
- Crécy (1346): az crécyi csata-ban az angol sikerhez nagyban hozzájárult az hosszú íj hatékonysága.
- Poitiers (1356): Edward, a Fekete Herceg győzelme, mely során II. János francia király fogságba esett; ezt követte az 1360-as béke, a bretigny-i egyezmény (Bretigny), amely jelentős területi engedményeket hozott Angliának.
- Fekete Halál (1348–1356): a pestis jelentősen lecsökkentette a lakosságot, ami harci teljesítőképességet és gazdasági viszonyokat is befolyásolt.
- Karolingi visszafordulás (1369–1389): V. Károly és hadvezére, Bertrand du Guesclin vezetésével Franciaország visszaszerezte sok területet az angoloktól.
- Agincourt (1415): az angol V. Henrik győzelme, ahol ismét jelentős szerepet játszott az angol íjászat.
- Troyes-i szerződés (1420): amely ideiglenesen elismerte az angol királyok jogát a francia trónra, részben Bajor Izabella befolyása miatt.
- Orléans (1429) és Patay (1429): Jeanne d'Arc feltűnése fordulópont volt: sikerrel törte meg az ostromot, majd a VII. Károly koronázásához vezetett.
- Arras (1435): diplomáciai siker Franciaország számára, arras-i szerződés jelentőségét erősítette a királyi hatalomnak.
- Castillon (1453): a franciák győzelmével a háború gyakorlati értelemben véget ért: az angolok elvesztették legtöbb kontinentális birtokukat (a végső ütközetet gyakran castilloni csataként említik a forrásokban).
Katonai és technikai változások
- A háború során jelentősen megnőtt az infantry (gyalogos hadviselés) szerepe, csökkent a feudális nehézlovasság egyeduralma.
- Az angol hosszú íj kezdetben nagy előnyt adott, de a végső szakaszokra a tüzérség (ágyúk, lövegek) és jobb szervezés vált meghatározóvá — a francia ágyúk fontos szerepet játszottak a késői győzelmekben (pl. Castillon).
- Megjelentek a profibb, hosszabb távon fenntartható hadseregek, és növekedett az állami költségvetések és adók szerepe a háború finanszírozásában.
Társadalmi és gazdasági hatások
- A fekete halál és a háború együttesen súlyos munkaerőhiányt és gazdasági átalakulást idézett elő: emelkedtek a bérek, több jobbágy vált vándorlóvá, és a földbirtokosok hatalma némileg csökkent.
- A háború hatalmas költségei hozzájárultak a királyi pénzügyek centralizálásához és új adózási formák bevezetéséhez mindkét országban.
- Angliában a folyamatos pénzügyi és politikai nyomás előkészítette a belső viszályokat, amelyek a háború utáni évtizedekben a Rózsák háborújához (Wars of the Roses) vezettek.
- Franciaországban a háború végére megerősödött a királyi hatalom és a centralizált állam kiépítése, amely a későbbi erős francia monarchiához vezetett.
Jeanne d'Arc és a politikai fordulat
Jeanne d'Arc megjelenése 1429-ben spirituális és politikai lökést adott a francia ügynek: sikeresen megtörte Orleans ostromát, győzelmet aratott a patayi csatában, és elősegítette VII. Károly reimsi koronázását. 1430-ban fogságba esett, majd 1431-ben eretnekség vádjával Rómen (Rouen) máglyán kivégezték. 1456-ban a pápa által felülvizsgált per helyreigazította az ítéletet, és Jeanne-t később már nemzeti hősként tartották számon.
A háború lezárása és hosszú távú következmények
A konfliktus 1453-ban gyakorlatilag lezárult: a castilloni csata után az angolok elvesztették legtöbb franciaországi birtokukat; csak Calais maradt angol kézen még több évtizedig. A háború eredményeként:
- Franciaországban megerősödött a királyi hatalom, nőtt az államigazgatás szerepe, és kialakult a modern értelemben vett nemzetállami központi hatalom alapja.
- Anglia elvesztette a kontinensen lévő területek nagy részét, belpolitikai instabilitás (Rózsák háborúja) vette kezdetét, amelynek oka részben a háború költségeiben és következményeiben keresendő.
- Katonai értelemben véve a háború felgyorsította a középkori hadviselés átalakulását: a gyalogos hadak, az íjászok és később a tüzérség vált meghatározóvá.
- Történeti és kulturális hatása is jelentős: a háború hozzájárult a francia és az angol nemzeti identitás kialakulásához, s alakította Európa politikai térképét a késő középkor végén.
Összefoglalva: a százéves háború nem volt folyamatos, egyetlen, állandó háború, hanem több egymást követő konfliktus- és békeperiódus sorozata, amelyek során mindkét oldalon változott a hadviselés természete, és amelyek végül meghatározták Franciaország és Anglia késő középkori fejlődését.
A háború időskálájú térképe.
Kérdések és válaszok
K: Mi volt a százéves háború?
V: A százéves háború egy konfliktus volt, amelyet Franciaország és Anglia vívott egymással a késő középkorban, 1337 és 1453 között.
K: Meddig tartott a háború?
V: A háború 116 évig tartott.
K: Mi okozta a százéves háborút?
V: A százéves háború akkor kezdődött, amikor IV. Károly francia király 1328-ban közvetlen férfi örökös nélkül meghalt, ami miatt III. Edward angol király úgy vélte, hogy joga van anyja révén francia királlyá válni. Mivel a francia törvények megakadályozták, hogy a nők uralkodjanak vagy jogokat adjanak át fiaiknak, a két ország háborút indított e nézeteltérés miatt.
K: Ki volt IV. Károly francia király?
V: IV. Károly francia király volt az a király, aki 1328-ban közvetlen férfi örökös nélkül halt meg, ami a százéves háború kezdetéhez vezetett.
K: Ki hitte, hogy IV. Károly halála után jogában állt Franciaország királyává válni?
V: Az angol III. Edward úgy vélte, hogy IV. Károly halála után joga van arra, hogy anyja révén Franciaország királya legyen.
K: Miért nem engedte meg a francia jog, hogy a nők uralkodjanak, vagy hogy jogokat adjanak át fiaiknak?
V: A francia jog megtiltotta a nőknek, hogy uralkodjanak vagy jogokat adjanak át, mert a száli törvényt követte, amely kimondta, hogy csak férfiak örökölhetnek földet és címeket.
K: Mi történt ennek az Anglia és Franciaország közötti nézeteltérésnek az eredményeként?
V: Az Anglia és Franciaország közötti nézeteltérés következtében mindkét ország háborúba keveredett egymással, és ezzel kezdetét vette a százéves háború néven ismert háború.
Keres