Buddhizmus: eredet, tanítások és világméretű elterjedés

Sziddhárta Gautama (Kr. e. 563-483) egy kis királyság gyermekhercegeként kezdte életét a mai Nepál déli részén. Felnőttként maga mögött hagyta a gazdagságot és a rangot, hogy az igazságot keresse. A 35 éves korában megvilágosodott Buddha élete következő 45 évét azzal töltötte, hogy India északi részén utazott és tanított. Nyolcvanéves korában halt meg.

Buddha tanításainak nagy részét arra összpontosította, hogyan győzzük le a szenvedést. Látta, hogy minden élőlény szenved, amikor megszületik, megbetegszik, megöregszik és szembenéz a halállal. Tanítása szerint a szenvedés legyőzésével az ember igazán boldog lesz.

Korai tanítás. A megvilágosodását követő első tanítása más keresőknek szólt, akik szintén lemondtak a világról. Ez szent emberek vagy szerzetesek egy csoportja volt, akikkel Buddha öt vagy több éven át tanult. Nekik mutatta be először azt, amit ő az élet négy nemes igazságának és a Nyolcszoros Nemes Ösvénynek tekintett (lásd alább). Ezek a tanítások azonosítják a szenvedés okait és azok gyógyítását.

A létezés három jele. A Buddha azt tanította, hogy az életet leginkább úgy lehet megérteni, mint ami mulandó (minden változik), kielégíthetetlen (magunkra hagyva sosem vagyunk igazán boldogok) és kölcsönösen függő (minden dolog összefügg, még olyan mértékben is, hogy az én jobban érthető, mint illúzió).

A középút. A buddhizmus a nem-károsítást és a mértékletességet vagy egyensúlyt tanítja, nem megyünk túl messzire sem az egyik, sem a másik irányba. Ezt nevezik Középútnak, és arra ösztönzi az embereket, hogy egyensúlyban éljenek.

Meditáció. Buddha a meditációt ajánlotta, mint az elme fegyelmezésének és a világ olyannak látásának módját, amilyen. A buddhisták meditálhatnak speciális vagy meghatározott módon ülve. Az álló és a sétáló meditáció más stílusok.

Három méreg. A szenvedésről beszélve a Buddha azonosította a három mérget, a vágyat, a haragot és az ostobaságot, és megmutatta, hogy a szenvedésünknek véget vethetünk, ha elengedjük a vágyakat, és legyőzzük a haragot és az ostobaságot.

Nirvána. A negatív hatások teljes elengedését nirvánának nevezik, ami annyit jelent, hogy "kioltani", mint a gyertya lángját eloltani. A szenvedésnek ezt a végét megvilágosodásnak is nevezik. A buddhizmusban a megvilágosodás és a nirvána gyakran ugyanazt jelenti.

Hisznek-e a buddhisták istenben vagy istenekben? Buddha nem mondaná meg, hogy léteznek-e istenek vagy sem, bár az istenek szerepet játszanak néhány buddhista történetben. Ha valaki megkérdezte Buddhát: "Léteznek-e istenek?", nemes hallgatást tanúsított. Vagyis nem erősítette meg, de nem is tagadta. A buddhisták nem hisznek abban, hogy az embereknek az istenektől kellene várniuk, hogy megmentsék őket, vagy elhozzák nekik a megvilágosodást. Inkább az egyéneknek a saját útjukat kell kidolgozniuk, amennyire csak tudják.

Egyéb alapvető tanítások. Buddha számos eszméje megtalálható más indiai vallásokban, különösen a hinduizmusban.

• Karma. A karma a cselekedetekre utal, és Buddha azt tanította, hogy a cselekedeteknek jó vagy rossz következményei vannak. Ha az emberek jó döntéseket hoznak, boldogabbak lesznek, és nagyobb lelki békével rendelkeznek.

"Hogy elkerüljünk minden rosszat

Hogy jót tegyek.

Megtisztítani az elmét: Ez az összes Buddha tanítása." Dhammapāda, XIV, 5.

• Újjászületés. Buddha a reinkarnációról tanított, vagyis arról, hogy halálunk után valószínűleg újraszületünk ebben a világban, és ugyanolyan szenvedéssel kell szembenéznünk, mint előző életünkben. A buddhisták végső célja a megvilágosodás (nirvána) megtalálása, amely a végtelen reinkarnáción és szenvedésen túlra helyez minket. Egyes buddhisták ezt a gondolatot nem szó szerint, hanem költői módon értelmezik.

A Buddha egy páli szó, melynek jelentése "A felébredt". Buddhának nevezik azt, aki felébredt az elme és a szenvedés igazságára, és tanítja az igazságot másoknak. A "Buddha" szó gyakran a történelmi Buddhát jelenti, akit Shakyamuni Buddhának (Siddhartha Gautama) hívtak. A buddhisták nem hisznek abban, hogy a Buddha egy isten, hanem abban, hogy egy olyan emberi lény, aki felébredt és képes meglátni az elme valódi működését. Úgy vélik, hogy ez a tudás teljesen megváltoztatja az embert. Ez a személy segíthet másoknak is megvilágosodni. A megvilágosodott emberek túl vannak születésen, halálon és újjászületésen.

Ki volt az első Buddha?

A buddhizmus szerint számtalan Buddha volt Gautama Buddha előtt, és sok Buddha lesz utána is.

A Pali szövegekben a Buddhavamsa szutta első Buddhája Taṇhaṅkara Buddha volt. A Mahapadana szutta szerint a közelmúlt hét buddhája közül a legkorábbi Buddha Vipassi Buddha volt (De a szutta nem azt mondja, hogy Vipassi az első Buddha). A jelenlegi kalpától (a jelenlegi világunk (Föld) kezdetétől) számítva Gautama Buddha tekinthető a negyedik Buddhának. Ebben az elmondásban az első Kakusandho Buddha, a második Konakamano Buddha, a harmadik pedig Kassapo Buddha. Ennek a kalpának az utolsó Buddhája Maitréja Buddha lesz. Ezután a világ (a Föld) megújul, és ettől kezdve új kalpa kezdődik.

A három ékszer

A buddhisták tisztelik és becsben tartják a Három Ékkövet, azaz Buddhát, a Dharmát és a Szanghát.

A Buddha a felébredtre utal, a Dharma a Buddha tanításaira, a Szangha pedig azokra az emberekre, akik a Buddhát és tanításait követik.

A buddhisták azt mondják: "Menedéket veszek a Buddhában, a Dharmában és a Szanghában". Ezekben az ékszerekben vagy kincsekben találnak vigaszt.

Négy nemes igazság

Buddha első és legfontosabb tanítása a Négy Nemes Igazság.

1. Az élet gyakran - valójában szinte mindig - szenvedéssel jár.
2. Ennek a szenvedésnek az az oka, hogy azt akarjuk, hogy a dolgok egy bizonyos módon történjenek.
3. A szenvedés gyógyításának módja az, hogy felülemelkedünk ezen a vágyon.
4. A vágyak fölé emelkedés útja a Nemes Nyolcrétű Ösvény követése, olyan gyakorlatok, amelyek segítenek megváltoztatni a gondolkodásunkat és a megértésünket.

Nemes Nyolcrétű Ösvény

Buddha azt mondta az embereknek, hogy kövessék a Nemes Nyolcrétű Ösvény nevű különleges életmódot, ha meg akarják érteni a Négy Nemes Igazságot. Ezek a következők:

1. Megfelelő nézetek. Ismerd és értsd meg a Négy Nemes Igazságot.
2. Megfelelő gondolat. Fordítsd el elmédet a világtól a Dharma felé.
3. Megfelelő beszéd. Mondj igazat, ne pletykálj, és ne beszélj rosszat másokról.
4. Megfelelő magatartás. Ne kövess el gonosz cselekedeteket, mint például gyilkolni, lopni vagy tisztátalan életet élni.
5. Megfelelő megélhetés. Keress úgy pénzt, hogy ne árts senkinek.
6. Megfelelő erőfeszítés. Dolgozz azon, hogy elmédet jóra és kevésbé gonoszra fordítsd.
7. Megfelelő tudatosság. Emlékezzünk a Dharmára, és mindig alkalmazzuk azt.
8. Megfelelő meditáció. Gyakorolja a meditációt, mint a valóság megértésének módját

Öt szabály

A buddhistákat arra ösztönzik, hogy kövessék az öt előírást vagy irányelvet. Buddha azt tanította, hogy a gyilkolás, a lopás, az ártalmas szexuális kapcsolat és a hazugság nem a jártasság jelei.

1. Nem bántok élő embert vagy állatot.
2. Nem veszek el semmit, ha nem nekem adták.
3. Nem követek el szexuális visszaélést.
4. Nem fogok hazudni vagy olyan dolgokat mondani, amelyek megbántják az embereket.
5. Nem fogok olyan bódító szereket fogyasztani, mint az alkohol vagy a kábítószer, amelyek figyelmetlenséget okoznak.

Ha valaki szerzetes vagy apáca akar lenni, akkor más előírásokat is követni fog.

• Siddhartha Gautama
• Buddha
• Nichiren
• Buddhista naptár
• A buddhizmus kritikája