Muszlim hódítások
Az első arab muszlim hódítások (632-732), (arabul: فتح, Fatah, szó szerint megnyitás), más néven iszlám hódítások vagy arab hódítások, Mohamed iszlám próféta halála után kezdődtek. Új, egységes politikai berendezkedést hozott létre az Arab-félszigeten, amely az ezt követő Rasidun és Omajjád kalifátusok alatt egy évszázadon át az arab hatalom gyors terjeszkedését jelentette jóval az Arab-félszigeten túlra, egy hatalmas muszlim arab birodalom formájában, amelynek befolyási területe Északnyugat-Indiától Közép-Ázsián, a Közel-Keleten, Észak-Afrikán, Dél-Itálián és az Ibériai-félszigeten át egészen a Pireneusokig terjedt.
Az arab hódítások a Szasszanida Birodalom összeomlását és a BizánciBirodalom nagy területi veszteségét okozták. Bár látványosak voltak, az arab sikereket utólag nem nehéz megérteni. A szasszanida perzsa és bizánci birodalom katonailag kimerült az évtizedekig tartó egymás elleni harcokban. Ez megakadályozta őket abban, hogy hatékonyan lépjenek fel a sivatagból kiinduló mozgékony arab portyázókkal szemben. Ráadásul az e birodalmak uralma alatt élő népek közül sokan - például a perzsiai zsidók és keresztények, illetve a szíriai monofiziták - nem voltak lojálisak, sőt néha még üdvözölték is az arab betolakodókat, főként a két birodalom vallási konfliktusai miatt.
Történelem
Az egyes hódítások közül néhányat itt említünk meg:
Bizánci-arab háborúk: 634-750
A bizánci-arab háborúk a BizánciBirodalom és előbb a Rashidun, majd az Omajjád kalifátusok között zajlottak.
A raszidunok alatt hódították meg Szíriát (637), Örményországot (639), Egyiptomot (639) és Észak-Afrikát (652). Az Omajjádok alatt Észak-Afrika folyamatos meghódítása (665), Konstantinápoly második arab ostroma (717-718) és Tbiliszi meghódítása (736). Ezt követte 827-ben Dél-Itália meghódítása (827).
Hódítások Ázsiában: 633 - 712
A perzsa Szasszanida Birodalom utolsó uralkodóját 633-ban és 636-ban legyőzték a raszidunok, de a végső katonai győzelem csak 642-ben következett be, amikor a perzsa hadsereg megsemmisült.
A hetedik században az Omajjádok sikeresen harcoltak a korai Rajputok ellen Észak-Indiában és Közép-Ázsiában.
711-ben egy muszlim expedíció legyőzte Dahir rádzsát a mai Hyderabadnál, Sindhben, és 712-re megalapította az Omajjádok uralmát. Az Omajjádok ellenőrzésük alá vonták a mai Pakisztán egész területét, Karacsitól Kasmírig, és három éven belül elérték Kasmír határait. De meglehetősen hamarosan ezután félig független, arab uralom alatt álló államok alakultak ki.
Hispania meghódítása: 711-718
Az Ibériai-félsziget meghódítása akkor kezdődött, amikor a mórok (többnyire berberek, némi arabokkal) 711-ben megszállták a vizigót keresztény Ibériát (a mai Spanyolország, Portugália, Gibraltár, Andorra). Április 30-án szálltak partra Gibraltárnál, és észak felé vették útjukat. Ez a terület, arab nevén Al-Andalúz, előbb emirátus, majd önálló Omajjád Kalifátus lett, miután az abbászidák megdöntötték a damaszkuszi dinasztiát. 1031-ben a keresztény királyságok megkezdték a visszahódítást egészen 1492-ig, amikor Granada, Al-Ándalúz utolsó királysága a spanyol királyok alá került.
További hódítások: 1200-1800
A Szaharától délre fekvő Afrikában a Száhel Birodalom a partoktól távolabbra is kiterjesztette a muszlim területeket. A muszlim kereskedők terjesztették az iszlámot.
A modern korban három hatalmas muszlim birodalom emelkedett fel: a közel-keleti és európai Oszmán Birodalom, a perzsa és közép-ázsiai Szafavida Birodalom, valamint az indiai Mogul Birodalom; valamint az európai gyarmatosító hatalmak felemelkedésével szembeni küzdelem és bukásuk.
Hanyatlás és összeomlás: 1800-1924
A Mogul Birodalom 1707-ben, Aurangzeb halála után hanyatlott, és az 1857-es indiai lázadás után a britek hivatalosan is megszüntették.
A kalifák kora Terjeszkedés Mohamed alatt, 622-632/IB 1-11 Terjeszkedés a Rasidun kalifátus alatt, 632-661/IB 11-40 Terjeszkedés az Omajjád kalifátus alatt, 661-750/IB 40-129 Terjeszkedés az Omajjád kalifátus alatt, 661-750/IB 40-129.
A muszlimok (zöld terület) uralma a mediterrán világban Kr. u. 800-ban.
Kérdések és válaszok
K: Hogy hívják azokat a hódításokat, amelyek Mohamed halála után kezdődtek?
V: Az első muszlim hódítások (632-732), más néven iszlám hódítások vagy arab hódítások.
K: Mit tett Mohamed, amikor új, egységes politikai berendezkedést hozott létre az Arab-félszigeten?
V: Az arab hatalom évszázadon át tartó gyors terjeszkedése jóval az Arab-félszigeten túlra, egy hatalmas muszlim arab birodalom formájában, amelynek befolyási területe Északnyugat-Indiától Közép-Ázsián, Közép-Ázsián, a Közel-Keleten, Észak-Afrikán, Dél-Itálián és az Ibériai-félszigeten át egészen a Pireneusokig terjedt.
K: Mi történt e hódítások eredményeként?
V: Az arab hódítások a Szasszanida Birodalom összeomlását és a Bizánci Birodalom nagy területi veszteségét okozták.
K: Miért nem tudtak ezek a birodalmak védekezni a mozgékony arab portyázók ellen?
V: Katonailag kimerültek az évtizedekig tartó egymás elleni harcokban, ami megakadályozta őket abban, hogy hatékonyan lépjenek fel a sivatagi területekről tevékenykedő mobil arab portyázókkal szemben.
K: Hogyan reagáltak egyes, e birodalmak alatt élő emberek az arab betolakodókra?
V: Sokan üdvözölték őket a két birodalom vallási konfliktusa miatt.
K: Ki volt a felelős a hatalomnak az Arábián túli gyors terjeszkedéséért?
V: Mohamed volt a felelős ezért a gyors terjeszkedésért, mivel egy új, egységes politikai államberendezkedést hozott létre Arábiában.
