Korai újkori Európa
A kora újkor a történészek által használt kifejezés arra az időszakra Nyugat-Európában és annak első gyarmatain, amely a középkor és az ipari forradalom közötti három évszázadot öleli fel.
A kora újkorra a tudomány és a technológiai fejlődés, a polgári politika és a nemzetállam jelentőségének növekedése jellemző. Megkezdődött a kapitalizmus felemelkedése, amely az észak-itáliai köztársaságokban, például Genovában kezdődött. A kora újkorban a merkantilizmus gazdasági elméletének felemelkedése és dominanciája is bekövetkezett. Mint ilyen, a kora újkor a feudalizmus, a jobbágyság és a katolikus egyház hatalmának hanyatlását és végső soron eltűnését jelenti Európa nagy részén.
Az időszak magában foglalja a protestáns reformációt, a harmincéves háborút, Amerika európai gyarmatosítását és az európai boszorkányüldözés csúcspontját.
A kora újkor kezdete nem egyértelmű, de általánosan elfogadott időpont a 15. század vége vagy a 16. század eleje. A középkorból a kora újkori Európába vezető szakasz jelentős dátumai a következők:
- 1447
Johannes Gutenberg találta fel az első európai mozgatható betűs nyomdagépet, amely alapvetően megváltoztatta az információ terjesztését. A mozgatható betűtípust, amely lehetővé tette az egyes karakterek szavakká való elrendezését, és amely a nyomdagépektől különálló találmány, szintén Kínában találták fel, de Kínán kívül nem ismerték.
- 1453
Konstantinápoly oszmánok általi elfoglalása a Bizánci Birodalom végét jelentette; a castilloni csata pedig a százéves háború végét.
- 1485
Az utolsó Plantagenet-királyt, III. Richárdot Bosworth-nál megölték, és az arisztokrata frakciók középkori polgárháborúi utat engedtek a kora újkori Tudor-monarchiának, VII. Henrik személyében.
- 1492
Kolumbusz Kristóf olasz felfedező első dokumentált európai útja Amerikába; a reconquista vége, a mórok végleges kiűzése az Ibériai-félszigetről; a spanyol kormány kiűzi a zsidókat.
- 1494
VIII. Károly francia király megszállta Itáliát, ezért az itáliai reneszánszra jellemző háborúk sorát indította el.
- 1513
A modern politika első megfogalmazása Machiavelli A fejedelem című művének megjelenésével.
- 1517
A reformáció azzal kezdődik, hogy Luther Márton kiszögezi kilencvenöt tézisét a wittenbergi templom ajtajára.
- 1545
A tridenti zsinat a középkori római katolikus egyház végét jelenti.
A kora újkor végének időpontját az 1750 körül Nagy-Britanniában kezdődő ipari forradalomhoz, illetve az európai politikai helyzetet drasztikusan átalakító 1789-es francia forradalom kezdetéhez kötik.
E korszak legfontosabb politikai változásai közé tartozik a jobbágyság eltörlése és a királyságok nemzetállamokká válása. Aztán a reformáció, ami azt jelentette, hogy a kereszténység már nem volt egységes egység. Sok király és uralkodó arra használta fel a világfelfogás e radikális változását, hogy tovább szilárdítsa a területe feletti szuverenitását. Például sok germán állam (valamint az angol reformáció) áttért a protestantizmusra, hogy megpróbáljon kicsúszni a pápa hatalma alól.
A korszak szellemi fejlődéséhez tartozott a merkantilizmus gazdasági elméletének megalkotása, valamint olyan politikai és társadalomfilozófiai művek kiadása, mint Machiavelli A fejedelem (1513) és Thomas More Utópiája (1515).
Különbség a "kora újkor" és a reneszánsz között
A "kora újkor" kifejezést néha - helytelenül - a reneszánsz kifejezés helyettesítésére használják. A "reneszánsz" kifejezés azonban helyesen a kulturális fejlődés sokszínű sorozatára utal, amely több száz éven át Európa számos különböző részén - különösen Közép- és Észak-Olaszországban - zajlott, és a késő középkori civilizációból a kora újkor kezdetéig tartó átmenetet öleli fel.
A kora újkor kifejezést leggyakrabban Európára és annak tengerentúli birodalmára alkalmazzák. Japánban azonban az 1590-től 1868-ig tartó Edo-korszakot néha kora újkornak is nevezik.
Politikai erők
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mi a kora újkor?
V: A kora újkor a történészek által használt kifejezés, amely a középkor és az ipari forradalom közötti három évszázadot írja le Nyugat-Európában és annak első gyarmatain. A tudomány, a technológiai fejlődés, a polgári politika, a nemzetállamok, a kapitalizmus és a merkantilizmus felemelkedése jellemzi.
K: Milyen jelentős dátumok jelölik ezt az időszakot?
A: A középkorból a kora újkori Európába vezető szakasz jelentős dátumai közé tartozik 1447, amikor Johannes Gutenberg feltalálta a mozgatható betűs nyomdagépet; 1453, amikor az oszmánok elfoglalták Konstantinápolyt; 1485, amikor Anglia utolsó Plantagenet királyát Bosworthnél megölték; 1492-ben Kolumbusz Kristóf Amerikába tartó útja; 1494-ben Franciaország megszállja Itáliát; 1513-ban Machiavelli A fejedelem című művének megjelenése; 1517-ben Luther Márton kiszögezi kilencvenöt tézisét a németországi Wittenbergben egy templom ajtajára; és 1545-ben a tridenti zsinat, amely véget vetett a középkori római katolikus egyháznak.
K: Hogyan használták ki a királyok és az uralkodók ezt a megértésbeli változást?
V: Sok király és uralkodó arra használta fel a világ megértésének ezt a radikális változását, hogy tovább erősítse a területeik feletti szuverenitását. Például számos germán állam (valamint az angol reformáció) tért át a protestantizmusra, hogy megpróbáljon kicsúszni a pápa ellenőrzése alól.
K: Milyen szellemi fejlemények történtek ebben az időszakban?
V: Az ebben az időszakban bekövetkezett szellemi fejlemények közé tartozott a merkantilizmus gazdasági elméletének megalkotása, valamint olyan művek kiadása, mint Machiavelli A fejedelem (1513) és Thomas More Utópiája (1515).
K: Mikor kezdődött a kapitalizmus felemelkedése?
V: A kapitalizmus a kora újkorban az észak-itáliai köztársaságokban, például Genovában kezdte meg felemelkedését.
K: Mi jelölte meg a kora újkori időszak végét?
V: A kora újkori időszak végét az 1750 körül kezdődött ipari forradalommal vagy az 1789 körül kezdődött francia forradalommal hozzák összefüggésbe, amely drasztikusan átalakította az európai politikát, beleértve a jobbágyság eltörlését és a királyságok nemzetállamokká válását.
