Klasszikus ókor

Archaikus időszak (Kr. e. 8-6. század)

A klasszikus ókor legkorábbi időszaka a történelmi forrásoknak a bronzkori összeomlás utáni újbóli megjelenése előtt zajlott. A legkorábbi görög alfabetikus feliratok a 8. század első felében találhatók. Homéroszról általában feltételezik, hogy a 8. vagy a 7. században élt, és az ő életét gyakran a klasszikus ókor kezdetének tekintik. Az első ókori olimpiai játékok hagyományos időpontja, i. e. 776, szintén erre az időre tehető. A római legenda szerint Róma városát i. e. 753-ban alapították. Úgy tűnik, hogy a római fórumon a legkorábbi letelepedés is ez idő tájt történt.

Föníciaiak

A föníciaiak eredetileg a levantei kikötőkből terjeszkedtek, és a 8. századra uralták a földközi-tengeri kereskedelmet. Karthágót i. e. 814-ben alapították, és a karthágóiak i. e. 700-ra szilárdan megalapították erősségeiket Szicíliában, Itáliában és Szardínián, ami érdekellentéteket okozott Etruriával.

Görögország

Az archaikus korszak a görög sötét középkor után következett, és a demokrácia, a filozófia, a színház, a költészet, valamint az írásbeliség újjáéledését hozta magával (amely a sötét középkorban elveszett).

Az archaikus kor későbbi részének kerámia stílusai a fekete alakú kerámia, amely a Kr. e. 7. században kezdődött Korinthoszban. Utódja a vörös alakú stílus volt, amelyet az Andokidák fejlesztettek ki i. e. 530 körül.

Klasszikus Görögország (Kr. e. 5.-4. század)

Az ókori Görögország klasszikus korszaka az athéni zsarnokság i. e. 510-ben bekövetkezett bukásától Nagy Sándor i. e. 323-ban bekövetkezett haláláig tartott. Ebben az időszakban zajlott a Spárta és Athén közötti hosszú küzdelem, valamint a görögök és a perzsák közötti háborúk. Macedónia felemelkedése a 4. században minden más politikai rendszert felborított, legalábbis egy időre.

Deliai Szövetség ("Athéni Birodalom"), közvetlenül a Kr. e. 431-es peloponnészoszi háború előtt.


A Római Köztársaság és a Római Birodalom kiterjedése i. e. 218-ban (sötétvörös), i. e. 133-ban (világosvörös), i. e. 44-ben (narancssárga), i. sz. 14-ben (sárga), i. sz. 14 után (zöld), és a legnagyobb kiterjedés Traianus 117 alatt (világoszöld).


A Római Birodalom kiterjedése Traianus alatt 117

Hellenisztikus időszak (i. e. 330-146)

A hellenisztikus korszak Sándorral kezdődött, amikor a görög nyelv messze Görögországon túl is lingua franca lett, és a hellenisztikus kultúra kapcsolatba került Perzsia, Közép-Ázsia, India és Egyiptom kultúrájával. A hellenisztikus korszak a Római Köztársaság i. e. 2. században bekövetkezett, régiófeletti hatalommá válásával és Görögország i. e. 146-ban történt római hódításával ért véget.

Római Köztársaság (Kr. e. 5-1. század)

A Forum Romanum volt az a központi terület, amely körül az ókori Róma fejlődött.

Az ókori Róma köztársasági korszaka a Monarchia megdöntésével kezdődött i. e. 509 körül, és több mint 450 évig tartott, amíg a polgárháborúk sorozatán és a császárság időszakán keresztül fel nem bomlott.

Római Birodalom (Kr. e. 1. század - Kr. u. 5. század)

A köztársaság pontos végének meghatározása vita tárgyát képezi. A korabeli római polgárok nem ismerték el, hogy a köztársaság megszűnt volna.

Azt lehet mondani, hogy Róma már császári jellegű volt. Nem volt császára, amikor meghódította Galliát, Illyriát, Görögországot, Hispaniát és Ázsia római provinciát.

Késő ókor (Kr. u. 4-6. század)

A késő ókorban a kereszténység I. Konstantin alatt emelkedett fel, és végül 393-ban vált római császári kultusszá. A germán törzsek egymást követő inváziói az 5. században a Nyugati Birodalom végét jelentették, de a Keleti Birodalom a középkorban Bizánci Birodalomként fennmaradt.

A Nyugati és Keleti Római Birodalom 476-ig

Újjászületés

A görög és római ősök tisztelete hatással volt a politikára, a filozófiára, a szobrászatra, az irodalomra, a színházra, az oktatásra, az építészetre és még a szexualitásra is.

A politikában a római császár jelenlétét még jóval a birodalom bukása után is kívánatosnak tartották. Ez a tendencia akkor érte el csúcspontját, amikor Nagy Károlyt 800-ban "római császárrá" koronázták, ami a Szent Római Birodalom megalakulásához vezetett. Ebből az időszakból származik az a felfogás, hogy a császár olyan uralkodó, aki egy egyszerű király fölött áll. Ebben a politikai eszményképben mindig is létezett volna egy Római Birodalom, egy olyan állam, amelynek joghatósága az egész civilizált nyugati világra kiterjedt.

Altémák

• Ősi történelem
• Az ókori Görögország
• Az ókori Róma
• Dacia
• Római Dácia
• Római Britannia
• Hispania
• Ősi Macedónia
• Gallia
• Karthágó

Kapcsolódó oldalak

• Kofun-korszak (Japán, Kr. u. 250 - Kr. u. 538)
• Asuka-korszak (Japán, Kr. u. 538 - Kr. u. 710)