Kleopátra VII.: Egyiptom utolsó fáraónő — életrajz és örökség

Kleopátra VII: részletes életrajz és örökség — politikai intrikák, Antonius és Róma, halála, valamint Kleopátra kulturális és történelmi hatása az ókori Egyiptomra.

Szerző: Leandro Alegsa

Kleopátra, Egyiptom királynője a történelem egyik leghíresebb asszonya volt. Teljes neve Kleopátra VII Thea Philopator (Kr. e. 69 - Kr. e. augusztus 12. 30). Ő volt az utolsó a Nagy Sándor által Egyiptomban felállított fáraók közül. Származását tekintve makedón hercegnő volt. Halála után Egyiptom Aegyptus római provincia lett.

Életének fő történeti forrása Plutarkhosz Antonius élete, amely fordításban is elérhető. Az Antonius és Kleopátra William Shakespeare híres tragédiája, amely feltehetően valamikor 1603 és 1607 között íródott. Először 1623-ban nyomtatták ki.

Élete és uralkodásának főbb állomásai

Kleopátra a Ptolemaiosz-dinasztia tagja volt, amely Nagy Sándor halála után (Kr. e. 323) uralta Egyiptomot. Apja, Ptolemaiosz XII. halála után (Kr. e. 51) társuralkodóként lépett trónra testvérével, Ptolemaiosz XIII-mal, majd később testvére, Ptolemaiosz XIV lett társuralkodó. A ptolemaioszi hagyomány szerint dinasztikus házasságokat kötöttek testvérek között, ám Kleopátra politikailag és diplomáciailag is önálló, határozott személyiségnek bizonyult.

Kleopátra kivételes volt abban is, hogy a ptolemaioszi uralkodók közül elsőként elsajátította az egyiptomi nyelvet: a görög mellett több nyelven is beszélt, ami segítette népe irányítását és a helyi papréteg bizalmának megszerzését. Nem csupán portrék és irodalmi leírásokból ismert, hanem érmeken, papi forrásokban és görög–római szerzők emlékezetében is megjelenik.

Caesar és Marcus Antonius

Kleopátra sorsát alapvetően meghatározta a Római Köztársaság belső politikája. Miután Julius Caesar Rómából visszatért, Kr. e. 48 körül találkozott Kleopátrával Alexandria ostroma idején; Caesar támogatásával sikerült visszanyernie trónját. E kapcsolatból született fia, Ptolemaiosz XV. (ismertebb nevén Caesarion), akit Kleopátra Caesar fiának nevezett.

Caesar meggyilkolása után Kleopátra Egyiptom és személyes érdekei védelmében Mark Antonyhoz fordult. Antony és Kleopátra szövetsége politikai és szerelmi természetű volt: viszonyuk jelentős befolyást gyakorolt a mediterrán nagyhatalmi viszonyokra. Antony és Kleopátra gyermekeiről, valamint a híres Alexandriai adományozásokról (a "Donations of Alexandria") források számolnak be, amelyek Róma szemében provokatív lépéseknek számítottak.

Actium és bukás

Az Antonius és Kleopátra szövetsége végül közvetlen összeütközéshez vezetett Octavianusszal (a későbbi Augustus) — a döntő ütközet a kr. e. 31-ben lezajlott Actiumi tengeri csata volt, ahol Antony flottája vereséget szenvedett. Következő évben Octavianus Egyiptom ellen vonult; Alexandria ostroma után Kleopátra és Antony sorsa megpecsételődött.

Halála és következményei

Kleopátra halála (Kr. e. 30) a történetírás legismertebb és legtöbbet vitatott eseményei közé tartozik. A hagyományos elbeszélés szerint Kleopátra öngyilkosságot követett el — az elterjedt, romantizált változatban egy őshonos egyiptomi mocsári vipera (aspis) marása végzett vele. Modern kutatók óvatosabbak: lehetséges mérgezés, illetve más öngyilkossági módszer sem zárható ki. Célja valószínűleg az volt, hogy elkerülje a rabszolgasorsba taszítást és a római diadal bemutatását. Caesariont Octavianus meggyilkoltatta, és ezzel a Ptolemaiosz-ház férfiágát is megszüntették; Egyiptom hamarosan Róma tartománya lett.

Források és történeti megítélés

Az ókori források között a legfontosabbak Plutarkhosz (különösen a Antonius élete), Appianosz, Cassius Dio és más római történetírók munkái. Emellett régészeti leletek, papiruszok és érmék is árnyalják a képet. A források részben ellenséges római szemléletet tükröznek, ezért a kép gyakran a "szépség és csábítás" mitoszára redukálódott — a modern kutatás azonban egy erős, taktikus uralkodónőt lát, aki ügyesen használta diplomáciáját, anyagi erőforrásait és kulturális politikáját Egyiptom függetlenségének védelmére.

Kulturális örökség

Kleopátra alakja évszázadokon át inspirálta irodalmat, képzőművészetet és színpadi műveket; legismertebb megjelenései közé tartozik a fent említett Shakespeare-dráma és a 20. századi filmfeldolgozások (köztük a híres 1963-as hollywoodi alkotás Elizabeth Taylorral). A történeti kutatás és a populáris kultúra között ma is élénk vita zajlik arról, hogy mennyiben volt Kleopátra elsősorban politikai vezető és mennyiben a feminin vonzerő köré épült narratíva áldozata.

  • Kr. e. 69: születése.
  • Kr. e. 51–30: uralkodása Egyiptomban (különböző társuralkodókkal és belső konfliktusokkal).
  • Kr. e. 48: találkozás Julius Caesarral; trónvisszaállítás.
  • Kr. e. 41–30: szövetség Marcus Antoniusszal; az Actiumi vereség Kr. e. 31-ben.
  • Kr. e. 30: halála; Egyiptom Róma tartománya lett.

Kleopátra öröksége ma már nem csupán a római forrásokké és a romantikus legendáké: régészeti és papírusz-leletek, numizmatikai adatok és kritikai történetírás révén egy sokrétűbb, politikailag aktív uralkodó portréja rajzolódik ki, aki egyszerre volt hellén uralkodó és egyiptomi fáraónő.

Kleopátra mint egyiptomi istennő szobra; bazalt, Kr. e. első század második fele. Ermitázs Múzeum, SzentpétervárZoom
Kleopátra mint egyiptomi istennő szobra; bazalt, Kr. e. első század második fele. Ermitázs Múzeum, Szentpétervár

VII. Kleopátra és fia, Caesarion a denderai templombanZoom
VII. Kleopátra és fia, Caesarion a denderai templomban

VII. Kleopátra érmeZoom
VII. Kleopátra érme

Antonius és Kleopátra érmeZoom
Antonius és Kleopátra érme

Kleopátra élete

Kleopátra Alexandriában, Egyiptom akkori fővárosában született. Amikor 18 éves volt, apja, aki király volt, meghalt. Ő és bátyja, XIII. Ptolemaiosz lettek Egyiptom vezetői. Ő volt a királynő, bátyja pedig a király. A bátyja csak 10 éves volt, így ő volt az igazi vezető.

Kleopátra ellenségeket szerzett az udvaroncok között. Kleopátra uralkodásának az udvaroncok egy összeesküvése vetett véget, amelyet az eunuch Pothinus vezetett. Elmozdították Kleopátrát a hatalomból, és Ptolemaioszt tették egyedüli uralkodóvá, körülbelül i. e. 51-48-ban. El kellett hagynia az országot. Ptolemaiosz volt a király, de mivel még fiú volt, Pothinus és barátai voltak Egyiptom igazi vezetői.

Caesar és Pompeius

Abban az időben két római hadvezér harcolt a Római Köztársaság vezetői posztjáért. Ők voltak Pompeius és Julius Caesar. Julius Caesar i. e. 48-ban a görögországi Pharsalosnál vívott csatában legyőzte Pompeius-t. Pompeius Pharsaloszból Egyiptomba menekült, és Ptolemaiosz parancsára meggyilkolták.

Ptolemaiosz és támogatói azt hitték, hogy Caesar elégedett lesz, de ez nagy hiba volt. Caesar sok olyan szenátornak kegyelmet adott, akik ellene harcoltak. Ennek oka az volt, hogy megalapozza a békét Rómában. Pompeius meggyilkolása keresztülhúzta Caesar terveit. Ami még rosszabb, Pompeius római konzul volt, és Caesar egyetlen lányának, Júliának az özvegye. Még rosszabb, hogy Pompeius lefejezése ötödik felesége és gyermekei szeme láttára történt, akik azon a hajón voltak, amelyről éppen leszállt. Ez biztosította, hogy Pompeius befolyásos családja és támogatói soha ne felejtsék el, és mindig Caesar ellenségei maradjanak. Végül mindkét testvérükhöz feleségül ment.

Ezután Caesar Alexandriába, Egyiptom fővárosába érkezett. Gazdasági szempontból Egyiptom kenyérkosár volt, amely Róma népét is el tudta látni. Kleopátra a maga sajátos módján fogadta Caesart. Lefeküdt egy szőnyegre. Aztán a szolgái feltekerték a szőnyeget, benne Kleopátrával. Ezután a szőnyeget elvitték a palotába, ahol Caesar tartózkodott. Az őrök látták, hogy néhány ember szőnyeget cipel, és nem állították meg őket. Elvitték a szőnyeget Caesarhoz. Ekkor Kleopátra kijött a szőnyegből. Caesar beleszeretett, és szeretők lettek. Kleopátra akkor 21 éves volt, Caesar pedig 52 éves.

Caesar úgy döntött, hogy Kleopátrát ismét királynővé teszi. Ptolemaiosznak ez nem tetszett. Sok harc volt, de Caesar győzött. Ptolemaiosz megpróbált távozni, de beleesett a Nílusba, és megfulladt. Egy másik öccse lett a király, de Kleopátra ismét Egyiptom igazi vezetője lett. Kleopátra nem ment hozzá Julius Caesarhoz, de született egy fiuk. Őt Caesarionnak hívták.

Nem sokkal Caesarion születése után Caesart meggyilkolták, miközben a római szenátusba ment. Kleopátra és kísérete Rómában tartózkodott, amikor Caesart Kr. e. 44. március 15-én meggyilkolták. Kleopátra visszamenekült Egyiptomba.

Marcus Antonius és Octavianus

Marcus Antonius, aki Caesar katonai parancsnoka volt, és Octavianus, Caesar törvényes örököse legyőzte a Caesar ellen összeesküvést szőtt csoportot. Ezt a csoportot Brutus és Cassius vezette, akik seregüket a Földközi-tenger keleti részébe vitték, és e terület nagy részét ellenőrzésük alá vonták. A kérdést végül a Macedóniában vívott filippi csata döntötte el.

Caesar helyét három közös konzul, a második triumvirátus vette át. A nevük Octavianus, Marcus Antonius és Lepidus volt. Lepidus mellékszereplő volt, és a birodalom hosszú távú sorsát Antonius és Octavianus konfliktusa döntötte el. Marcus Antonius meglátogatta Kleopátrát, és egymásba szerettek, bár Antoniusnak már volt felesége. Kleopátrának még három gyermeke született. Ketten ikrek voltak, és mindháromnak Marcus Antonius volt az apja.

A konfliktus Octavianus és Antonius között komolyra fordult, és hamarosan háborúra került sor. Kleopátra gazdag volt, és a pénzét Antonius megsegítésére fordította. De Octavianus megnyerte a háborút. Ő lett a Római Birodalom uralkodója, és Augustus vagy Caesar Augustus néven ismerték. Kleopátrától átvette az irányítást Egyiptom felett. Miután királyságát meghódították, öngyilkos lett, amikor hagyta, hogy egy aszpir (mérges kígyó és kis kobra) megharapja. Antonius szintén öngyilkos lett.

Ceasariont Octavianus meggyilkolta, a többi gyermekét pedig fogolyként Rómába vitték. Ketten közülük betegségben meghaltak, de lánya, II. Kleopátra Szeléné, feleségül ment II. Juba numídiai afrikai királyhoz. A házaspárt Octavianus Mauritániába küldte uralkodni. Ott teljes életet éltek, és gyermekeik is születtek.

Sok történet szól arról, hogy Kleopátra milyen gazdag volt, de nem lehetünk biztosak abban, hogy ezek igazak. Az egyik történet szerint például tejben fürdött, hogy puhább legyen a bőre. Egy másik történet szerint fogadást kötött Antoniusszal, hogy ő tudja elkészíteni a valaha volt legdrágább ételt. Hogy megnyerje a fogadást, fogott egy gyöngy fülbevalót, feloldotta ecetben, és megitta.

Kapcsolódó oldalak

  • Kleopátra (1963-as film)
  • Antonius és Kleopátra

Kérdések és válaszok

K: Ki volt VII. Kleopátra?


V: VII. Kleopátra a Ptolemaioszi Egyiptomi Királyság királynője és utolsó aktív uralkodója volt.

K: Mikor élt Kleopátra?


V: Kleopátra i. e. 69-től i. e. augusztus 10-ig, i. e. 30-ig élt.

K: Mi volt Kleopátra teljes neve?


V: Kleopátra teljes neve Kleopátra VII Thea Philopator volt.

K: Milyen dinasztiához tartozott Kleopátra?


V: Kleopátra a Ptolemaiosz fáraó dinasztiához tartozott.

K: Mi történt Egyiptommal Kleopátra halála után?


V: Kleopátra halála után Egyiptom Aegyptus római provincia lett.

K: Mi a legfontosabb történelmi forrás Kleopátra életéről?


V: Kleopátra életének fő történelmi forrása Plutarkhosz Antonius élete.

K: Ki írta a híres Antonius és Kleopátra című tragédiát?


V: William Shakespeare írta az Antonius és Kleopátra című híres tragédiát.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3