Hatsepszut — az ókori Egyiptom 18. dinasztia női fáraója
Ismerd meg Hatsepszut történetét: az ókori Egyiptom 18. dinasztia kiemelkedő női fáraójának uralkodását, hatalmát és örökségét — részletes életrajz és kutatások.
Hatsepszut (Kr. e. 1507–1458), azaz a nemes hölgyek első asszonya, az ókori Egyiptom 18. dinasztiájának ötödik fáraója volt. Hosszabb ideig uralkodott, mint bármely más őslakos egyiptomi dinasztia nőtagja, és uralma általában sikeresnek és békésnek tekinthető: belső konszolidációt, intenzív építkezést és virágzó külkereskedelmet hozott.
Származás és családi kapcsolatok
Apja I. Thutmose volt. Férje és egyben testvére a trónon előtte álló II. Thutmose, akinek halála után Hatsepszut különleges körülmények között ragadta magához a hatalmat. Utódja III. Thutmóz, az unokaöccse, II. Thutmóz fia lett. III. Thutmóz társuralkodóként kezdte meg pályafutását anyósa mellett: katonai vezetőként és hivatalnokként ő bonyolította a hadjáratokat, de a királyi címet és a tényleges hatalmat hosszú időre Hatsepszut birtokolta.
Uralkodás és titulusa
Ma már általánosan elfogadott, hogy Hatsepszut ténylegesen átvette a fáraói tisztséget; uralkodásának hosszát általában huszonkét évre teszik. A későbbi források közül a Kr. e. harmadik században élt történész, Manethón huszonegy évet és kilenc hónapot említ, ami összhangban áll az egyiptomi feliratokból rekonstruálható időszakkal. Trónneve Maatkare volt, és gyakran ábrázoltatta magát hagyományos férfi fáraói ruházatban — férfi öltözet, kilt és a jellegzetes szakáll viselésével —, hogy legitimálja királyi hatalmát.
Építkezések és expedíciók
Hatsepszut uralkodását gazdag építkezési program jellemezte. A legismertebb műve a desszertei (Deir el-Bahari) sziklafalba vájt emlékmű-temploma, a Djeser-Djeseru, amelyet az ő tiszteletére és sírtemplomként emeltek. Kiterjedt munkálatokat rendelt el a Karnak templomegyüttesben is, többek között obeliszkeket emeltetett és kiegészítéseket készíttetett a szent helyen.
Hadjáratok helyett külkereskedelmi expedíciókat is szervezett: leghíresebb a Punt (a „Isteni Punt” vagy „Édesföld”) felé vezetett hajóút, amelyről részletes domborművek maradtak fenn Deir el-Bahari falain. Az expedíció élén gyakran a bizalmasa, Senenmut állt; a feliratok és ábrázolások illatszerek, fűszerek, fák – köztük tömjén- és mirhafa – és egzotikus állatok behozataláról számolnak be.
Hivatalos propagandája és képábrázolás
Hatsepszut a hatalom megszilárdítására intenzív propagandát folytatott: istentől való származását, a királyi jogszerűséget hangsúlyozta, és gyakran jelent meg férfi fáraóként ábrázolva. Képei és feliratai célja a korona és a trón megszilárdítása volt. Utóda, III. Thutmóz idején — illetve később — néhány ábrázolását és neveit eltávolították vagy megpróbálták kitörölni, amit sokan hatalmi-politikai tisztogatásként értelmeznek; ennek pontos indítéka vitatott (hatalomátvétel legitimálása, papi érdekek, vagy a későbbi királyok propagandaérdekei).
Halála és sírhelye
Hatsepszut Kr. e. 1458 körül halt meg; ebből következőleg Kr. e. 1479 körül kezdődhetett uralkodása. A sírhelye és maradványai körüli kutatások több elméletet eredményeztek: hagyományosan a Deir el-Bahari mellett lévő sírkomplexuma és a királyi völgybeli (Valley of the Kings) KV20 jelzésű sír kapcsolódik hozzá. A múmiaazonosítások — köztük a modernkori feltárások és a múmiák vizsgálata — részben bizonytalanok, és több elmélet is létezik arról, hogy pontosan melyik lelet tartozott hozzá.
Örökség
Hatsepszut a történelem egyik legismertebb női uralkodója: kivételes példa arra, hogy egy nő miként élhetett a teljes fáraói hatalommal az ókori Egyiptomban. Uralkodása békés időszakot, gazdasági és kulturális fejlődést, valamint jelentős építészeti alkotásokat hozott. Ma a Deir el-Bahari templomának domborművei és építészeti maradványai révén ismerjük leginkább, amelyek részletes képet adnak politikai és vallási programjáról.
Röviden: Hatsepszut egy erős és aktív fáraó volt, aki hosszú ideig, jól szervezett udvarral és gazdag építkezési programmal uralkodott; halála és utóélete körül bizonyos kérdések még ma is viták tárgyát képezik, ami tovább növeli történeti alakjának érdekességét.
Hatsepszut obeliszkje Karnakban.
Hatsepszut osiriai szobrai a sírjánál, egy-egy oszlopnál állt. Figyeljük meg a mumifikációs leplet, amely az alsótestet és a lábakat, valamint az Oziriszhoz kapcsolódó bunkót és ostort foglalja magába - Deir el-Bahri.
Hatshepsut fáraó képmását ábrázoló nagy gránit szfinx, a hagyományos álszakállal, a fáraó hatalmának jelképével - Metropolitan Museum of Art
Hatsepszut szobra a Metropolitan Művészeti Múzeumban
Djeser-Djeseru Hatsepszut Deir el-Bahriban található halotti templomkomplexumának főépülete. Az épületet Senemut, az ő vizírje tervezte, és a tökéletes szimmetria példája, amely megelőzte a Parthenont. Ez volt az első komplexum, amely a később a Királyok Völgye néven ismertté vált helyszínen épült.
Főbb eredmények
Hatsepszut helyreállította a kereskedelmi hálózatokat, amelyek a második középkorban, a hükszoszok egyiptomi megszállása idején megszakadtak.
Sok egyiptológus azt állította, hogy külpolitikája elsősorban békés volt. Bizonyítékok vannak azonban arra, hogy Hatsepszut sikeres katonai hadjáratokat vezetett Núbiában, Levanteban és Szíriában pályafutása elején.
Építési projektek
Hatsepszut az ókori Egyiptom egyik legtermékenyebb építésze volt. Felső- és Alsó-Egyiptomban egyaránt több száz építkezést rendelt meg, amelyek nagyobbak és számosabbak voltak, mint bármelyik középbirodalmi elődjeé. Későbbi fáraók megpróbálták néhány projektjét a sajátjuknak tekinteni.
A nagyszerű építészt, Inenit alkalmazta. Ő dolgozott apjának, férjének és a királyi vizír Senemutnak is. Uralkodása alatt olyan sok szobor készült, hogy a világ szinte minden jelentős múzeuma rendelkezik Hatsepszut-szobrokkal a gyűjteményében. A New York-i Metropolitan Művészeti Múzeumban található Hatsepszut-terem például néhány ilyen darabból áll.
A legtöbb fáraó hagyományát követve Hatsepszut a karnaki templomban építtetett emlékműveket. Karnakban helyreállította Mut, Egyiptom ősi istennőjének eredeti, a hükszoszok megszállása során megrongálódott szentélyét is. A templom bejáratánál két obeliszket állíttatott, amelyek akkoriban a legmagasabbak voltak a világon. Az egyik még mindig áll, mint a Föld legmagasabb fennmaradt ókori obeliszkje. A másik kettétört és ledőlt.
Mint sok fáraó esetében, Hatsepszut építkezései közül a halotti templom volt a mestermű. Az övét egy Deir el-Bahriban lévő komplexumban építette. Ezt Senemut tervezte és valósította meg a Nílus nyugati partján, a mai Királyok Völgyének bejáratához közeli helyen. A középpontban a Djeser-Djeseru vagy "a fenséges fenséges" állt, a tökéletes harmóniát sugárzó építmény, amely közel ezer évvel a Parthenon előtt épült. Djeser-Djeseru egy sor mezőgazdasági teraszon áll, amelyeken egykor buja kertek voltak. A Djeser-Djeseru egy sziklafalba épült, amely meredeken emelkedik fölé. Djeser-Djeseru és Hatsepszut Deir el-Bahri komplexumának többi épülete jelentős előrelépést jelentett az építészetben. Egy másik vívmánya a Hatsepszut-tű (a gránit obeliszk).
A státusza
Az ókori Egyiptomban a nőknek magas státusza volt, és törvényes joguk volt a tulajdonlásra, az öröklésre és a végrendelkezésre. Az azonban ritka volt, hogy egy nő fáraó legyen. Csak Khentkaues, Sobekneferu és Neferneferuaten szerepelt előtte az ismert feljegyzésekben, mint kizárólag a saját nevében uralkodó. Twosret, egy női király és a tizenkilencedik dinasztia utolsó fáraója lehetett az egyetlen nő, aki az őslakos uralkodók közül őt követte.
Az egyiptomi történelemben nem volt szó "uralkodó királynőre". Hatsepszut uralkodásának idejére a fáraó lett az uralkodó neve. Hatsepszut azonban nem egyedülálló a cím viselésében. A Hatsepszut előtt hat dinasztiában uralkodó Szobekneferu is ezt tette, amikor Egyiptomot kormányozta. Hatsepszutot jól felkészítették a fáraó lányaként rá háruló feladatokra. Apja uralkodása alatt az Istenfeleség nagyhatalmú tisztségét töltötte be. Férje királynőjeként erős szerepet vállalt, és amikor fáraó lett, már nagy tapasztalattal rendelkezett a királysága igazgatásában. Semmi sem utal arra, hogy a vezetésével szemben kihívást jelentett volna, és haláláig a társuralkodója másodlagos szerepben maradt, egészen barátságosan vezette hatalmas hadseregét - ami megadta volna neki a szükséges hatalmat ahhoz, hogy megdöntse a jogos helyét bitorlót, ha erre szükség lett volna.
Hatsepszut a fáraói hivatal minden díszruháját és jelképét viselte hivatalos megjelenéseken. Számos létező szobor jellegzetesen női öltözetben ábrázolja őt. Mások királyi szertartási öltözetben mutatják. A Szobekneferut ábrázoló szobrok szintén ötvözik a hagyományos férfi és női ikonográfia elemeit. Ezek inspirálhatták a Hatsepszut által megrendelt alkotásokat. Miután azonban ez az átmeneti időszak véget ért, Hatsepszutot fáraóként ábrázoló hivatalos képek többsége királyi öltözékben, a fáraó összes fáraói díszével együtt ábrázolta.
A modern tudósok úgy vélik, hogy a fáraói hatalom jellegzetes szimbólumainak használatával Hatsepszut inkább az uralkodói igényét érvényesítette, mint hogy "a király nagy felesége" vagy királynéi hitves legyen. A fáraók nemét soha nem hangsúlyozták a hivatalos képeken. Még a férfiakat is a társadalmi pozíciójukhoz kapcsolódó, erősen stilizált álszakállal ábrázolták.
Ezenfelül Hatsepszut osiriai szobrai - mint más fáraóké - a halott fáraót Oziriszként ábrázolják, ennek az istenségnek a testével és díszeivel. Hatsepszut összes sírjában lévő szobra ezt teszi. Az Ozirisz-kultusz hitt a halál utáni feltámadásban. Mivel Hatsepszut számos ilyen módon ábrázolt szobra került múzeumokba, és ezeket a képeket széles körben közzétették, félrevezetik azokat a nézőket, akik nem ismerik ezen ábrázolások vallási jelentőségét.
A Hatsepszutról megrendelt hivatalos szobrok többsége kevésbé szimbolikusan, inkább természetesen ábrázolja őt, mint nőt, a korabeli előkelőségek jellegzetes ruháiban. Figyelemre méltó, hogy Hatsepszut még a hivatalos díszruhák felvétele után is gyönyörű nőként, gyakran a legszebb nőként jellemezte magát, és bár apja szinte valamennyi címét átvette, az "Erős Bika" címet elutasította (a teljes cím: Anyja Erős Bikája), amely a fáraót Ízisz istennőhöz, a trónhoz és Hathorhoz (a tehénhez, aki megszülte és megvédte a fáraókat) kötötte - azáltal, hogy a fia ült a trónján -, ami felesleges cím volt számára, mivel Hatsepszut maga is szövetségessé vált az istennőkkel, amire egyetlen férfi fáraó sem volt képes. Az erős bika helyett Hatsepszut, miután fáraó uralkodásának korai szakaszában igen sikeres harcosként szolgált, inkább Szekhmet, az egyiptomi panteon fő háborús istenségének, Szekhmetnek oroszlánasszony-képével társította magát.
Amun jóslata azt hirdette, hogy Amun akarata az, hogy Hatsepszut legyen a fáraó, ami tovább erősítette pozícióját. Amun támogatását azzal erősítette meg, hogy ezeket a kijelentéseket Amun isten vésette az emlékműveire:
"Üdvözöllek édes lányom, kedvencem, Felső- és Alsó-Egyiptom királya, Maatkare, Hatsepszut. Te vagy a fáraó, aki birtokba veszi a két országot".
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Hatsepszut?
V: Hatsepszut az ókori Egyiptom 18. dinasztiájának ötödik fáraója volt, ami annyit tesz: a nemes hölgyek első számú vezetője.
K: Ki volt az apja?
V: Az apja I. Thutmose volt.
K: Ki volt az elődje?
V: Az elődje II. Thutmóz volt, aki egyben a testvére és férje is volt.
K: Ki volt az utódja?
V: Az utódja III. Thutmóz volt, az unokaöccse, II. Thutmóz fia, aki egy kisebb feleségtől született.
K: Ki volt a tényleges uralkodó az uralkodása alatt?
V: Hatsepszut volt a tényleges uralkodó az uralkodása alatt.
K: Meddig tartott az uralkodása?
V: Uralkodásának hosszát általában huszonkét évben adják meg.
K: Mikor lett fáraó?
V: Kr. e. 1479 körül lett fáraó, és Kr. e. 1458-ban halt meg.
Keres