Hatsepszut (Kr. e. 1507–1458), azaz a nemes hölgyek első asszonya, az ókori Egyiptom 18. dinasztiájának ötödik fáraója volt. Hosszabb ideig uralkodott, mint bármely más őslakos egyiptomi dinasztia nőtagja, és uralma általában sikeresnek és békésnek tekinthető: belső konszolidációt, intenzív építkezést és virágzó külkereskedelmet hozott.
Származás és családi kapcsolatok
Apja I. Thutmose volt. Férje és egyben testvére a trónon előtte álló II. Thutmose, akinek halála után Hatsepszut különleges körülmények között ragadta magához a hatalmat. Utódja III. Thutmóz, az unokaöccse, II. Thutmóz fia lett. III. Thutmóz társuralkodóként kezdte meg pályafutását anyósa mellett: katonai vezetőként és hivatalnokként ő bonyolította a hadjáratokat, de a királyi címet és a tényleges hatalmat hosszú időre Hatsepszut birtokolta.
Uralkodás és titulusa
Ma már általánosan elfogadott, hogy Hatsepszut ténylegesen átvette a fáraói tisztséget; uralkodásának hosszát általában huszonkét évre teszik. A későbbi források közül a Kr. e. harmadik században élt történész, Manethón huszonegy évet és kilenc hónapot említ, ami összhangban áll az egyiptomi feliratokból rekonstruálható időszakkal. Trónneve Maatkare volt, és gyakran ábrázoltatta magát hagyományos férfi fáraói ruházatban — férfi öltözet, kilt és a jellegzetes szakáll viselésével —, hogy legitimálja királyi hatalmát.
Építkezések és expedíciók
Hatsepszut uralkodását gazdag építkezési program jellemezte. A legismertebb műve a desszertei (Deir el-Bahari) sziklafalba vájt emlékmű-temploma, a Djeser-Djeseru, amelyet az ő tiszteletére és sírtemplomként emeltek. Kiterjedt munkálatokat rendelt el a Karnak templomegyüttesben is, többek között obeliszkeket emeltetett és kiegészítéseket készíttetett a szent helyen.
Hadjáratok helyett külkereskedelmi expedíciókat is szervezett: leghíresebb a Punt (a „Isteni Punt” vagy „Édesföld”) felé vezetett hajóút, amelyről részletes domborművek maradtak fenn Deir el-Bahari falain. Az expedíció élén gyakran a bizalmasa, Senenmut állt; a feliratok és ábrázolások illatszerek, fűszerek, fák – köztük tömjén- és mirhafa – és egzotikus állatok behozataláról számolnak be.
Hivatalos propagandája és képábrázolás
Hatsepszut a hatalom megszilárdítására intenzív propagandát folytatott: istentől való származását, a királyi jogszerűséget hangsúlyozta, és gyakran jelent meg férfi fáraóként ábrázolva. Képei és feliratai célja a korona és a trón megszilárdítása volt. Utóda, III. Thutmóz idején — illetve később — néhány ábrázolását és neveit eltávolították vagy megpróbálták kitörölni, amit sokan hatalmi-politikai tisztogatásként értelmeznek; ennek pontos indítéka vitatott (hatalomátvétel legitimálása, papi érdekek, vagy a későbbi királyok propagandaérdekei).
Halála és sírhelye
Hatsepszut Kr. e. 1458 körül halt meg; ebből következőleg Kr. e. 1479 körül kezdődhetett uralkodása. A sírhelye és maradványai körüli kutatások több elméletet eredményeztek: hagyományosan a Deir el-Bahari mellett lévő sírkomplexuma és a királyi völgybeli (Valley of the Kings) KV20 jelzésű sír kapcsolódik hozzá. A múmiaazonosítások — köztük a modernkori feltárások és a múmiák vizsgálata — részben bizonytalanok, és több elmélet is létezik arról, hogy pontosan melyik lelet tartozott hozzá.
Örökség
Hatsepszut a történelem egyik legismertebb női uralkodója: kivételes példa arra, hogy egy nő miként élhetett a teljes fáraói hatalommal az ókori Egyiptomban. Uralkodása békés időszakot, gazdasági és kulturális fejlődést, valamint jelentős építészeti alkotásokat hozott. Ma a Deir el-Bahari templomának domborművei és építészeti maradványai révén ismerjük leginkább, amelyek részletes képet adnak politikai és vallási programjáról.
Röviden: Hatsepszut egy erős és aktív fáraó volt, aki hosszú ideig, jól szervezett udvarral és gazdag építkezési programmal uralkodott; halála és utóélete körül bizonyos kérdések még ma is viták tárgyát képezik, ami tovább növeli történeti alakjának érdekességét.
