Ramszesz II. – Kr. e. 1279–1213: Egyiptom nagy fáraója

Ramszesz II. (Kr. e. 1279–1213) — Egyiptom legendás nagy fáraója: 66 év uralom, Pi-Ramesses alapítója, nagyszabású hadjáratok és monumentális építkezések.

II. Ramszesz az ókori Egyiptom egyik legnagyobb fáraója volt. Ő volt a tizenkilencedik dinasztia harmadik fáraója. Utódai és a későbbi egyiptomiak "Nagy Ősatyának" nevezték. Széles körben ismert a harci érdemeiről, építkezéseiről és arról, hogy uralma hosszú korszakot jelentett, amely alatt Egyiptom politikai és kulturális befolyása tovább erősödött.

14 éves korában apja, I. Szeti nevezte ki utódjául Ramszeszt, aki Kr. e. 1279-től Kr. e. 1213-ig uralkodott Egyiptomban.^p165 Ez összesen 66 év és 2 hónap. Valószínűleg a 90. vagy 91. évében halt meg. Halálakor a Királyok Völgyében lévő sírba temették; holttestét később egy királyi rejtekhelyre (rejtett falnyílás) szállították, ahol 1881-ben fedezték fel. Jelenleg a kairói múzeumban van kiállítva. Uralkodása alatt nagy tekintélyre tett szert, sok felirat és emlék őrzi nevét, és az uralkodói propaganda erősítette hatalmát és isteni státuszát.

Hadjáratok és külpolitika

II. Ramszesz számos katonai akciót vezetett észak felé a Földközi-tengertől keletre fekvő területekre (a mai Izrael, Libanon és Szíria területére). Délre, Núbiába is vezetett hadjáratokat. Leghíresebb katonai eseménye a kadesh-i ütközet (kb. Kr. e. 1274), amely a hittiták ellen zajlott: a csata taktikai szempontból részben holtversenynek tekinthető, de Ramszesz propagandája győzelmet hirdetett. A kadesh-i összecsapást követően hosszabb távú diplomáciai rendezés született: Ramszesz és a hittita uralkodó között békeszerződés jött létre, amelyet gyakran a legrégebbi fennmaradt békeszerződések egyikeként említenek. A béke megerősítésére házassági szálak is köttettek (Ramszesz és egy hittita hercegnő későbbi házassága).

Építkezések, művészet és azonosság

Uralkodásának korai és középső szakaszában a városok, templomok és emlékművek építésére összpontosított. A Nílus-deltában fekvő Pi-Ramesses városát hozta létre új fővárosaként és szíriai hadjáratainak fő támaszpontjaként. Nagyszabású kőfaragványokat, obeliszkeket és templomokat emelt, számos helyen hagyva saját arcképét és titulusaival ellátott feliratokat.

Legismertebb építészeti alkotásai közé tartozik a memphisi Ramesseum (halotti temploma) és a dél-egyiptomi Abu Simbel sziklatemplomai, amelyek hatalmas ülő szobrokkal és domborművekkel hirdették hatalmát. Karnak és Luxor területén is jelentős bővítéseket és díszítéseket hajtott végre. Pi-Ramesses későbbi elhagyása és építőanyagainak átszállítása a delta északiabb pontjaira (például Tanisz környékére) hozzájárult ahhoz, hogy ma is sok részlet maradt fenn különböző helyszíneken.

Család, leszármazás és belpolitika

Ramszesz nagycsaládot hagyott hátra: feleségei közül legismertebb Nefertari, akinek pompás sírja (a Királynők völgyében) híres festményeiről; második fontos felesége Isetnofret volt. Feliratok és művészeti ábrázolások szerint száz körüli fia és ötven körüli lánya volt, bár ezek számok részben ideologikus túlzások is lehetnek. Utolsó komoly trónörököse Merneptah lett, aki apja halála után lépett a trónra.

Örökség és kutatás

II. Ramszesz emléke erősen él a régészetben és a kultúrtörténetben: számos hatalmas szobra és felirata maradt fenn, így neve és arcképe közismert. A későbbi egyiptomi uralkodók és a nép körében betöltött „Nagy Ősatyai” szerepe sokáig meghatározó volt. Az ő uralkodása alatt készült művek és feliratok fontos forrást jelentenek a korabeli hadviselésről, diplomáciáról, vallásról és építészet technikáiról.

Az archeológiai kutatások, múzeumi bemutatók és turizmus révén Ramszesz művei ma is látogathatók és tanulmányozhatók; a kairói múzeumban kiállított múmia, a több helyen található feliratok és az Abu Simbel–hez hasonló monumentumok továbbra is az ókori Egyiptom leglátványosabb örökségei közé tartoznak.

Hadjáratok és csaták

Életének korai szakaszában Ramszesz hadjáratokat indított, hogy visszaszerezze a núbiaiak és hettiták kezéből a földeket, és biztosítsa Egyiptom határait. Megállította a núbiai lázadásokat is, és hadjáratot indított Líbiában. Rámészisz uralkodása alatt az egyiptomi hadsereg körülbelül 100 000 embert számlálhatott, és ezt a haderőt arra használta, hogy megerősítse az egyiptomi befolyást a szomszédos országok felett.

Csata a Sherden tengeri kalózok ellen

Második évében Rámesszé legyőzte a serdeni tengeri kalózokat. Egyiptom földközi-tengeri partjainál gondot okoztak azzal, hogy az Egyiptomba vezető tengeri útvonalakon teherhajókat támadtak meg.^p250 Rámészes csapatokat és hajókat helyezett el a partvidék stratégiai pontjain, és hagyta, hogy a kalózok megtámadják zsákmányukat. Ezután egy tengeri csatában váratlanul érte őket, és egyetlen akcióval mindannyiukat elfogta. ^p53Egy sztélé szerint "hadihajóikon a tenger közepéről jöttek, és senki sem tudott megállni előttük". Nem sokkal később a Sherdenek a fáraó testőrségében láthatók szarvas sisakkal, kerek pajzsokkal és a nagy Naue II kardokkal.

Békeszerződés a hettitákkal

A hettita Mursili III Egyiptomba menekült, miután nem sikerült elfoglalnia nagybátyja trónját. A nagybátyja, III. Hattuszili követelte, hogy Rámész adja ki (küldje vissza) unokaöccsét Hattiba. ^p74

Ez válságot okozott Egyiptom és Hatti között, amikor Ramszesz azt mondta, hogy nem tudja, hol van Murszili. A két birodalom közel került a háborúhoz. Végül uralkodása huszonegyedik évében (i. e. 1258) Rámész úgy döntött, hogy megállapodást köt III Hattusilivel, hogy véget vessen a konfliktusnak. Az általuk elfogadott dokumentum a világtörténelem legkorábbi ismert békeszerződése. ^p256

A békeszerződést két változatban rögzítették, az egyiket egyiptomi hieroglifákkal, a másikat akkád nyelven, ékírással; mindkét változat fennmaradt. Az ilyen kétnyelvű rögzítés számos szerződés esetében gyakori. Ez a szerződés abban különbözik a többitől, hogy a két nyelvi változat eltérő megfogalmazású. Bár a szöveg nagy része azonos, a hettita változat azt állítja, hogy az egyiptomiak békéért jöttek, míg az egyiptomi változat ennek ellenkezőjét állítja.^{p73–79; 62–64} A szerződést az egyiptomiak egy ezüstplakett formájában kapták meg. Ezt a "zsebkönyv" változatot visszavitték Egyiptomba, és egy példányt bevéstek a karnaki templomba.

II. Ramszesz II. mészkőre festett domborműve, még eredeti színében.


Hatti III. Hattusili és II. Ramszesz egyiptomi király közötti szerződés táblája az Isztambuli Régészeti Múzeumban.

Nefertari sírja

Rámesszé királynéi közül a legfontosabb és leghíresebbet 1904-ben fedezték fel. Nefertari sírja rendkívül fontos, mert csodálatos falfestményét az ókori egyiptomi művészet egyik legnagyobb példájának tartják.

A sziklából kivájt lépcsősoron keresztül lehet az előszobába jutni. Ezt a Halottak Könyve 17. fejezete alapján készült festmények díszítik. A csillagászati mennyezet az égboltot ábrázolja, és sötétkék színűre van festve, sok aranyszínű ötágú csillaggal. Az előszoba keleti falát egy nagy nyílás szakítja meg, amelyen Osiris és Anubis festményei láthatók. Ez vezet az oldalkamrába, amelyet áldozati jelenetekkel díszítettek. A festményekkel díszített előcsarnokban Nefertarit bemutatják az isteneknek, akik üdvözlik őt. Az előkamra északi falán található a lépcső, amely a sírkamrába vezet le. Ez egy hatalmas, négyszögletes, mintegy 90 négyzetméter alapterületű helyiség, amelynek csillagászati mennyezetét négy, teljesen díszítéssel borított oszlop tartja.

Sírfal, amely Nefertarit ábrázolja

Kérdések és válaszok

K: Ki volt II. Ramszesz?

K: Mennyi ideig uralkodott Egyiptomban II. ramesszész?

K: Mi volt II. ramesszé címe?

K: Hány éves volt II. Ramszesz, amikor apja kinevezte utódjául?

K: Hol temették el II. ramesszét?

K: Milyen expedíciókat vezetett II. Ramszesz?

K: Mire összpontosított II. Ramszesz uralkodásának korai szakasza?

Keresés betűvel