Óperzsa Birodalom

Az Akhaimenida Birodalom vagy Akhaimenida Perzsa Birodalom (Kr. e. 550-330) volt az első perzsa birodalom, amely Nagy-Perzsiának (vagy Iránnak) jelentős részét uralta. A méd birodalmat követte, mint az iráni népek második nagy birodalma. Hatalmának csúcspontján az Akhaimenida Birodalom mintegy 7,5 millió négyzetkilométerrel rendelkezett, és területileg a klasszikus ókor legnagyobb birodalma volt.

A birodalmat Nagy Kürosz kovácsolta. Három kontinensre terjedt ki, beleértve Afganisztán és Pakisztán egy részét; Közép-Ázsia, Kis-Ázsia és Trákia egy részét; a Fekete-tenger partvidékének nagy részét; Irakot, Szaúd-Arábia északi részét, Jordániát, Izraelt, Libanont, Szíriát; és az ókori Egyiptom minden jelentős népességközpontját egészen Líbiáig nyugatra. A birodalom a görög városállamok ellensége volt a görög-perzsa háborúkban. Felszabadította az izraelitákat a babiloni fogságból, és bevezette az arámi nyelvet a birodalom hivatalos nyelveként. A birodalom hatalmas kiterjedése és hosszú fennállása miatt a perzsa befolyás a mai napig tart a világ nemzeteinek nyelvére, vallására, építészetére, filozófiájára, jogára és kormányzására.

Történelem

A birodalom a médek mellékállamaként indult, de végül meghódította és kiterjesztette a méd birodalmat Egyiptomra és Kis-Ázsiára. Xerxész alatt nagyon közel került az ókori Görögország meghódításához. Az Akhaimenidákat Nagy Sándor hódítása döntötte meg Kr. e. 330-ban.

A világ, i. e. 500 körül, az Akhaimenida Birodalom (barna színnel) az akkori világ többi részéhez viszonyítva.

Akhaimenida királyok és vezetők

Anshani Teiszpesz, Akhaeménész fia
I. Cyrus Anshan, Teispes fia
I. Kambüszész, I. Kürosz fia, Anszánból
Nagy II. Kürosz, I. Kambüszész fia, Kr. e. 550-530 körül uralkodott (Anszán uralkodója Kr. e. 559 körül - meghódította Médiát Kr. e. 550-ben).
II. Kambüszész, Nagy Kürosz fia, uralkodott Kr. e. 529-522 között.
Smerdis (Bardiya), Nagy Kürosz állítólagos fia, Kr. e. 522-ben uralkodott (valószínűleg bitorló).
I. Nagy Dareiosz, Smerdis sógora és Arsames unokája, uralkodott Kr. e. 521-486 között.
I. Xerxész, I. Dareiosz fia, uralkodott Kr. e. 485-465 között.
I. Artaxerxész Longimanosz, I. Xerxész fia, uralkodott Kr. e. 465-424 között.
II. Xerxész, I. Artaxerxész fia, uralkodott Kr. e. 424-ben.
Sogdianus, II. Xerxész féltestvére és riválisa, uralkodott Kr. e. 424-423 között.
Dareiosz II Nótosz, II. Xerxész féltestvére és riválisa, uralkodott Kr. e. 423-405 között.
Artaxerxész II Mnemon, II. Dareiosz fia, uralkodott Kr. e. 404-359 (lásd még Xenophón).
Artaxerxes III Ochus, II. Artaxerxes fia, uralkodott Kr. e. 358-338 között.
IV. Artaxerxész Arszész, III. Artaxerxész fia, uralkodott Kr. e. 338-336 között.
Dareiosz III Codomannosz, II. Dareiosz dédunokája, uralkodott Kr. e. 336-330 között.

Kapcsolódó oldalak

Perzsa Birodalom
Nagy Kürosz, az Akhaimenida dinasztia alapítója és Perzsia királya.
I.Dareiosz, Perzsia királya.
Szasszanida Birodalom

Kérdések és válaszok

K: Ki alapította az Akhaimenida Birodalmat?

V: Az Akhaimenida Birodalmat Nagy Kürosz kovácsolta.

K: Mekkora volt az Akhaimenida Birodalom hozzávetőleges mérete a csúcspontján?

V: Az Akhaimenida Birodalom a fénykorában körülbelül 7,5 millió négyzetkilométert foglalt el, és területileg a klasszikus ókor legnagyobb birodalma volt.

K: Milyen régiókra terjedt ki?

V: Az Akhaimenida Birodalom három kontinensen terült el, beleértve Afganisztán és Pakisztán egy részét; Közép-Ázsia, Kis-Ázsia és Trákia egy részét; a Fekete-tenger partvidékének nagy részét; Irakot, Szaúd-Arábia északi részét, Jordániát, Izraelt, Libanont és Szíriát; valamint az ókori Egyiptom valamennyi jelentős népességközpontját egészen Líbiáig nyugatra.

K: Kik voltak az ellenségeik a csatában?

V: A birodalom a görög városállamok ellensége volt a görög-perzsa háborúkban.

K: Milyen nyelvet vezettek be hivatalos nyelvként?

V: Az Akhaimenida Birodalom az arámi nyelvet vezette be hivatalos nyelvként.

K: Meddig tartott ez a birodalom?

V: Az Achaemenida Birodalom i. e. 550-330 között létezett.

K: Hogyan maradt fenn a perzsa befolyás a mai napig?

V: Hatalmas kiterjedése és hosszú fennállása miatt a perzsa befolyás a nyelvre, a vallásra, az építészetre, a filozófiára, a jogra és a kormányzatra még ma is megfigyelhető szerte a világon.