Mi az a hieroglifa? Definíció, eredet és története
Mi az a hieroglifa? Fedezd fel a hieroglifák eredetét, fejlődését és kultúrtörténetét — az egyiptomi, maja és luwi írások titkai egyszerűen és izgalmasan.
A hieroglifák vagy hieroglifaírások olyan írástípusok, amelyek szimbólumokat vagy képeket használnak a hangok és szavak jelölésére. A hieroglifákat többek között az egyiptomiak, a luwik és a maják használták. Törökországban, Krétán, az Egyesült Államokban és Kanadában is találtak ilyeneket.
Mi a hieroglifa és hogyan működik?
Érthetően fogalmazva, a hieroglifák olyan jelrendszerek, amelyek a képi és a nyelvi elemeket ötvözik. Egy-egy jel lehet logogram (egy teljes fogalmat vagy szót jelöl), fonogram (egy vagy több hangot jelöl), illetve determinativum (olyan jel, amely a szó jelentését pontosítja, de nincs kiejtése). A különböző hieroglifa-rendszerek eltérő arányban használnak ezekből az elemekből, és gyakran kombinálják is őket egy szó vagy mondat megjelenítéséhez.
Eredet és fejlődés
Úgy gondolják, hogy a hieroglifák azokról a korai képi ábrázolásokról fejlődtek ki, amelyeket történetmesélésre és az események rögzítésére használtak edényeken, pecséteken és más műtárgyakon. Idővel ezek a képek stilizálódtak és elvonatkoztak: egy-egy eredetileg ábrázoló jel átalakult olyan jellé, amely hangokat vagy fogalmakat képvisel. Ez a folyamat több területen függetlenül is lezajlott.
A "hieroglifa" szó eredete
A hieroglifa szó a görög ἱερός (hierós 'szent') és γλύφειν (glúphein 'faragni' vagy 'írni') szavakból származik. A görög utazók és tudósok az Egyiptomba érkező feliratok kapcsán használták először ezt a kifejezést, mert a képjeleket gyakran templomok, sírokra és műemlékekre vésték.
Típusok és fontosabb példák
- Egyiptomi hieroglifák: az egyik legismertebb rendszer, mely feltehetően az i. e. 4. évezred végétől az i. sz. 4. századig volt használatban, főként vallási és állami kontextusokban. A megfejtés kulcsa a Rosetta-kő (Kr. e. 196 körüli szöveg) és Jean-François Champollion munkája volt a 19. század elején.
- Maja írás: komplex logogram- és fonogramrendszer, amely Közép-Amerikában fejlődött ki. A maja hieroglifák krónikákat, naptári adatokat és uralkodói eseményeket rögzítettek; a 20. század közepétől kezdődően egyre sikeresebben fejtették meg őket a kutatók.
- Luwiai (anatoliai) hieroglifák: Törökország területén talált kőemlékeken fordulnak elő, és az ókori anatóliai nyelvek írására szolgáltak. Ezek is a 2.–1. évezredben használatosak voltak.
- Kréta és más régiók: Krétán találtak ún. krétai hieroglifákat, valamint különféle képi írásos emlékeket szerte a világon — ezek részben független fejlődés eredményei.
Olvasat és irány
A hieroglifák olvasási iránya nem egységes: jobbról balra vagy balról jobbra, illetve függőleges sorokban is lehettek. A jeleket általában úgy rendezték, hogy az ábrázolt élőlények és alakok "szemükkel" a sor kezdete felé nézzenek, ez segített a helyes irány meghatározásában.
Anyagok és használat
Hieroglifákat faragtak kőbe, véstek fából, festettek edényekre, pecsételtek agyagbélyegzőkre és írhatók voltak papiruszra vagy más hordozókra. Legtöbbször köz- és temetkezési építmények díszítéseként, vallási szövegekben, királyi emlékeken és adminisztratív feljegyzésekben találkozunk velük.
Fejlesztés és megfejtés
A megfejtés története régiónként eltér: az egyiptomi hieroglifák áttörő megértését a Rosetta-kő és Champollion munkája hozta meg; a maja írás részleges és fokozatos megfejtése a 20. században zajlott, amikor fonetikus elemeket is azonosítottak. Más rendszerek — például az anatoliai hieroglifák — megfejtése is a 19–20. századi nyelvészeti és régészeti összehasonlítások eredménye.
Miért fontosak a hieroglifák?
A hieroglifák kulcsfontosságú források a múlt politikai, vallási és társadalmi viszonyainak megismeréséhez. Segítségükkel rekonstruálhatók uralkodói dinasztiák, rituálék, történelmi események és nyelvi változások. Emellett vizuális művészetük és technikájuk is értékes információt nyújt az ókori kultúrák gondolkodásáról és kommunikációjáról.
Összefoglalva: a hieroglifák kép és jelvényekből álló írástípusok, amelyek függetlenül több kultúrában is kifejlődtek. Eredetileg képi ábrázolásokból alakultak át fonetikus és logografikus jelekké, és máig alapvető forrásai az ókori civilizációk megismerésének.
Egyiptomi hieroglifák
Ókori Egyiptom
Az ókori egyiptomiak képeket használtak a fonetikus ábécé létrehozásához, mint egy rebusban, így minden hangot egy képszavával, fonogrammal vagy piktogrammal lehetett leírni. Például egy cikk-cakk a vízért.
|
az "n" betűt jelentette, mert az egyiptomi víz szó n-nel kezdődött. Ugyanez a kép lett a latin ábécében az "M" betű, mert a sémi víz szó m-mel kezdődött, és a sémi munkások a szimbólumokat úgy változtatták meg, hogy a saját nyelvük hangjaihoz illeszkedjenek. Ugyanígy a latin "N" betűnk is a kígyó hieroglifájából származik.
|
mivel a "kígyó" szó a sémi nyelvben n-nel kezdődött. Az egyiptomiaknál ez a kép az angol "J"-hez hasonló hangot jelentett a kígyó szó miatt. Egyes képek eszméket jelképeztek, és ezeket ideogrammáknak nevezik.
Az egyiptomiak 700-800 képet, azaz glifát használtak. Ezeket jobbról balra és felülről lefelé írták. Nem használtak írásjeleket.
Történelem
A régészek úgy vélik, hogy az egyiptomiak i. e. 3300 vagy 3200 körül kezdték használni a hieroglifákat. Több mint 3500 éven át használták őket. Csak a nemesek, a papok és a kormányzati tisztviselők írtak hieroglifákkal. Nehéz volt megtanulni, és sokáig tartott az írás. A hieroglifák használatát akkor hagyták abba, amikor Egyiptomban a kereszténység meghonosodott. A hieroglifákkal való írás egyre ritkábbá vált: az utolsó ismert felirat Kr. u. 394-ben készült.
A hieroglifák, akárcsak a japán vagy a kínai írásjegyek, ideográfiai írásjegyekként, vagyis képekből álló írásként indultak. Az ősi írás nem tartalmaz magánhangzókat, és minden hang az írásban mássalhangzó.
A kód feltörése
Az egyiptomi civilizáció i. e. 30-ban bekövetkezett végét követően az emberek már nem tudták, hogyan kell olvasni a hieroglifákat. Amikor a franciák 1798-ban elfoglalták Egyiptomot, a francia katonák egy nagy követ találtak. Ezt ma Rosetta-kőnek nevezik. A Rosetta-kő három különböző nyelven tartalmazott írást: hieroglifák, ógörög és demotikus (a hieroglifák egyszerűsített formája). Jean François Champollion kitalálta, hogy a kövön lévő írás három különböző nyelven ugyanaz. Az ógörög nyelv segítségével ki tudta dolgozni az uralkodó, V. Ptolemaiosz hieroglifákkal írt nevét. Hosszú évekig tartó tanulmányozás után aztán ki tudta dolgozni, hogyan lehet elolvasni a többi szót.
Krétai hieroglifák
A hieroglifák egy típusát Krétán és a környező szigeteken is használták az i. e. 2. évezredben. Ez az írásrendszer a Lineáris A nevű írássá fejlődött. Egy ideig mindkét írásrendszert használták. A 137 ismert szimbólum közül több hasonlít a piktogramokra. A 137 ismert hieroglifából 96 "szavakban" fordul elő, 32 pedig logogramoknak tűnik.
Négy számjegy jelzi az 1, 10, 100 és 1000 értékeket, valamint egy kis keresztre emlékeztető szimbólum: valószínűleg a szöveg elejét jelzi. Mivel viszonylag kevés a szimbólum, az írás valószínűleg szótagírás, hasonlóan a lineáris A-hoz. Az ismert szövegek többsége rövid: szigeteken és agyagszilánkokon fordulnak elő.
a Phaistos-korong krétai hieroglifákat ábrázolva
Kérdések és válaszok
K: Mik azok a hieroglifák?
V: A hieroglifák olyan írástípusok, amelyek szimbólumokat vagy képeket használnak hangok és szavak ábrázolására.
K: Mely kultúrák használtak hieroglifákat?
V: Az egyiptomiak, a luwik és a maják használtak hieroglifákat.
K: Hol találtak hieroglifákat?
V: Hieroglifákat találtak Törökországban, Krétán, az Egyesült Államokban, Kanadában és Egyiptomban.
K: Hogyan kezdődtek a hieroglifák?
V: A hieroglifák akkor kezdődtek, amikor a kerámiákon és más műalkotásokon képeket használtak történetek elmesélésére, majd idővel a képek betűkké alakultak át.
K: Mit jelent a "hieroglifa" szó?
V: A "hieroglifa" szó a görög ἱερός (hierós 'szent') és γλύφειν (glúphein 'faragni' vagy 'írni') szavakból származik, és először az egyiptomi hieroglifákra használták.
K: Miért találtak gyakran hieroglifákat házfalakra, sírokra és emlékművekre vésve?
V: A hieroglifákat gyakran találták házfalakra, sírokra és emlékművekre vésve, mert fontos üzenetek közvetítésére és fontos események feljegyzésére használták őket.
K: Mit láttak az Egyiptomba érkező görögök, amikor hieroglifákkal találkoztak?
V: Az Egyiptomba érkező görögök képbetűket láttak, amelyeket gyakran találtak házfalakra, sírokra és emlékművekre vésve.
Keres