Egyiptomi Óbirodalom
Az Óbirodalom Egyiptomot a Kr. e. 3. évezredben, amikor Egyiptom civilizációjának első csúcspontja volt. Ez volt az első a három úgynevezett "Királyság" korszak közül, amelyek a civilizáció csúcspontját jelzik a Nílus alsó völgyében (a többi a Középső Királyság és az Új Királyság).
A Régi Királyság a Harmadik dinasztiától a Hatodik dinasztiáig (Kr. e. 2686 - Kr. e. 2134) volt a legjobb. Sok egyiptológus a memfita hetedik és nyolcadik dinasztiát is az Óbirodalomhoz sorolja, mint a Memphiszben központosított közigazgatás folytatását. Az Óbirodalmat a széthullás és a viszonylagos kulturális hanyatlás időszaka követte, amelyet az egyiptológusok első köztes időszaknak neveznek.
Az Óbirodalom idején Egyiptom királyi fővárosa Memphisz volt. Az Óbirodalom korában a nagy piramisokat a fáraók temetkezési helyéül építették. Mivel a fáraókról úgy hitték, hogy az égből kaptak hatalmat, haláluk után Rához, a napistenükhöz kívántak járni. Zoszer király tanácsadója, Inhotep tervezte a piramist, abban a reményben, hogy így könnyen elérheti Rát. A sírokat a Nílus nyugati partján építették, ahol a Nap látszólag lement. Emiatt az Óbirodalmat néha "a piramisok korának" is nevezik.
Kheopsz fáraó volt az a fáraó, aki a Nagy Piramist építette a Kairó melletti Gízában. Hitt abban, hogy a lelke soha nem hal meg, ezért a piramis termeiben tárolták az élelmet, a ruhákat és a tulajdonát képező dolgokat. A Nagy Piramis a világ hét csodájának egyike: magas, mint egy negyvenemeletes épület, és százezer ember húsz évig építette. Csupán rámpákkal és fizikai energiával kellett mozgatniuk és a helyére emelniük 2 300 000 mészkőtömböt, amelyek darabonként körülbelül két és fél tonnát nyomtak. A Nagy Piramison rabszolgáknak, földműveseknek és embercsapatoknak kellett dolgozniuk, akiket nem pénzérmékkel, hanem értékes dolgokkal fizettek (az egyiptomiaknak nem volt pénzérméjük). A
piramisok őrzésére egy hatalmas kőszobrot, a Nagy Szfinxet készítették el, amelyet a közelben helyeztek el. A Nagy Szfinxnek emberfejű és oroszlántestű, 15 méter hosszú mancsokkal.
Végül a papok megdöntötték a fáraókat. Ezután a nemesek és a papok uralkodtak.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Régi Királyság?
V: Az Óbirodalom Egyiptom elnevezése a Kr. e. 3. évezredben, amikor Egyiptom civilizációja először élte fénykorát. Ez volt az első a három úgynevezett "Királyság" időszak közül, amelyek a civilizáció csúcspontjait jelzik a Nílus alsó völgyében.
K: Mennyi ideig tartott?
V: Az Óbirodalom körülbelül i. e. 2686-tól i. e. 2134-ig tartott, a Harmadik dinasztiától a Hatodik dinasztiáig.
K: Hol helyezkedett el?
V: Az Óbirodalom Egyiptomban helyezkedett el, királyi fővárosa Memphisz volt.
K: Milyen jellegzetességek kapcsolódnak ehhez az időszakhoz?
V: Ebben az időszakban nagy piramisokat építettek, amelyek a fáraók temetkezési helyéül szolgáltak, és létrehoztak egy hatalmas kőszobrot, a Nagy Szfinxet, amelyet a közelben helyeztek el.
K: Ki építette a gízai Nagy Piramist?
V: Kheopsz király (más néven Kheopsz) építette a Nagy Piramist Gízában, Kairó közelében.
K: Hány tömböt használtak fel az építéséhez?
V: A Nagy Piramis építéséhez 2 300 000 mészkőtömböt használtak, amelyek darabonként két és fél tonnát nyomtak.
K: Hogyan fizették meg az emberek az építésén végzett munkájukat?
V: A Nagy Piramis építésén dolgozó embereket érmék helyett értékes dolgokkal fizették, mivel az egyiptomiaknak még nem voltak érméik.
