Talaj

A talaj a talaj tetején lévő laza anyag. Sokféle dolog keveréke, beleértve a kőzetet, az ásványi anyagokat, a vizet és a levegőt. A talajban élő és holt dolgok is vannak. Az élő és halott dolgokat "szerves anyagnak" nevezzük. A talaj fontos a földi élet számára.

Mivel a talaj megtartja a vizet és a tápanyagokat, ideális hely a növények számára a növekedéshez. A talaj megtartja a gyökereket, és lehetővé teszi, hogy a növények a talaj felett állva összegyűjtsék az életükhöz szükséges fényt. Ez segíti a növények növekedését. A talajban gombák és baktériumok is élnek. Ők az elpusztult növényeket és állatokat fogyasztják. A lebontott anyagból táplálék (tápanyag) lesz a növények számára.

Sok állat ássa be magát a talajba, és teszi a talajt otthonává. A nagytestű állatok a talajban alakítanak ki odúkat alváshoz és szüléshez. A kis állatok életük nagy részét a talajban töltik. A földigiliszták híresek a talaj javításáról. Ez azért van, mert az általuk készített lyukak révén levegő jut a talajba. A lyukak a vizet is átengedik.

A talajban is sok mikroorganizmus él. Sokan közülük a talajban lévő szerves anyagokat fogyasztják. Oxigént használnak fel és szén-dioxidot bocsátanak ki. Ásványi tápanyagokat is juttatnak a talajba.

A talaj a Föld különböző helyein más és más. Ez azért van, mert a Föld különböző helyein más és más az éghajlat és a kőzet. A talaj általában vastagabb azokon a helyeken, ahol a pleisztocén jégkorszakok idején jégtakaró borította a talajt. Ennek az az oka, hogy a jégtakarók a felszínen lassan mozgó jégtakarók porrá őrölték a kőzetet.

Lößmező Németországban (a lösz a szél által fújt por, amely többnyire iszapból áll).

A talajhorizontokat kombinált biológiai, kémiai és fizikai hatások okozzák.

Miből áll a talaj

A talaj négy dologból áll.

Szikladarabok vannak benne, és a sziklák ásványokból állnak,
Vannak benne holt és élő dolgok (szerves anyagok, humusz),
Van benne víz,
Van levegő.

A talajban a szél, az eső, a nap és a hó által apróvá tett kődarabok vannak. A kőzetek ásványokból állnak, és az ásványok vízben feloldódnak. A vízben oldott ásványi anyagok egy részét a növények táplálékként használhatják fel. A talajban holt és élő dolgok (szerves anyagok) is vannak. Amikor egy növény elpusztul, az elhalt leveleket a talajban lévő baktériumok megeszik. Amikor a baktériumok befejezik a táplálkozást, a visszamaradt anyagot humusznak nevezzük. Amikor a baktériumok elpusztulnak, a növényi táplálékot (ásványi anyagokat) visszahelyezik a talajba. A növények táplálékát "növényi tápanyagnak" nevezik. Sokféle növényi tápanyag létezik. A talajban sok üres hely van. A talaj fele üres tér. A tereket víz és levegő tölti ki. A víz azért tud bejutni a talajba, mert a talajban üres helyek vannak. A növények isszák a vizet és a vízben lévő ásványi anyagokat. A növények gyökereinek levegőre van szükségük az élethez. Ha a növények gyökerei nem kapnak levegőt, a gyökerek elhalnak. Ha a növényi gyökerek elpusztulnak, a növény is elpusztul. Az elpusztult növényt a baktériumok megeszik, és újra növényi tápanyaggá válik.

Sokféle talaj létezik. Minden talajfajtában vannak kisebb-nagyobb kövek és némi humusz. Ha a talajban lévő kövek akkorák, mint az ujjad, akkor ezeket a köveket kavicsnak nevezzük. A kisebb köveket homoknak nevezzük. A nagyon apró köveket iszapnak nevezzük. A nagyon-nagyon kicsi köveket agyagnak nevezzük. A homokot szemmel is láthatod. A homok érdes érzés a lábujjaid között. Az iszapos kőzet nagyon kicsi, és az iszapot csak lencsével láthatod. Az iszapos kőzet sima a lábujjaid között. Az agyagkő túl kicsi ahhoz, hogy lencsével lássuk. A legkisebb dolgok meglátásához nagy mikroszkópot kell használnod. Az agyag meglátásához is nagy mikroszkópot kell használnod. Az agyagos kőzet csúszós a lábujjaid között. A legtöbb talaj mindenféle apró kőzetet tartalmaz. A három legjobb kőzet, amelyből talaj készíthető, a homok, az iszap és az agyag.

Talajszerkezet

Minden talajban különböző mennyiségű homok, iszap és agyag van. A homok, iszap és agyag keveréke adja a talaj "textúráját". Azt is mondhatjuk, hogy a keveréknek "talajszerkezete" van. A sok homokot tartalmazó talajt "homokos talajszerkezetűnek" nevezzük. A sok iszapot tartalmazó talajt "iszapos talajszerkezetnek" nevezzük. A sok agyagot tartalmazó talajt "agyagos talajszerkezetnek" nevezzük. A gazdák a legjobb talajban szeretnek élelmiszert termeszteni. A legjobb talaj félig homokos, félig iszapos, félig agyagos. A talajban található szerves anyagot nem számítják bele a talajszerkezetbe. A talajszerkezet felfedezésekor csak a kőzeteket számoljuk. A talajszerkezet nagyon fontos.

Az agyag és a humusz a talaj különleges részei. Segítenek a vizet és a növényi táplálékot (növényi tápanyagokat) a talajban tartani. A víz és a növényi tápanyagok az agyaghoz és a humuszhoz tapadnak. A víz a talajban lévő összes kőzethez tapad. A víz azonban leginkább az agyaghoz tapad. A vizet a humusz úgy veszi fel (szívja fel), mint a szivacs a vizet. A humusz sok vizet és növényi tápanyagot tartalmaz. Az agyag és a humusz megtartja a vizet és a növényi tápanyagokat a talajban. A homok csak kevés vizet tart meg a talajban. Ha a talajban túl sok homok van, a víz lefolyik a földbe. A lefelé áramló víz magával viszi a növényi tápanyagokat is. A növényi gyökerek nem tudnak a vízhez és a növényi tápanyagokhoz jutni, ha túl mélyre mennek. A legjobb, ha a talajban van egy kis agyag és humusz a növények termesztéséhez.

Talajszerkezet (csomók)

A talaj legkisebb részei a homok, az iszap és az agyag. Ezek az apró részek nagyobb részekké állnak össze, amelyeket "csomóknak" vagy "aggregátumoknak" nevezünk. A csomók akkor jönnek létre, amikor a homok, az iszap és az agyag összetapad. A talajban lévő humusz, agyag és ásványi anyagok olyanok, mint a ragasztó. A ragasztó összeragasztja a homokot, az iszapot és az agyagot, és csomókat hoz létre. A csomók maguktól formákat alkotnak. Egyes talajok kis kerek csomókból állnak. Más talajok nagy, kemény és lapos csomókkal rendelkeznek. A kis kerek csomókkal rendelkező talaj a legjobb, mert az engedi be a levegőt és a vizet. Egy kis ragasztó a legjobb. Ha a talajban csak kevés ragasztó van, akkor a víz és a levegő számára van hely, és a talaj puha lesz. Ha a talajban túl sok a ragasztó, a talaj kemény lesz. Ha a talajban nincs ragasztó, akkor a talajban nem marad hely a levegőnek és a víznek. A tér nélküli talaj nem egészséges. A talajban lévő férgek csúszós ragasztót képeznek. Amikor a giliszták lyukakat csinálnak a talajban, akkor hagynak egy kis ragasztót a talajban. A növények gyökerei is teret hagynak a talajban. Amikor a gyökerek elhalnak, lyukakat hagynak a talajban.

Talajhorizontok (rétegek)

A talajnak van "talajszerkezete" (homok, iszap és agyag), és szerves anyagokat kevernek bele. Az időjárás azonban megváltoztatja a talajt. A Földön az északi és a déli pólus közelében hideg van. A Föld egyenlítője közelében meleg van. A Föld egyes helyein sok eső esik, máshol pedig egyáltalán nem. A forró és nedves időjárás egyfajta talajt eredményez. A hideg és száraz időjárás másfajta talajt eredményez. Az esővíz a talajban lévő apró dolgokat a vízzel együtt lefelé mozgatja. Amikor a vízben lévő dolgok megrekednek a talajban, ezek a dolgok egy réteget képeznek a talajban. Ha leásunk a talajba, sok réteget találhatunk a talajban. A rétegek különböző színűek lehetnek. A rétegek különböző "talajszerkezetűek" lehetnek. A talaj felső része sok humuszt és homokot tartalmazhat. Ez alatt a réteg alatt iszapréteg lehet. Ez alatt a réteg alatt lehet egy agyagréteg. A homok a tetején marad, mert nagy a mérete. Az iszap a vízzel egy kicsit lejjebb megy, és egy réteget képez, mert kicsi. Az iszap kisebb, mint a talajban lévő egyes terek. Az agyag a vízzel még lejjebb mehet, mert az a legkisebb. A homok egy réteget, az iszap egy másik réteget, az agyag pedig egy újabb réteget hoz létre. A humusz a vízzel együtt lefelé mozoghat, és szintén egy réteget képezhet. Az iszap, az agyag és a humusz a talajban lévő terek miatt tud lefelé mozogni. Az iszap, az agyag és a humusz azonban kitölti a talajban lévő tereket. Ha a talajban lévő terek bezárulnak, akkor a levegő nehezen jut be a talajba. A növények gyökerei nem mennek oda, ahol nincs levegő. Amikor lefelé ásunk, rétegeket találunk a talajban.

Ezeket a rétegeket "talajhorizontoknak" nevezzük. A legfelső horizont vastagsága akár egy hüvelyk (25 mm) is lehet. Ezt a réteget "O" horizontnak vagy néha "fedőtalajnak" nevezzük. A következő réteget (horizontot) "B" horizontnak nevezzük. A következő alsó talajréteget "C" horizontnak nevezzük. Az alsó rétegben sok kőzet van, és ezt a réteget nevezhetjük alapkőzetnek vagy "R" horizontnak a "rock" (kőzet) szóval. Mélyebben mindig van alapkőzet. De lehet, hogy egy mérföldet (egy km-t) vagy még mélyebbre kell ásni. Amikor a talaj kiszárad, a talaj összezsugorodhat, és repedések keletkezhetnek a talajban. A felső rétegben lévő talaj beleeshet a repedésekbe. Ezáltal a talajrétegek megváltoznak, mert összekeverednek. Lehet, hogy lakóhelyeden sokféle talaj van, vagy csak egyféle talaj. A különböző kőzetek különböző talajszerkezeteket alkotnak. A különböző időjárás különbözővé teszi a különböző talajszerkezeteket. Így az egész világon különböző talajok léteznek.

A vályogtalaj összetevői térfogatszázalékban kifejezve Víz (25%) Gázok (25%) Homok (18%) Iszap (18%) Agyag (9%) Szerves anyag (5%)

Kapcsolódó oldalak

Agronómia

Kérdések és válaszok

Q: Mi az a talaj?

V: A talaj az a laza anyag, amely a föld tetején fekszik. Sok minden van benne, például apró kőzetszemcsék, ásványi anyagok, víz és levegő. A talajban élőlények és holt dolgok is vannak: "szerves anyag".

K: Miért fontos a talaj a földi élet számára?

V: A talaj azért fontos a földi élet számára, mert vizet és tápanyagokat tart meg, így ideális hely a növények számára a növekedéshez. A növények gyökereit is megtartja, hogy a föld fölé emelkedve összegyűjthessék az életükhöz szükséges fényt. A gombák a fák növekedését is segítik azáltal, hogy az elhalt szerves anyagokat lebontják, és így a növényi tápanyagok fő forrásává válnak.

K: Hogyan használják az állatok a talajt?

V: Sok állat beássa magát a talajba, és otthont ad neki. A nagytestű állatok alváshoz és szüléshez használják a talajt, míg a kis állatok életük nagy részét a talajban töltik. A földigiliszták arról híresek, hogy javítják a talajt azáltal, hogy lyukakat készítenek, amelyek átengedik a levegőt a talajba, és átengedik a vizet.

K: Milyen mikroorganizmusok élnek a talajban?

V: A talajban számos mikroorganizmus él, amelyek szerves anyagokat fogyasztanak, és oxigént és szén-dioxidot, valamint ásványi tápanyagokat juttatnak a talajba.

K: Hogyan befolyásolja az éghajlat a talajt?

V: A talajok általában vastagabbak azokon a helyeken, ahol a pleisztocén jégkorszakok alatt jégtakarók borították a talajt, mivel a jégtakarók a felszínen lassan haladva porrá őrölték a kőzetet. Az éghajlat helytől függően eltérő módon hat a talajokra, mivel az éghajlat a Föld felszínén eltérő.

K: Mi segíti a fák növekedését?

V: A gombák segítik a fák növekedését azáltal, hogy a növények gyökereibe nőnek, és a mikorrhiza néven ismert szimbiózist alkotnak, amely az elhalt szerves anyagokat a növények számára a talajból felszívódó növényi tápanyagok fő forrásává bontja le.