Felfedezés

A felfedezés egy ismeretlen terület felkutatása annak megismerése érdekében. Új információk felfedezésével jár. Az emberi lények akkor is felfedeznek, ha mindenük megvan ott, ahol éppen vannak. Ők az egyetlen emlős, amely ezt teszi.

A neandervölgyiek több százezer évig éltek Eurázsiában. Terjedési területük azonban a modern emberhez képest korlátozott volt. Kevesebb mint 500 000 év alatt az emberek felfedezték és elterjedtek az összes kontinensen. A felfedezések korában volt a legdrámaibb a felfedezések kora. Ekkor az európai felfedezők a világ nagy részét behajózták és feltérképezték. Az emberek földrajzilag még a világűrbe is eljutottak. Felfedezték az eszméket, a művészetet, sőt még az élet természetét is.

Roald Amundsen, az Északi és a Déli-sark norvég felfedezőjeZoom
Roald Amundsen, az Északi és a Déli-sark norvég felfedezője

Korai történelmi felfedezések

Föníciaiak

A föníciaiak olyan kultúra voltak, amely már az i. e. 3. évezredben létezett a Levante partvidékén. Időszámításunk előtt 1100-ig nem voltak jelentős kultúra. A Kr. e. 9. századra a föníciaiak a Földközi-tenger térségének uralkodó kultúrájává váltak. A kereskedelem révén gazdagodtak meg. Háború helyett kereskedelmi megállapodásokat és szövetségeket használtak gyarmataik bővítésére. A föníciaiak fejlett navigációs készségeket fejlesztettek ki, és a Földközi-tenger legjobb hajóival rendelkeztek. Felfedezték a szárazföldi útvonalakat, és karavánutakat alakítottak ki, hogy távoli helyekkel kereskedhessenek. Karthágó föníciai gyarmatként indult Afrika északi partvidékén. A legnagyobb és legsikeresebb kolóniájukká nőtte ki magát.

Karthágóiak

Fokozatosan a nyugat-mediterrán föníciai kolóniák mind Karthágó ellenőrzése alá kerültek. A karthágóiak felfedezők is voltak. A korai írók két nagy felfedezőútról tesznek említést. Mindkettőre i. e. 500 körül került sor. Az idősebb Plinius azt írta, hogy Karthágó egy Himilco nevű felfedezőt küldött Európa távoli részeinek felfedezésére. A jelentés, vagy periplus (hajózási feljegyzés) nem maradt fenn, de más korai írók látták. Flottájában akár 60 hajó is lehetett. Az Ibériai-félsziget mentén utazhatott Gallia partjai mentén. Avienus, egy Kr. u. 4. századi római író írt az expedícióról. Himilco Bretagne-tól északra, a Brit-szigetek felé haladt. Valószínűleg az akkoriban ritka fém, az ón után kutatott. Elérte a latinul: insula sacra, "Szent Sziget" nevű földet, amelyről általában úgy tartják, hogy Írország.

Körülbelül ugyanebben az időben küldték ki Hannót, a navigátort, hogy fedezze fel Afrika nyugati partjait. Periplusza fennmaradt, és egyike a legkorábbi fennmaradt kéziratoknak. A periplusz feljegyzi a földpontokat, a kikötőket és a közöttük lévő hajózási távolságot. A többi hajóskapitány számára útmutatóul szolgált. Hanno 60 hajója dél felé haladt az afrikai partok mentén. Eljuthatott egészen Sierra Leone partjainál lévő egyik szigetig. A portugál felfedező, Henrik a Hajós koráig nem maradtak feljegyzések a nyugat-afrikai partvidék más felfedezéseiről.

Görög felfedezők

Az egyik első tudományos felfedező a massaliai Pytheas volt. Ő egy ókori görög volt az akkori görög kolóniából, Massaliából (ma Marseille). Kr. e. 325 körül utazott Északnyugat-Európába. Megkerülte Nagy-Britanniát. Püthéasz volt az első olyan személy, akiről feljegyzések vannak, hogy leírta az Éjféli Napot. Ő az első ismert tudományos látogató és tudósító a sarkvidéki sarki jégről. Az ő beszámolója az árapályokról a legkorábbi ismert, amely a Holdra mint okozóra utal.

Kínai felfedezés

Az i. e. 2. században a Han-dinasztia az északi félteke keleti részének nagy részét felfedezte. Kr. e. 139-ben a Han-diplomata, Zhang Qian nyugatra utazott, ahol sikertelenül próbált szövetséget kötni a Da Yuezhi-vel. Olyan országokat fedezett fel, amelyekről a kínaiak nem is tudták, hogy léteznek. Egészen az Indus folyóig utazott Északnyugat-Indiában.

Karthágó és a gyarmatokZoom
Karthágó és a gyarmatok

Középkori felfedezések

Vikings

A viking korszakban a vikingek három különböző csoportja azonosítható Skandinávia különböző részeiről. A dánok, a svédek (más néven "ruszok") és a norvég vikingek. A "ruszok", megalapították Kijev települését. A magukról elnevezett helyet Oroszországnak (később Oroszországnak) nevezték el. Garðar Svavarsson svéd viking felfedező 870-ben elsőként kerülte meg Izlandot, és állapította meg, hogy az egy sziget. Kr. u. 890 körül a vikingek a norvég Ohthere vezetésével északra, a sarkkör fölé, a Fehér-tengerhez utaztak.

982 körül a norvég Vörös Erik felfedezte Grönlandot. 986-ban visszatért Izlandra, ahonnan elhajózott. Másokat is meggyőzött, hogy kövessék, és megalapította az első települést. Az 1000. évre már ezer telepes élt ott. Erik három fia közül a második, Leif Erikson volt valószínűleg az első európai, aki betette a lábát Észak-Amerikába. Egy olyan helyen szállt partra, amelyet "Vinland"-nak nevezett el.

Marco Polo

Marco Polo (1254-1324) velencei kereskedő és felfedező volt. A mongol birodalom fénykorában beutazta Ázsiát. Ő volt az egyik első európai, aki felfedezte Kelet-Ázsiát. Velencét 17 évesen hagyta el apjával és nagybátyjával. Bejárták a későbbi Selyemutat. Elérték Cathayt (Kína), ahol Marco Polo belépett Kublai Khan udvarába. 24 évig utazott és fedezte fel Kínát. Hozott magával elefántcsontot, jádefát, ékszereket, porcelánt és selymet. Sok más dolgot is hozott magával, többek között tésztát Kínából, amit az olaszok tésztának neveztek el.

Świętosława II a Balti-tengerenZoom
Świętosława II a Balti-tengeren

A felfedezések kora

Ez az európai történelemnek a 15. század elejétől a 17. század elejéig tartó korszaka volt. Ez alatt a viszonylag rövid idő alatt az európaiak világlátása teljesen megváltozott. Az európai hatalmak hajókat küldtek a világ köré, hogy új kereskedelmi útvonalakat keressenek. Olyan kereskedelmi árukat kerestek, mint az arany, az ezüst és a fűszerek. Eközben az európaiak új, számukra teljesen ismeretlen népeket és földeket fedeztek fel. E korszak néhány felfedezője a következő:

  • Kolumbusz Kristóf genovai hajós és felfedező volt, aki Kasztíliai Izabella szolgálatában állt. Portugál zászló alatt 1492-ben három hajóval indult útnak, hogy felfedezze az Ázsiába vezető kereskedelmi útvonalat. Ehelyett Amerikában kötött ki. Úgy gondolták, hogy ő volt az első európai, aki meglátta Amerikát, de északi felfedezők már évszázadokkal korábban is jártak a kontinensen. Felfedezései más európaiak felfedezéseinek sorozatát indították el. Összesen négy utat tett. Ennek nagy ára volt az őslakosok körében, akik közül sokat teljesen kiirtottak. Nem rendelkeztek immunitással az Európában elterjedt betegségekkel szemben. Akár ötmillió amerikai őslakos is meghalhatott a betegségek, az éhezés és az európaiakkal vívott háborúk miatt.
  • Vasco da Gama portugál tengerész volt. Ő volt az első európai, aki Afrika déli csücskénél lévő Jóreménység-fokán keresztül elhajózott Indiába. Háromszor utazott Indiába ezen az új kereskedelmi útvonalon keresztül. 1497-ben négy hajóval és egy ismeretlen nevű raktárhajóval indult el Lisszabonból. Előtte egyetlen európai felfedező sem hajózott tovább annál a helynél, amelyet ma Dél-Afrikának neveznek. Vasco da Gama körbehajózta az afrikai kontinens alját. Útjai révén Portugália igen erős pozícióba került az Indiával folytatott kereskedelemben. A portugálok előőrsöket állítottak fel az afrikai partok mentén.
  • Ferdinand Magellán portugál felfedező volt. Spanyolország zászlaja alatt megtalálta a róla elnevezett Magellán-szorost, amely összeköti az Atlanti-óceánt a Csendes-óceánnal. Ő volt az első európai, aki áthajózta a Csendes-óceánt. A Fülöp-szigeteken halt meg 1521-ben. Hajói azonban Juan Sebastián Elcano baszk navigátor parancsnoksága alatt nyugat felé hajózva Spanyolországba vitorláztak, befejezve a földkerekség körbehajózását. Ez bebizonyította, hogy a Föld kerek.
  • Giovanni da Verrazzano Észak-Amerika firenzei felfedezője volt, aki francia zászló alatt hajózott. Arról ismert, hogy ő volt az első európai (az északiak óta), aki felfedezte az Egyesült Államok keleti partvidékét. 1524-ben a francia király Verrazzanót az Észak-Amerikán keresztül Ázsiába vezető "északnyugati átjáró" keresésére küldte. Felfedezte az észak-karolinai Cape Fear és Új-Foundland közötti partvidéket. Felfedezte a mai New York kikötőjét és a Narragansett-öblöt. Beszámolókat írt az általa talált földekről és lakosokról. Némelyikük pontos volt, némelyikük azonban nem. Visszatérése még ugyanabban az évben Franciaországnak egész Észak-Amerikára igényt tartott. Még kétszer elhajózott Amerikába. Utolsó útján elfogták, megölték és megették a kannibálok. Ezt a Karib-tengeren, Guadeloupe szigetén feltételezik.
  • Samuel de Champlain francia navigátor, térképész és felfedező volt. 1608-ban megalapította Quebec Cityt. Meglátogatta a róla elnevezett Champlain-tavat. Új-Franciaország atyjaként tartják számon. Champlain felfedezte New York nyugati részének nagy részét és a Nagy-tavak keleti részét.
  • James Cook angol felfedező, navigátor és térképész volt. Cook kapitány három utat tett a Csendes-óceánra. Számos területet feltérképezett, és számos szigetet és partvonalat először rögzített európai térképeken. Felfedezte Ausztrália keleti partvidékét, és ellátogatott a Hawaii-szigetekre. Ő volt az első, aki feltérképezte Új-Fundland és Új-Zéland egyes részeit is. 1769-ben ajándékot kapott egy Tupaia nevű polinéziai paptól. Ez egy térkép volt a Csendes-óceán déli részének összes nagyobb szigetéről - ez volt az első, amit európaiak valaha is láttak. Egybevágott azzal, amit Cook már felfedezett, és a Csendes-óceán más, általa még nem látott részeit is tartalmazta. Ez lehetővé tette számára, hogy pontos térképet hozzon magával a Csendes-óceánról.

Modern feltárások

Az univerzum felfedezése

Az embereknek számos oka van arra, hogy felfedezzék a világűrt. Először emberi szemmel fedezték fel. Az ókori emberek feltérképezték az általuk látható világegyetemet. Aztán jött a távcsövek feltalálása. A 20. század közepén az ember rakétákkal és űrhajókkal kezdte el felfedezni a világűrt. A legfontosabb okok a tudományos kutatás és az emberek érdeklődése az univerzum megismerése iránt. Az űrkutatás új technológiákat fejlesztett ki. Új termékeket és új iparágakat hozott létre.

Tudományos kutatás

A tudományos kutatásban a feltárás az empirikus kutatás három célja közül az egyik. A másik kettő a leírás és a magyarázat. A kifejezést általában metaforikusan használják. Például beszélhetünk az internet felfedezéséről, a szexualitás felfedezéséről vagy olyan fogalmakról, amelyeket fizikailag nem tudunk felfedezni.

Kapcsolódó oldalak

Kérdések és válaszok

K: Mi az a felfedezés?


V: A felfedezés egy ismeretlen terület felkutatása annak megismerése érdekében. Magában foglalja az új információk felfedezését.

K: Miért kutatnak az emberek akkor is, ha mindenük megvan ott, ahol éppen vannak?


V: Az ember az egyetlen emlős, amely akkor is felfedezőútra indul, amikor már minden megvan, amire szüksége van.

K: Meddig léteztek a neandervölgyiek?


V: A neandervölgyiek több százezer évig éltek Eurázsiában.

K: Mennyi időbe telt, amíg az ember felfedezte és elterjedt az összes kontinensen?


V: Kevesebb mint 500 000 év alatt az emberek felfedezték és elterjedtek az összes kontinensen.

K: Mikor volt a felfedezések drámai növekedése?


V: A felfedezések drámai növekedése a felfedezések korában következett be, amikor az európai felfedezők bejárták és feltérképezték a világ nagy részét.

K: Földrajzilag hol kutatott az ember?


V: Az emberek földrajzilag még a világűrbe is eljutottak.

K: Mit fedeztek még fel az emberek a földrajzon kívül?


V: Az emberek felfedezik az eszméket, a művészetet és még az élet természetét is.

AlegsaOnline.com - 2020 / 2023 - License CC3