Árapály
Az árapály a Föld óceánfelszínének időszakos emelkedése és süllyedése, amelyet elsősorban a Holdnak az óceánokra ható gravitációs vonzása okoz. Az árapály a tengeri és a torkolati (folyótorkolati) vizek mélységének változását okozza. A dagályok hullámzó áramlatokat is létrehoznak, amelyeket árapályáramlatoknak (~"hullámzások") neveznek. Ez azt jelenti, hogy az árapály előrejelzése fontos a part menti hajózás szempontjából. A dagály idején víz alatt lévő, apálykor pedig szabaddá váló tengerparti sáv, az úgynevezett árapály-zóna az óceáni árapály fontos ökológiai terméke.
Az árapályok magassága a Hold fázisainak függvényében változik. Újholdkor és teliholdkor az árapály magasabb, mert a Nap árapályereje hozzáadódik a Holdéhoz. Ezt nevezik "tavaszi dagálynak".
A Fundy-öböl dagálykor
A Fundy-öböl apálykor
A dagályok vázlatos ábrája, amely a (túlzó) dagályokat mutatja.
Két dagály naponta
A legtöbb helyen naponta két dagály van. Mindkettőnek van egy magas (dagály) és egy alacsony pontja (apály). Beszélünk "árhullámról", amely a dagály felé érkezik, és "apályról", amely az apály felé távozik.
Az árapály periódusa körülbelül 12 óra 25,2 perc, azaz pontosan egy fél holdnap.
A Hold ugyanabban az irányban kering a Föld körül, mint ahogy a Föld forog a tengelye körül, így valamivel több mint egy nap - körülbelül 24 óra 50 perc - alatt tér vissza ugyanarra a helyre az égbolton. Ez alatt az idő alatt egyszer elhaladt a feje fölött, egyszer pedig a lába alatt, így sok helyen a legerősebb árapálykényszer időszaka a fent említett, körülbelül 12 óra 25 perc. Ez analóg azzal, mint amikor az óra percmutatója 12:00-kor keresztezi az óramutatót, majd körülbelül 1:05½-kor (nem 1:00-kor).
Mivel a gravitációs mező a távolsággal gyengül, a Hold gravitációja a Földnek a Hold felé eső oldalán valamivel erősebb, míg az ellentétes oldalon valamivel gyengébb húzóerőt fejt ki. A Hold tehát hajlamos a Földet kissé "megnyújtani" a két égitestet összekötő vonal mentén. A szilárd Föld némileg deformálódik, de az óceánok vize, mivel folyékony, az árapály-erő hatására sokkal jobban mozog, különösen vízszintesen. A Föld forgása során az árapály-erő nagysága és iránya a Föld felszínének bármelyik pontján folyamatosan változik; bár az óceán sosem éri el az egyensúlyt - a folyadéknak sosincs ideje arra, hogy "utolérje" azt az állapotot, amelyet végül elérne, ha az árapály-erő állandó lenne -, a változó árapály-erő mégis ritmikus változásokat okoz a tengerfelszín magasságában.
Más dolgok, például a légköri nyomás és a Nap gravitációja szintén befolyásolják az árapályokat, de a legtöbb helyen ezek a dolgok sokkal kevésbé, mint a Hold gravitációja.
Kapcsolódó oldalak
- Akvakultúra
- Szökőár-energia
Kérdések és válaszok
K: Mi az az árapály?
V: Az árapály a Föld óceánfelszínének időszakos emelkedése és süllyedése, amelyet főként a Holdnak az óceánokra ható gravitációs vonzása okoz.
K: Milyen változásokat okoz az árapály a tengeri és torkolati vizek mélységében?
V: Az árapályok változást okoznak a tengeri és torkolati (folyótorkolati) vizek mélységében.
K: Mik azok az árapályfolyamok?
V: Az árapályáramlatok a hullámzó áramlatok, az úgynevezett árapályok.
K: Miért fontos az árapály előrejelzése a part menti hajózás szempontjából?
V: Az árapály előrejelzése azért fontos a part menti hajózás szempontjából, mert befolyásolhatja a vízmélységet és az árapályáramlásokat.
K: Mi az árapályzóna?
V: A dagályközi zóna a tengerpartnak az a sávja, amely dagálykor víz alatt van, apálykor pedig szabadon van.
K: Miért fontos ökológiai terméke az óceáni árapálynak az árapály-zóna?
V: A dagályközi zóna azért fontos ökológiai terméke az óceáni árapálynak, mert számos különböző növény- és állatfajnak biztosít élőhelyet.
K: Hogyan változik az árapály magassága a holdfázisok függvényében?
V: Az árapályok magassága a Hold fázisainak függvényében változik. Újholdkor és teliholdkor az árapály magasabb, mert a Nap árapályereje hozzáadódik a Holdéhoz. Ezt nevezik "tavaszi dagálynak".
