Komédia
A komédia (görögül: Kωμωδία) a modern korban általában vicces tartalmú szórakoztatás. Képes megnevettetni az embereket. Ezt a meghatározást a színdarabokra használták, és először az ókori Görögországban használták. Arisztotelész így határozta meg: "A komédia, mint alacsonyabb rendű jellemek utánzása - azonban nem a szó teljes értelmében rossz, a nevetséges csupán a csúfnak egy alosztálya. Valamilyen hibából vagy csúfságból áll, amely nem fájdalmas vagy romboló. Egy nyilvánvaló példával élve, a komikus maszk csúnya és torz, de nem jár fájdalommal". Számára a gúnyolódók a komédia írói lettek, az igazán művészi írók pedig a tragédia írói.
A komédia szintén egy médiaműfaj, amely olyan televíziós műsorokra vagy filmekre vonatkozik, amelyek vagy viccesek vagy buták. A komédiákban való szereplésről ismert embereket komikusoknak vagy komikus színészeknek nevezzük.
Thalia, a komédia múzsája, kezében komikus maszk - részlet a "Múzsák szarkofágjából", a kilenc múzsa és attribútumaik; márvány, Kr. u. II. század eleje, Via Ostiense - Louvre
Satyr
Charlie Chaplin, egy jól ismert komikus
Plakát a komédia és a tragédia maszkjaival
Történelem
Szatíra
Az ókori görögöknél voltak komédiák, amelyeket a Dionüszia ünnepén versenyszerűen mutattak be.
A kor egyik legismertebb komédiaírója Arisztophanész (Kr. e. 446-386 körül) volt. Egyik művét, a Felhők címűt Kr. e. 425-ben adták elő. A mű nem maradt fenn teljes egészében, de egy későbbi változata igen. Szókratész elleni szatíra, és a nagy filozófust hencegő szélhámosnak ábrázolja. A vádak egy részét húsz évvel később, Szókratész perében újra felhasználták.
A szatírára jellemző, hogy a szerző kritizálja a társadalmat, és az élő embereket.
Satyr játszik
Az ókori görög színház másik típusa a szatírjáték volt. Ez részegség, szemérmetlen szexualitás (beleértve a fallikus kellékeket is), tréfák, látványos gegek és általános vidámság volt. A modern kori megfelelője a kopogtatós komédia lenne.
Humor
A humor vagy "új komédia" nem az emberek vagy eszmék kritikájáról szól, hanem inkább arról, hogy a szereplőket vicces helyzetekben mutatja be. A legjelentősebb görög drámaíró ebben a típusban valószínűleg Menandrosz volt. A legismertebb római komédiaíró Plautus volt. Ő gyakran használt görög komédiákat darabjaihoz.
Számos vígjátékot írt az 1500-as években William Shakespeare brit író. Shakespeare vígjátékai közé tartozik többek között: Minden jó, ha jó a vége, A tévedések vígjátéka, Szentivánéji álom és a Tizenkettedik éjszaka. Shakespeare korában a komédia nem olyan darabot jelentett, amely megnevetteti az embereket, vagy amely sok viccet tartalmazott. Ehelyett olyan darabot jelentett, amelyben a végén minden probléma megoldódik. Ez ellentétben állt a tragédiával, ahol a problémák nem oldódnak meg, és általában valakinek a halálával végződnek. A színházzal gyakran társított két maszk, az egyik mosolygott, a másik sírt, a komédiát és a tragédiát jelképezi.
Típusok
Slapstick
A komédiának különböző fajtái vannak. A komédia egyik típusát "pofonegyszerű komédiának" nevezik. A "slap stick comedy"-ben az emberek buta dolgokat csinálnak, például megbotlanak, elesnek vagy zavarba hozzák magukat, csak hogy megnevettessék az embereket. A slap stick comedy-t a vígjátéki filmekben vagy a vígjátéki televíziós műsorokban lehet használni.
Az 1920-as évek néma (hang nélküli) filmjeiben sokat használták a pofonvígjátékot. A némafilmekben játszó komikus, aki sokat használta a pofonvígjátékot, Charlie Chaplin volt. Az 1950-es és 1960-as években Jerry Lewis komikus is használt ostoba pofonvígjátékokat a vígjátéki filmjeiben.
Vígjáték filmek
A vígjáték nagyon népszerű filmtípus. Egyes vígjátéki filmek "slapstick-komédiák", amelyekben az emberek csak azért csinálnak buta dolgokat, például megbotlanak, elesnek vagy zavarba hozzák magukat, hogy megnevettessék az embereket. Más vígjátékfilmek vicces történeteket vagy helyzeteket mutatnak be, amelyekben az emberek bután viselkednek. Néhány vígjáték úgy nevetteti meg a nézőket, hogy furcsa vagy szokatlan képeket vagy helyzeteket mutat, amelyeknek nincs értelme.
Paródia/Spoof
A paródia vagy paródiafilm egy másik személyt vagy filmet utánoz vagy eltúloz, hogy butának, ostobának vagy egyszerűen csak elrugaszkodottnak tűnjön.
Különböző típusú vígjátékok
Egyes típusú vígjátékok a vígjátékot más típusú filmekkel keverik.
- Van egy dramedy nevű filmtípus, amely a drámafilm és a vígjáték keveréke.
- Létezik egy romantikus komédiának nevezett filmtípus is (néha "rom-komédiának" is nevezik). A romantikus vígjátékokban egy szerelmespárról szóló szerelmi történet van, amelyhez buta vagy vicces vígjátéki részek társulnak.
Vígjáték televíziós műsorok
A vígjátékok nagyon népszerűek a televízióban. A televíziós vígjátéksorozatokat gyakran "sitcomoknak" nevezik. A "sitcom" szó a "helyzetkomédia" rövidítése. A televíziós helyzetkomédiák általában olyan szereplőket mutatnak be, akik buta vagy vicces dolgokat tesznek, amelyek megnevettetik a nézőket.
Kapcsolódó oldalak
| · v · t · e Az ókori Görögország: Görögország: Művészet és kultúra | ||
| Szobor | Artemision Zeusz - Delphoi szekeres - Rodoszi kolosszus - Elgin Marbles - Hellenisztikus művészet - Hermész és a gyermek Dionüszosz - Phidiasz - Praxitelész - Riacei harcosok - Zeusz szobra Olympiában - Milói Vénusz - Szamothrakiai szárnyas győzelem. |
|
| Carpenter Painter - Epiktetos - Kleophrades Painter - Kottabos (Kleophrades Painter) - Singing Reveler (Epiktetos) - | ||
| Sport és játékok | Ökölvívás - Torna - Héraia - Asztyphaliai Kleomédész - Kottabosz - Kronói Miló - Olimpiai Játékok - Palaestra - Pankráció - Theogenész - Birkózás - Birkózás - | |
| Athéni Akropolisz - Korinthoszi rend - Dór rend - Olympiai Palaestra - Parthenon - Artemisz templom - Olympiai Héra templom - Olympiai Zeusz-templom. | ||
| Aiszkhülosz - Arisztophanész - Euripidész - Euripidész - Görög kórus - Szatírjáték - Szophoklész - Tragédia - Tragédia - Komédia - Szophoklész - Szophoklész - Tragédia - | ||
| Irodalom | Aiszóposz - Rodoszi Apollóniosz - Argonautika - Epikus költemény - Hésziodosz - Homérosz - Iliász - Óda - Odüsszeia - Pindar - Szapphó - Theogónia - Szapphó - Teogónia | |
| Helyek | ||
| Emberek | Alkibiadész - Arisztotelész - Galénosz - Hérodotosz - Hippokratész - Pauszaniasz (földrajztudós) - Periklész - Platón - Plutarkhosz - Szókratész - Xenophón. | |
| Egyéb | Görög homoszexualitás - Görög mitológia - Héraklész munkássága - Delphoi jósda - Szatír - Városállam - Demokrácia - Görög homoszexualitás - Szatír - | |
Kérdések és válaszok
K: Mi az a komédia?
V: A komédia olyan, általában vicces tartalmú szórakoztatás, amely képes megnevettetni az embereket.
K: Hol használták először a komédiát?
V: A komédiát először az ókori Görögországban használták.
K: Hogyan határozta meg Arisztotelész a komédiát?
V: Arisztotelész úgy határozta meg a komédiát, mint "az alacsonyabb rendű jellemek utánzását - azonban nem a szó teljes értelmében rossz, a nevetséges csupán a csúfnak egy alosztálya". Azt is mondta, hogy valamilyen hibából vagy csúfságból áll, amely nem fájdalmas vagy romboló.
K: Kik a lampionisták?
V: A lampoonerek a komédia írói.
K: Kiket neveznek komikusoknak vagy komikus színészeknek?
V: Azokat az embereket, akik a komédiákban való szereplésükről ismertek, komikusoknak vagy komikus színészeknek nevezzük.
K: A komédia csak a színházi darabokra vonatkozik? V: Nem, a komédia a televíziós műsorokban és a filmekben is megtalálható.
