Palästra — az ókori görög birkózóiskola és tornaudvar

A palästra az ókori Görögországban olyan épület volt, ahol a birkózást tanították és gyakorolták. A palaestra szó a görög pale szóból ered, amely birkózást jelent. A Kr. e. hatodik századtól a római császárkor végéig Görögország-szerte épültek palästrák. A legkorábbiak magántulajdonban voltak, de az i. e. ötödik században már nyilvánosak épültek. Majdnem minden görög városnak volt legalább egy palästrája, egyes nagyvárosoknak pedig több is.

A palaestrák gyakran gimnáziumok közelében helyezkedtek el, vagy azokhoz kapcsolódtak. A gimnázium valószínűleg a Kr. e. hatodik században jelent meg először. Mindkettőt gyakran egyszerűen "gimnáziumként" emlegették. Plutarkhosz görög történész, életrajzíró és esszéíró azt írja, hogy a palästra kizárólag a birkózásra és a pankrációra, a birkózáshoz hasonló, de a birkózásnál sokkal durvább sportra szolgált. Az ökölvívást a gimnáziumban tanították és gyakorolták. A nyugdíjas sportolók kis palästrákat birtokoltak és üzemeltettek. A görög férfiak minden korosztályból csatlakoztak a palaestrákhoz. Az idősebb (idős) férfiaknak néha saját palaisztrájuk volt.

Vitruvius római építész volt, aki Augustus korában élt. Az építészetről című könyvében a tökéletes palotapalota tervét készítette el. Ez a palotapalota hasonló a görögországi Olimpiában, az ókori olimpiai játékok helyszínén található palotapalotához. Vitruvius palotája egy nagy, az ég felé nyitott udvarral rendelkezik. Ezt az udvart fedett oszlopcsarnokok veszik körül.

Az udvar tele lehetett szkammata-gödrökkel, ahol a birkózók és pankratiaszták gyakoroltak. A skamma ("kiásott rész") egy olyan terület volt, ahol a földet felforgatták és vastag homokréteggel borították, hogy szilárd alapot biztosítsanak a birkózóknak. Mivel a birkózóknak esős időben is versenyezhettek, a palästrában két skamma volt: egy száraz és egy nedves. A nedves skamma sárát a birkózók "méhviasznak" nevezték.

A birkózók maguk is csákánnyal forgatták fel a földet és a homokot. Ezt értelmes gyakorlatnak tekintették, és a csákány a görög művészetben a birkózás jelképévé vált. Valószínű, hogy a nedves skamma az oszlopcsarnokok alatt helyezkedett el, hogy megakadályozza a párolgást. A görög orvosok úgy vélték, hogy az iszap és az olaj keveréke gyógyító erővel bír, és gyakran használtak iszap és olaj keverékét a gödrökben.

Vitruvius az udvar három oldalán egyszerű oszlopcsarnokokat, az északi oldalon pedig kettős oszlopcsarnokot ír le. Ez a kettős oszlopsor védte a mögötte lévő helyiséget a naptól és az esőtől. A palästra a test és az elme edzésére szolgáló hely volt. Ez a helyiség volt az ephebeion. A fiatal férfiak (ephebek) itt kaptak oktatást a görög kultúrára. A falakba kőpadokat építettek be.

Az ephebeiontól jobbra Vitruviusnak három helyisége lehetett: a bokszolószoba, a por- és porkamra, valamint egy fürdőszobája. Az ephebeiontól balra az olaj tárolására szolgáló helyiség, valamint a kemence és a melegfürdők számára kialakított helyiségcsoport. A forró fürdők római szükségletnek számítottak, Olympiában azonban nem találtak ilyeneket. Ennek oka az lehetett, hogy Olympiában kevés volt a víz. Az olümpiai fürdők egyszerűek voltak, a delphoiak viszont nagyok és bonyolultak.

Vitruvius nem említi a vetkőzőszobát (apodyterion), de minden bizonnyal minden palaestrában volt legalább egy. A fakó és a pankrációt egyaránt meztelenül gyakorolták. Vitruvius nem említi a báltermet (sphairisterion) sem, amely néhány palästrában volt. Nem tudni, hogy ezt a helyiséget labdajátékokra, raktározásra vagy testedzésre használták-e.

Esős napokon a birkózást az udvart szegélyező két-négy fedett oszlopcsarnok alatt tanították és gyakorolták. Az oszlopcsarnokok mellett voltak öltözők, fürdőszobák, raktárhelyiségek, valamint előadások és baráti találkozók helyszínei. Ezeket a helyiségeket gyakran használták homoszexuális vagy pederasztikus randevúkra.

Hermes Enagonios ("a verseny Hermésze") elnökölt a palästra felett. Egy téglalap alakú márványdarabon fejet és merev péniszét ábrázolták. Hermész a birkózás istene volt, és néha azt mondják róla, hogy a birkózás istennőjének, Palaestra atyja. A görög művészetben a hermész gyakran jelzi, hogy a jelenet egy palaestra. Apollón és Héraklész szobrai is palästrában álltak.