Palästra — az ókori görög birkózóiskola és tornaudvar
A palästra az ókori Görögországban egy épület volt. Ez az a hely, ahol a birkózást tanították és gyakorolták. Egy nagy négyzet vagy téglalap alakú udvarból állt, amely általában nyitott volt az ég felé. Körülötte oszlopcsarnokok (perisztilum) futottak; az oszlopcsarnokok előtt voltak öltözők, előadótermek, fürdőszobák és a felszerelés tárolására szolgáló helyiségek. A birkózók az oszlopcsarnokok alatt, fedett részeken is gyakoroltak, így az edzés minden időjárási körülmény között folytatódhatott.
Építészeti és funkcionális jellemzők
A palästra alapvetően egy belső, homokkal vagy tömörített földdel borított udvarból állt, amelyen hajlékony, csúszásmentes felületen gyakoroltak. A körüljáró oszlopcsarnokok alatt különféle helyiségek sorakoztak: apodyterium (öltöző), elaion (olajos szoba), a test olajozására és tisztítására szolgáló helyiségek, valamint raktárak a felszerelésnek. Ahelyett, hogy modern szőnyegeken edzettek volna, a görögök olajat kentek a testükre, majd kaparással (strigil) és homokkal tették csúszásmentessé a bőrt és csökkentették a sérülések kockázatát.
Edzés, oktatás és felszerelés
A palästra fő célja a birkózás és ehhez kapcsolódó tornaoktatás volt: a fogások, esések és tartások elsajátítása mellett fejlesztették az erőt, állóképességet és ügyességet. Az edzéseket általában paidotribés (gyerek- és ifjúsági edzők) vezették. Az edzéseken használt eszközök egyszerűek voltak: kötelek, súlyok (halteresek), kisdíszítő labdák és más kézi eszközök. A gyakorlatok közé tartoztak a futás, ugrások, hajlékonysági gyakorlatok és a párharcok; néha a pankráció (küzdősport kevert szabályokkal) részei is lehettek.
Társadalmi szerep és korlátozások
A palästra nem csak sporthelyszín volt, hanem fontos társadalmi és nevelési intézmény is. Gyakran tornacsarnokok közelében épült, és néha gimnáziumkomplexumok részét képezte. A görög világ legtöbb városában volt palästra; a nagyobb településeknek több is lehetett. Néhány palästra magántulajdonban volt, de a legtöbbet adókból vagy mecénások adományaiból építették. A palästra nagyon is része volt a görög férfiak és fiúk mindennapi életének: az ifjúság testi és erkölcsi nevelésének színtere volt, és fontos hely a barátságok, politikai beszélgetések és polgári hálózatok kialakulásához. Bár elsősorban férfiak és fiúk használták, egyes görög államokban (például Spártában) a nők számára is voltak testnevelési lehetőségek, de általában a palästra hozzáférése nőkre nézve korlátozott volt.
Kulturális jelentőség és temetkezési szokások
Az életben betöltött szerepén túl a palästra kulturális értéket is képviselt: egyes férfiak ugyanolyan nagy szeretetet éreztek a palaisztra iránt, amelyben felnőttek, mint a mai férfiak az alma materük iránt. Ennek jeleként előfordult, hogy kedvenc palästrájukban temették el őket, vagy emlékoszlopokat, feliratokat állítottak. Régészeti feltárások több helyen is megtalálták a palästra maradványait, s ezek alapján rekonstruálható volt működésük és szerkezetük.
A palästra tehát egyszerre volt sportlétesítmény, oktatási helyszín és közösségi tér — a klasszikus görög polisz életének meghatározó eleme.
Az olümpiai palästra udvara (balra) és egy oszlopcsarnok (jobbra)
Mi volt a palaestra?
A palästra az ókori Görögországban olyan épület volt, ahol a birkózást tanították és gyakorolták. A palaestra szó a görög pale szóból ered, amely birkózást jelent. A Kr. e. hatodik századtól a római császárkor végéig Görögország-szerte épültek palästrák. A legkorábbiak magántulajdonban voltak, de az i. e. ötödik században már nyilvánosak épültek. Majdnem minden görög városnak volt legalább egy palästrája, egyes nagyvárosoknak pedig több is.
A palaestrák gyakran gimnáziumok közelében helyezkedtek el, vagy azokhoz kapcsolódtak. A gimnázium valószínűleg a Kr. e. hatodik században jelent meg először. Mindkettőt gyakran egyszerűen "gimnáziumként" emlegették. Plutarkhosz görög történész, életrajzíró és esszéíró azt írja, hogy a palästra kizárólag a birkózásra és a pankrációra, a birkózáshoz hasonló, de a birkózásnál sokkal durvább sportra szolgált. Az ökölvívást a gimnáziumban tanították és gyakorolták. A nyugdíjas sportolók kis palästrákat birtokoltak és üzemeltettek. A görög férfiak minden korosztályból csatlakoztak a palaestrákhoz. Az idősebb (idős) férfiaknak néha saját palaisztrájuk volt.
Egy oszlopcsarnok az olümpiai palästrában
A palaestra kialakítása
Vitruvius római építész volt, aki Augustus korában élt. Az építészetről című könyvében a tökéletes palotapalota tervét készítette el. Ez a palotapalota hasonló a görögországi Olimpiában, az ókori olimpiai játékok helyszínén található palotapalotához. Vitruvius palotája egy nagy, az ég felé nyitott udvarral rendelkezik. Ezt az udvart fedett oszlopcsarnokok veszik körül.
Az udvar tele lehetett szkammata-gödrökkel, ahol a birkózók és pankratiaszták gyakoroltak. A skamma ("kiásott rész") egy olyan terület volt, ahol a földet felforgatták és vastag homokréteggel borították, hogy szilárd alapot biztosítsanak a birkózóknak. Mivel a birkózóknak esős időben is versenyezhettek, a palästrában két skamma volt: egy száraz és egy nedves. A nedves skamma sárát a birkózók "méhviasznak" nevezték.
A birkózók maguk is csákánnyal forgatták fel a földet és a homokot. Ezt értelmes gyakorlatnak tekintették, és a csákány a görög művészetben a birkózás jelképévé vált. Valószínű, hogy a nedves skamma az oszlopcsarnokok alatt helyezkedett el, hogy megakadályozza a párolgást. A görög orvosok úgy vélték, hogy az iszap és az olaj keveréke gyógyító erővel bír, és gyakran használtak iszap és olaj keverékét a gödrökben.
Vitruvius az udvar három oldalán egyszerű oszlopcsarnokokat, az északi oldalon pedig kettős oszlopcsarnokot ír le. Ez a kettős oszlopsor védte a mögötte lévő helyiséget a naptól és az esőtől. A palästra a test és az elme edzésére szolgáló hely volt. Ez a helyiség volt az ephebeion. A fiatal férfiak (ephebek) itt kaptak oktatást a görög kultúrára. A falakba kőpadokat építettek be.
Az ephebeiontól jobbra Vitruviusnak három helyisége lehetett: a bokszolószoba, a por- és porkamra, valamint egy fürdőszobája. Az ephebeiontól balra az olaj tárolására szolgáló helyiség, valamint a kemence és a melegfürdők számára kialakított helyiségcsoport. A forró fürdők római szükségletnek számítottak, Olympiában azonban nem találtak ilyeneket. Ennek oka az lehetett, hogy Olympiában kevés volt a víz. Az olümpiai fürdők egyszerűek voltak, a delphoiak viszont nagyok és bonyolultak.
Vitruvius nem említi a vetkőzőszobát (apodyterion), de minden bizonnyal minden palaestrában volt legalább egy. A fakó és a pankrációt egyaránt meztelenül gyakorolták. Vitruvius nem említi a báltermet (sphairisterion) sem, amely néhány palästrában volt. Nem tudni, hogy ezt a helyiséget labdajátékokra, raktározásra vagy testedzésre használták-e.
Esős napokon a birkózást az udvart szegélyező két-négy fedett oszlopcsarnok alatt tanították és gyakorolták. Az oszlopcsarnokok mellett voltak öltözők, fürdőszobák, raktárhelyiségek, valamint előadások és baráti találkozók helyszínei. Ezeket a helyiségeket gyakran használták homoszexuális vagy pederasztikus randevúkra.
Hermes Enagonios ("a verseny Hermésze") elnökölt a palästra felett. Egy téglalap alakú márványdarabon fejet és merev péniszét ábrázolták. Hermész a birkózás istene volt, és néha azt mondják róla, hogy a birkózás istennőjének, Palaestra atyja. A görög művészetben a hermész gyakran jelzi, hogy a jelenet egy palaestra. Apollón és Héraklész szobrai is palästrában álltak.
Egy Herm elnökölt a palotában. A falloszának dörzsölése szerencsét hozott. (Márvány; Kr. e. 520 körül; 66 cm (25 ¾ in.); Nemzeti Régészeti Múzeum, Athén)
Kérdések és válaszok
K: Mi volt a palaestra?
A: A palästra egy épület volt az ókori Görögországban, ahol a birkózást tanították és gyakorolták.
K: Hogyan nézett ki egy palästra udvara?
V: A palästra udvara jellemzően nagy és téglalap alakú volt, az ég felé nyitott, és oszlopcsarnokok vették körül.
K: Milyen helyiségek helyezkedtek el az oszlopcsarnokok mellett?
V: Az oszlopcsarnokok mellett voltak öltözők, előadótermek, fürdőszobák és a felszerelés tárolására szolgáló helyiségek.
K: Milyen gyakran gyakoroltak a birkózók a palästrákban?
V: A birkózók minden időjárási körülmények között gyakoroltak a palästrákban, az oszlopcsarnokok alatt.
K: Az ókori Görögország minden városában volt palaestra?
V: Az ókori Görögország legtöbb városában volt legalább egy palästra; a nagyobb városokban több is lehetett.
K: Kinek a tulajdonában volt a legtöbb ilyen épület?
V: A legtöbb ilyen épületet nem magántulajdonban, hanem adókból építették.
K: Mennyire volt fontos ez az épület a görög férfiak és fiúk számára?
V: A Palaestra nagyon is a görög férfiak és fiúk mindennapi életének része volt; egyesek még olyan vonzalmat is éreztek kedvenc Palaestrájuk iránt, mint a mai férfiak az alma materük iránt.
