Odüsszeia – Homérosz eposza: Odüsszeusz hazatérése Ithakába

Odüsszeia – Homérosz epikus története Odüsszeusz hazatéréséről Ithakába: kalandok, istenek, szörnyek és hűség. Ismerd meg a klasszikus görög eposz fordulatait!

Az Odüsszeia az ókori görögök egyik legfontosabb epikus költeménye. Homérosz írta az Iliász folytatásaként. Eredetét tekintve a mükénéi Görögországból származó szóbeli eposz volt, körülbelül a Kr. e. 11. századból. A költemény hőse Odüsszeusz, vagy latin nevén Odüsszeusz; a költemény mitológiai, nem történelmi.

A költemény Odüsszeusz tíz évig tartó, a trójai háborút követő hazautazásának története Ithakába. A trójai háború a témája az Iliásznak. Ugyanakkor feleségének, Pénelopénak sok férfit kell visszavernie, akik feleségül akarják venni; fia, Telemakhosz pedig keresi őt.

Odüsszeusznak és embereinek útközben szörnyekkel és sok más veszéllyel kell megküzdeniük. Odüsszeusz útjának főbb eseményei (helyek, ahová eljut, lények és emberek, akikkel találkozik) a következők:

Történetvázlat és főbb események

• Az eposz a cselekményt in medias res (középpontban) kezdi: Odüsszeusz fogságban van Kalüpszó nimfánál, miközben Ithakában a kérők uralják Pénelopé házát.
• Telemakhosz, Odüsszeusz fia, elindul apja után kutatni — ez a rész a fiatalember felnövését és az állapot rendezését mutatja be.
• Odüsszeusz meséli útjának eseményeit: a lótuszevők földje (akik elfeledtetik a hazát), a küklopsz Polüphémosz legyőzése (Odüsszeusz ravaszsága), és a szigetlakó istenekkel, illetve mágiával találkozó epizódok.
• Kirke varázslónő átváltoztatja Odüsszeusz embereit disznóvá; Odüsszeusz varázserejű oltár és Hermész segítégével visszanyeri társait.
• Az alvilági leszállás során Odüsszeusz prófétáktól és elhunytaktól kap figyelmeztetést és tanácsokat.
• A szirének éneke, amely elcsábítja a hajósokat; Odüsszeusz hallgatja ugyan, de magához köti, hogy túlélje a próbát.
• Sküllá és Kharybdisz veszélye: a szoros kettős fenyegetése súlyos áldozatokat követel.
• Heliosz szent marháinak megevése miatt Odüsszeusz társai vesztét okozza — ez istenek haragját hozza magával.
• Végül Phaeáciában vendégül látják Odüsszeuszt, és hazaszállítják Ithakába, ahol álcát öltve megtervezi a kérők elleni megtorlást.
• Odüsszeusz visszatérésekor a kérők lemészárlása következik, majd a bizonyságok és felismerések (Pénelopé próbái, a szolgálólányok sorsa) zárják a történetet, és Athéné beavatkozása helyreállítja a rendet.

Szerkezet, keletkezés és stílus

Az Odüsszeia hagyományosan 24 könyvre (részre) tagolt epikai mű. Valószínűleg oralitásból (szóbeli hagyományból) alakult ki, majd később írásban rögzítették. Bár a mű cselekménye a mükénéi kor késő bronzkori világába helyezhető, a mai formáját az archaikus korban (i. e. 8–7. század körül) illeszthették végleges formába — a pontos keletkezés kérdése a "Homérosz-kérdés" tárgya.

Stilisztikailag az eposz dactylus hexameterben íródott görögül, erős formula‑ és ismétlésrendszerekkel, amelyek az oralitás nyomait őrzik. A fő jellemzők közé tartozik a narratíva váltakozása: részben külső elbeszélő, részben Odüsszeusz saját elbeszélése (visszaemlékezés) viszi a történetet előre.

Témák és motívumok

Az Odüsszeiában több állandó antik témakör jelenik meg, amelyek ma is sokat mondanak az emberi helyzetről:

• Nostos — a hazatérés motívuma: a haza, család és otthon fontossága.
• Xenia — a vendégszeretet joga és kötelessége: megfelelő vagy tiszteletlen vendéglátás is sorsdöntő lehet.
• Metis — ravaszság és találékonyság: Odüsszeusz esze és leleménye gyakran menti meg őt és társait.
• Istenek és emberek kapcsolata: Athéné segíti Odüsszeuszt, míg Poszeidón büntető haragja nehezíti útját; az isteni beavatkozás a cselekmény alakítója.
• Sors és felelősség kérdése: gyakori a tett következményeinek vállalása, illetve a büntetés és megbocsátás motívuma.

Kulturális hatás és recepció

Az Odüsszeia nemcsak az ókori görög kultúrában volt meghatározó: a mű évszázadokon át hatott a nyugati irodalomra, művészetekre és filozófiára. Rengeteg fordítás, feldolgozás és adaptáció készült — drámák, versátiratok, modern regények és filmek is gyakran idézik vagy újraértelmezik Odüsszeusz alakját és útját.

Források és kéziratok

A mű eredeti görög kéziratai elvesztek; a ma is ismert szöveg középkori kéziratokon alapul, amelyek korábbi, régibb feljegyzéseken nyugodhatnak. A szövegkritika feladata rekonstruálni a lehető legkorábbi hiteles formát, és értelmezni a változatokat.

Miért olvassuk ma?

Az Odüsszeia egyszerre kaland- és lélektörténet: izgalmas utazás és mély emberismeret. Témái — a hazaszeretet, az emberi leleményesség, az istenekkel való viszony és az erkölcsi felelősség — máig aktuálisak, ezért a mű folyamatosan új olvasatokat és értelmezéseket szül.

Történet

A küklopsz

Odüsszeusz hazafelé tartva a küklopsz Poliphemosz szigetén köt ki. Birkák, sajt és tej láttán bemennek a barlangjába. Poliphemosz elkapja őket, és megeszi Odüsszeusz néhány emberét. Odüsszeusz becsapja és megvakítja őt, és elmenekülnek. A küklopsz imádkozik apjához, Poszeidónhoz, hogy Odüsszeusz ne jusson haza Ithakába, és ha a sors úgy hozza, hogy hazaérjen, Odüsszeusz elveszíti minden emberét, a hajóját, és otthon bajba kerül. Ez az ima lett az Odüsszeia cselekménye.

A szirének

Odüsszeusznak és hajójának el kell haladnia a Szirének szigete mellett. A szirének mindig nagyon szépen énekeltek, ezért a tengerészek megpróbáltak hozzájuk menni, de a hajóik elpusztultak, és meghaltak. Odüsszeusz azt mondja az embereinek, hogy tegyenek viaszt a fülükbe, hogy ne hallják a szirének énekét. Azt is mondja az embereinek, hogy kössék a hajó árbocához, hogy ne tudjon a szirénekhez menni, amikor meghallja az éneküket. Az emberei ekkor megnézhetik Odüsszeusznak, hogy mikor nem hallja már a sziréneket, mert újra megnyugszik. Akkor kivehetik a viaszt a füléből, és kiszabadíthatják Odüsszeuszt.

Calypso

A tengerről való menekülés és emberei halála után Odüsszeusz Ogygia szigetére érkezik. Ezen a szigeten él Kalüpszó nimfa, és Odüsszeusz hét évig vele maradt. De aztán eljött Hermész isten, és elmondta neki, hogy az istenek azt mondták, hogy el kell engednie Odüsszeuszt. Kálüpszó halhatatlanságot ígért Odüsszeusznak (hogy örökké fog élni), ha marad, de ő vissza akart menni a feleségéhez, Pénelopéhoz. Így Odüsszeusz épített egy tutajt, és elhagyta őt.

A phaiakiaiak

Egy vihar után Odüsszeusz a phaiakiaiak szigetére érkezik. Ott talál rá a király lánya, Nauszikaé. Nauszikaä elviszi őt apja, Alkinoosz király palotájába. Az ott töltött idő alatt Odüsszeusz elmeséli utazásának történetét. Ezután Alkinoosz ad Odüsszeusznak egy hajót, és hazaküldi Ithakába.

Hazatérés

Ez idő alatt Pénelopé egy csellel (trükkel) tartotta távol a kérőket. Azt ígéri, hogy "majd akkor választok, ha befejeztem a kendő szövését", a kendő pedig Odüsszeusz apjának temetési kendője. Szolgája azonban minden este kibontja az előző napi munkát. A történetet az teszi valóságosabbá, hogy Pénelopé nyugtalanná válik. Athéné istennő hatására Pénelopé szükségét érzi, hogy megmutassa magát, és felszítsa a kérők vágyának lángját.

Odüsszeusz végül visszatér Ithakába, ahol koldusnak álcázza magát. Elmegy az otthonába, és találkozik a fiával, Telemakhosszal. Együtt megölik a kérőket, akik el akarják venni Pénelopét, hogy megszerezzék a királyságát. Később a kérők családjai eljönnek, hogy bosszúból megöljék Odüsszeuszt. Athéné istennő segít Odüsszeusznak azzal, hogy ráveszi őket, álljanak le, és adják fel a harcot.

Homérosz, Odüsszeia, 15. század 3. negyedszázada (British Library)


Calypso és Hermész


Odüsszeusz Poliphemosz barlangjában


Odüsszeusz és a szirének, írta J. W. Waterhouse

Kérdések és válaszok

K: Mi az az Odüsszeia?

K: Ki az Odüsszeia szerzője?

K: Ki az Odüsszeia hőse?

K: Az Odüsszeia történelmi vagy mitológiai költemény?

K: Mi a témája az Iliásznak?

K: Milyen hosszú Odüsszeusz hazautazása Ithakába?

K: Milyen veszélyekkel találkozik Odüsszeusz és emberei útjuk során az Odüsszeiában?

Keresés betűvel