Arisztophanész
Arisztophanész (született i. e. 450/445 körül - meghalt i. e. 385 körül) görög író, aki 40 színdarabot írt. Színdarabjai közül azonban csak 11 maradt fenn teljes egészében. Híres vígjátékok írásáról. Ezek csípős szatírák voltak, amelyek korának híres embereit és a hétköznapi emberek túlságosan is emberi gyengeségeit célozták meg.
Leghíresebb darabja, a Lysistrata egy csoport nőről szól, akik egy háború ellen tiltakoznak azzal, hogy a háború végéig nem közösülnek férjükkel.
Az ókori görög színházat először a Dionüszosz isten tiszteletére rendezett Dionüszosz-fesztiválon mutatták be versenyeken. Érdekesség, hogy Arisztophanész nem mindig nyerte el az első díjat. Azok a darabok, amelyek az övét megelőzve nyertek, elvesztek, így nem tudunk összehasonlítást végezni.
Arisztophanész
Engedély a rágalmazásra
George Grote mondta Arisztophanészről:
"Valószínűleg soha többé nem mutatkozik meg ennyire a féktelen komédia teljes ereje... az istenek, az intézmények, a politikusok, a filozófusok, a költők, a magánemberek... sőt még az athéni nők elleni kíméletlen támadási engedély".
"[Az athéniak] jó kedélyű elnézéssel viselték a gúnyolódás teljes kiáradását... azokra a demokratikus intézményekre, amelyekhez őszintén ragaszkodtak...". A demokrácia elég erős volt ahhoz, hogy akár komolyan, akár tréfából elviselje a barátságtalan nyelveket.p450/452
Túlélő darabok
- Az akharniaiak (Kr. e. 425) Arisztophanész megmutatja, hogy nem enged a politikai megfélemlítésnek. A darabot abszurd humora és a peloponnészoszi háború befejezésére irányuló fantáziadús felhívás jellemzi.
- A lovagok (Kr. e. 424) A darab az athéni társadalmi és politikai élet szatírája, és a háborúpárti populista Kleón elleni trágár támadás. Kleón egy korábbi darabjában, A babiloniakban (Kr. e. 426: nem maradt fenn) Arisztophanész ellen vádat emelt, amiért rágalmazta a várost. Arisztophanész bosszút ígért Az akharniaiak című művében, és a Lovagok című művében bosszút állt.
- A felhők (eredeti i. e. 423, befejezetlen, átdolgozott változat i. e. 419-416-ból maradt fenn) Szókratész és a klasszikus athéni szellemi divatok kifigurázása. Az első ismert "eszmekomédia".
- A darazsak (Kr. e. 422) Arisztophanész kigúnyolja a törvényszékeket, amelyek Kleónnak hatalmi bázist biztosítottak:. A fiatalember kontra öregember témát is felveti, amely több darabban is megjelenik.
- Béke (első változat, i. e. 421) néhány nappal a tízéves peloponnészoszi háború befejezése előtt. A darab a vidéki élethez való visszatérés ünnepléséről nevezetes. A befejezés azonban nem mindenki számára boldog. Mint Arisztophanész minden darabjában, itt is számos a tréfa, a cselekmény vadul abszurd, a szatíra pedig kegyetlen. Kleón, Athén háborúpárti, populista vezetője ismét céltáblává válik, noha alig néhány hónappal korábban meghalt a csatában.
- A madarak (Kr. e. 414) Egy fantázia, amely a madarak utánzásával és énekével figyelemre méltó.
- Lysistrata (Kr. e. 411) A legismertebb darabja, amelyet gyakran modern változatban adnak elő. A darab arról nevezetes, hogy a férfiak uralta társadalomban a szexuális viszonyok korai leleplezése.
- Thesmophoriazusae (Az ünneplő nők, első változat, i. e. 410 körül) Az athéni társadalom paródiája, amely a nők szerepére összpontosít a férfiak uralta társadalomban, az olyan költők hiúságára, mint Euripidész és Agathon, és az egyszerű athéniak szégyentelen közönségességére.
- A békák (Kr. e. 405) A "régi módszerek jó, új módszerek rossz" témakörben játszott darab. A Békák Dionüszosz isten történetét meséli el, aki a nála okosabb és bátrabb rabszolgájával, Xanthiasszal együtt a Hádészba utazik, hogy visszahozza a drámaíró Euripidészt a halálból.
- Az Ecclesiazousae (A gyülekezet asszonyai, Kr. e. 392 körül) témájában hasonló a Lysistratához. A komédia nagy része a nők politikai szerepvállalásából fakad. A darabot sokkal inkább áthatja a nemi kérdések kérdése, mint a Lysistratét.
- Plútosz (Gazdagság, második változat, Kr. e. 388) A darab főszereplője egy idős athéni polgár, Chremilosz és rabszolgája. Chremylos erényesnek, de szegénynek mutatja magát és családját, és azért ment el, hogy tanácsot kérjen egy jósdától. Azt a tanácsot kapja, hogy kövesse az első férfit, akivel találkozik, és vigye haza magával. Kiderül, hogy ez az ember Plútosz isten - aki a várakozásokkal ellentétben vak koldus. Hosszas vitatkozás után Plutus meggyőzi magát, hogy lépjen be Chremylus házába, ahol visszanyeri látását. A cselekményt úgy is lehet olvasni, hogy a gazdagság ezentúl csak azokhoz kerül, akik valamilyen módon megérdemlik.
Kapcsolódó oldalak
- Az ókori Görögország színháza
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Arisztophanész?
V: Arisztophanész görög író volt, aki 40 színdarabot írt, i. e. 450/445 körül született és i. e. 385 körül halt meg.
K: Hány darabja maradt fenn Arisztophanésznek teljes egészében?
V: Arisztophanész darabjaiból csak 11 maradt fenn teljes egészében.
K: Miről híres Arisztophanész?
V: Arisztophanész arról híres, hogy vígjátékokat írt.
K: Miről szóltak Arisztophanész komédiái?
V: Arisztophanész komédiái csípős szatírák voltak, amelyek korának híres embereit és a hétköznapi emberek túlságosan is emberi gyengeségeit célozták meg.
K: Melyik Arisztophanész leghíresebb darabja?
V: Arisztophanész leghíresebb darabja a Lysistrata, amely nők egy csoportjáról szól, akik úgy tiltakoznak egy háború ellen, hogy a háború végéig nem közösülnek férjükkel.
K: Mi volt a Dionüszia ünnepe, és hol mutatták be?
V: A Dionüszosz fesztivál egy Dionüszosz istennek szentelt ünnep volt, és az ókori görög színházat először ezen a fesztiválon mutatták be versenyeken.
K: Arisztophanész mindig első díjat nyert a dionüszoszi fesztiválon rendezett versenyeken?
V: Nem, Arisztophanész nem mindig nyerte el a dionüszoszi fesztivál versenyeinek első díját. Olyan darabok, amelyek az övét megelőzve nyertek, elvesztek, így nem tudunk összehasonlításokat végezni.
