Szapphó
Szapphó ókori görög lírai költő volt. Valószínűleg Kr. e. 630 körül született Leszbosz szigetén. Az ókori világban Szapphó költészetét nagyra becsülték. Ma már nagy része elveszett. Szapphó feltehetően mintegy 10 000 verssort írt, de mára csak mintegy 650 sor maradt fenn. Szapphó életéről keveset tudunk biztosan.
Szapphó költészete a szenvedélyről és a szerelemről szól mind a férfiak, mind a nők számára. Verseinek elbeszélői gyakran beszélnek különböző nők iránti rajongásról és szerelemről. A nők közötti fizikai aktusok leírása kevés és vitatható. Nem tudni, hogy ezek a versek önéletrajzi jellegűek-e, bár Szapphó életének más részei is megjelennek műveiben. Az ő stílusához illene, ha ezeket az intim találkozásokat költői formában fejezné ki.
Szapphó herma
Life
Szapphó életéről keveset tudunk biztosan. Ami ismert, az három forrásból származik: Szapphó fennmaradt költeményei, más, róla szóló ókori írások, és általában az archaikus Görögországra vonatkozó bizonyítékok. Kr. e. 630 körül született a görög Leszbosz szigetén, Ereszoszban vagy Mütiilénében. Szülei neve nem ismert biztosan, bár anyját gyakran Kleisznek hívják. Az ókori hagyomány legalább nyolc lehetséges nevet adott apjának. Az egyik ókori történet szerint, amely valószínűleg Szapphó egy mára elveszett versén alapul, apja még gyermekkorában meghalt. Szapphónak állítólag három testvére volt, akiket Charaxosnak, Larichosnak és Eurygiosnak hívtak. A 2014-ben felfedezett "Testvérek verse" Charaxosról és Larichosról szól.
Szapphónak lehetett egy Kleïs nevű lánya (ugyanaz, mint az anyjának). Szapphó két verse is szól róla. Nem minden történész ért egyet abban, hogy a Szapphó verseiben szereplő Kleïs Szapphó lánya volt. Egyesek szerint inkább Szapphó szeretője volt. Az ókori források azonban Kleïs-t Szapphó lányának nevezik, és néhány modern történész azzal érvel, hogy Szapphó lánya kellett, hogy legyen, nem pedig szeretője. Szapphó férje, Kleïs apja állítólag egy Kerkylas nevű gazdag andriai kereskedő volt. Ha azonban Szapphó férjnél volt, akkor ez biztosan nem a férje neve volt: ez egy vicc egy Szapphó életéről szóló komédiából.
Sappho portréja, Palazzo Massimo alle Terme, Róma. Paolo Monti fotója, 1969.
Költészet
Szapphó leginkább arról ismert, hogy lírai költészetet írt, egy olyan költészeti műfajt, amelyet énekeltek és lírai zenével kísértek. Költészetének középpontjában többnyire a nők élete áll. Ezek nagy része szerelmes költészet volt, de írt himnuszokat, esküvői dalokat és a családjáról szóló verseket is. Egyes ókori források szerint Szapphó a lírai költészet mellett epigrammákat, elégiákat és jambusokat (három másik, a lírai költészettől eltérő metrumú versfajtát) is írt. Ezek közül azonban egyik sem maradt fenn, és valószínűleg Szapphó nem ezekben a stílusokban írt. Három, Szapphónak tulajdonított epigrammája maradt fenn, de ezek jóval később, valószínűleg a hellenisztikus korban íródtak.
Szapphó verseinek ókori szövegei már a Kr. e. harmadik századból és még a Kr. u. hetedik századból is fennmaradtak. A középkorra Szapphó költészete elveszett, mígnem a XVI. században újonnan nyomtatott kiadásokat kezdtek készíteni olyan ókori szerzőktől, mint például Halikarnasszoszi Dionüsziosz, aki Szapphó Aphroditéhoz írt ódáját idézte. A tizenkilencedik század második felétől kezdve a régészek Szapphó költészetének számos ókori másolatának töredékét fedezték fel, és az ismert művek mennyisége csaknem megduplázódott.
