Ókori görög pankráció
A pankráció egy sportág volt az ókori Görögországban. Pindar nyolc ódája a pankratiaszták tiszteletére íródott. A pankráció a birkózás egy formája volt, egy különbséggel: a sportolók használhatták az öklüket. Nem viseltek azonban ökölvívóharisnyát. A rúgások és ütések megengedettek voltak, de a harapás és a szem vagy a puha pont hüvelykujjal vagy ujjal való kivájása tilos volt. A bírók megkorbácsolták azokat a sportolókat, akik megszegték ezeket a szabályokat. E büntetés ellenére gyakran előfordultak szabálysértések.
A görög birkózó célja az volt, hogy megdobja ellenfelét; a pankratiász célja viszont az volt, hogy ellenfelét a vereség elismerésére kényszerítse. Ezt úgy lehetett elérni, hogy az ellenfelet olyan fogás alá vonták, hogy ha nem engedett (feladta), akkor egy csont eltört vagy egy ízület kificamodott. A pankrációban a méret és a súly nem számított annyira, mint a bokszban és a birkózásban, mivel a pankrátorok idejük nagy részét a földön hemperegve töltötték.
A görögök szerették a pankrációt. Ezt tartották a sportolók ügyességének és erejének legnagyobb próbatételének. A pankráció a római császárkorban is kedvelt sportág volt. A leghíresebb ókori pankrátor a Philageiai Arrichon volt a Kr. e. 6. században. Két olimpián is megnyerte a pankrációt, de a Kr. e. 564-es olimpián fojtogatásban halt meg. A győztes koszorúját kapta. Philostratosz és Pauszaniasz is elbeszélte utolsó küzdelmének történetét. Az Olimpiai Múzeumban található szobor talán az övé.
Pankrátoriak harcolnak egy edző és egy néző szeme láttára. Egy attikai feketefigurás szkifosz A oldala, Kr. e. 500 körül. Magasság: 16,2 cm. Átmérő: 22,5 cm (8,9 in).
Galéria: Pankrationiasták görög kerámiákon
· 
Pankratiasz harci állásban, ókori görög vörös alakos amfora, Kr. e. 440. Staatliche Antikensammlungen, München
· 
Amfóra, Kr. e. 490 körül
· 
Pankrátoriak harcolnak a bíró szeme láttára. Egy panathenaikus díjamphora B oldala, Kr. e. 500 körül. Magasság: 63,5 cm (25 in). Metropolitan Művészeti Múzeum
· 
Pankrációs jelenet: a jobb oldali pankrációs játékos megpróbálja kivájni ellenfele szemét; a bíró éppen le akarja ütni őt ezért a szabálytalanságért. Részlet a British Museumban található attikai vörös figurás kylixből, Kr. e. 490-480. Az itáliai Vulciból.
· 
Amfóra, Athén, Kr. e. 332 körül
Kérdések és válaszok
K: Mi volt a pankráció az ókori Görögországban?
V: A pankráció egy sportág volt az ókori Görögországban.
K: Hány ódát írt Pindar a Pankratiaszták tiszteletére?
V: Pindar ódái közül nyolc Pankratiaszták tiszteletére íródott.
K: Mi volt a különbség a birkózás és a pankratiasztia között?
V: A pankrációban a sportolók használhatták az öklüket, míg a birkózásban nem.
K: Milyen szabályok vonatkoztak az ütésekre és rúgásokra a Pankrationban?
V: Az ütés és a rúgás megengedett volt a Pankrationban, de a harapás és a szem vagy egy puha pont hüvelykujjal vagy ujjal való kivájása tilos volt.
K: Mi volt a görög birkózók célja?
V: A görög birkózó célja az volt, hogy a földre dobja ellenfelét.
K: Mi volt a célja egy pankratiásznak?
A: A pankratiaszták célja az volt, hogy ellenfelüket olyan fogással kényszerítsék a vereség elismerésére, amely csonttörést vagy ízületi ficamot okozhat, ha nem adják fel.
K: Ki volt a leghíresebb ókori pankratiász?
V: A leghíresebb ókori pankratiász a filageiai Arrichon volt az i. e. 6. században.
