Spárta

Az ókori Spárta

Az ókori Görögországban Spárta egy városállam volt, nagyon erős hadsereggel és jól vezetett kormánnyal. Spárta Görögország egyik legerősebb városállamaként volt ismert. Spártában csak a legerősebbek maradtak életben, férfiak és nők egyaránt. A spártaiak megölték a gyenge gyerekeket. Ha úgy vélték, hogy egy csecsemő túl gyenge, akkor a Taygetosz-hegy egyik lejtője mellett hagyták meghalni. Ezt a helyet Apothetae-nek nevezték, ami azt jelentette, hogy "a selejt helye".

Spártában fékek és ellensúlyok voltak a kormányzatban. A végrehajtó hatalmat két király vezette. A törvényhozó ágat a polgárok vezették, a bírói ágat pedig a vének. Volt egy ötfős bizottság is, amely a fiatal fiúk és lányok nevelési folyamatáért felelt. A fiúkat és a lányokat 7 éves korukban elvették a szüleiktől. A fiúk barakkokban éltek más korabeli fiúkkal. A lányok iskolába jártak, ahol tornát, birkózást és más tevékenységeket tanultak.

Laconophilia

A lakonofília Spárta és a spártai kultúra szeretete vagy kedvelése. Spártát gyakran csodálták, amikor uralkodott. Régen "az athéniak közül a legnemesebbek és legjobbak közül sokan mindig is szinte a gyakorlatban megvalósult ideális elméletnek tekintették (gondolták) a spártai államot". Sok görög filozófus, különösen a platonisták, gyakran úgy jellemezték Spártát, mint jó államot, amely erős, bátor és szabad.

Spártát a forradalmi és a napóleoni Franciaország is a társadalmi tisztaság mintaképének tekintette.

Adolf Hitler szerint Spárta nagyon jó volt. Azt mondta 1928-ban, hogy Németországnak is olyanná kellene válnia, mint ők, azáltal, hogy kisebbé teszi "az élni engedett számot". A spártaiak létrehozták "az első faji államot".

Edgar Degas (1834-1917) fiatal spártaiak gyakorolnak

Vám

A fiatal spártai fiúkat hétéves korukban elvitték otthonról, hogy katonai életet kezdjenek. A spártaiak 20 évesen lettek katonák, 30 évesen polgárok, és 60 évesen vonultak nyugdíjba. A férfiak keményen edzettek, hogy a spártai hadsereg harcosai lehessenek. A nőket arra ösztönözték, hogy tartsák magukat egészségesen, hogy egészséges, fitt gyermekeket szülhessenek, akik aztán erősnek nőhessenek fel. A spártaiak kevés erkölcsi értéket láttak a szülés fogalmában; ha a gyermek nem volt alkalmas arra, hogy spártai legyen, akkor meghalt.

A spártai férfiak 30 éves korukban házasodtak meg. Plutarkhosz ír a spártaiak különös szokásáról a nászéjszakára vonatkozóan:

A szokás az volt, hogy a nőket házasság céljából elfogták... A... "koszorúslány" vette át az elfogott lányt. Először is leborotválta a fejét... aztán felöltöztette egy férfi köpenyébe és szandáljába, és lefektette egyedül egy matracra a sötétben. A vőlegény... először megvacsorázott... majd besurrant... felemelte a lányt, és az ágyhoz vitte.

A férj a házasságkötés után még egy ideig titokban látogatta feleségét. Ezeket a szokásokat csak a spártaiak követték. Egyesek szerint a feleség hajának levágása olyan szertartás volt, amely jelezte, hogy a feleség új életet kezd.

Történelem

Spárta Kr. e. 680-560 körül hódította meg Messenia és Lakonia (a környező vidék) népét. Ezeket a népeket helótáknak nevezték el. Nem rabszolgák voltak: jobbágyok. Alacsonyabb társadalmi pozíciót töltöttek be, mint a középkori Európában a jobbágyok.

A helóták életüket azzal töltötték, hogy spártai uraik kleroszán (a spártai polgároknak juttatott föld) gazdálkodtak. A spártai költő, Tyrtaios szerint a helóták megházasodhattak, és megtarthatták munkájuk gyümölcsének felét. A legtöbbször a helóták 10:1 arányban voltak többen spártai uraiknál. Gyakran fellázadtak, de soha nem tudták megdönteni elnyomóikat.

Amint egy spártai elérte a 20. életévét, homoios lett. A homoios az uralkodó osztály tagja volt (polgár). Férfiak és nők egyaránt polgárok voltak. Spárta szokatlan társadalom volt a nők jogai tekintetében, mivel a nőket egyenrangúnak tekintették.

A spártai hadsereg a falanx alakzatot használta. Ez hozzájárult ahhoz, hogy Spárta számos csatát megnyert. Leghíresebb vereségük a thermopülai csata, ahol 300 spártai egy hétig tartotta vissza a nagy perzsa sereget.