1260-as évek (1260–1269): főbb események és változások
Fedezd fel a 1260-as évek fő eseményeit: Kublai kán, mongol–mamlúk összecsapások, európai konfliktusok, reconquista és kulturális áttörések.
Az 1260-as évek egy évtized. Ez 1260. január 1-jén kezdődött és 1269. december 31-én ért véget.
Ázsia és a Mongolok
Kublai kán 1260 körül nyerte el a mongol vezetés egy részének támogatását a Mongol Birodalom élén, és később fővárosát a mai Pekingbe (a korabeli Khanbaliq/Dadu) helyezte át. Uralmi törekvései azonban nem voltak zavartalanok: a belső hatalmi harcok (Ariq Böke elleni polgárháború) és a dél-kínai Song-dinasztia elleni hosszú hadjáratok jellemezték évtizedét. Bár a mongolok sokszor sikeresek voltak, 1260-ban a Közel-Keleten súlyos vereséget szenvedtek: a kelet-mediterrán térségben a mongol haderő a mamlúkokkal való összecsapásban vereséget vallott, legismertebb példa erre a Ain Jalut környéki ütközet, amelynek következtében a mongol előrenyomulás megállt.
A mamlúkokat az új, ambiciózus uralkodó, Baibars vezette, aki 1260–1261 körül konszolidálta hatalmát. A mamlúkok gyorsan megerősítették pozíciójukat: több keresztes államot visszaszorítottak, és hatékonyan védték meg a Közel-Keletet a mongol támadásokkal szemben. A mongol befolyás a térségben nem gyengült teljesen, de megálljt parancsoltak neki több fronton, illetve a Kaukázusban is voltak veszteségeik.
Kelet-Mediterráneum és Bizánc
A 1260-as években a Nikaiai Birodalom kihasználva a latin államok gyengeségét, 1261-ben visszafoglalta Konstantinápoly-t, így helyreállt a BizánciBirodalom (a görög császárság). Ez fordulópontot jelentett a térség politikai egyensúlyában: a Latin Birodalom vesztett befolyásából, miközben a Bizánci állam a 13. század közepén újra megjelent mint regionális nagyhatalom, bár gazdasági és katonai potenciálja már korábbi fényének töredéke volt.
Európa – politika, háborúk és diplomácia
Az európai politikai életben is feszültségek jellemezték az évtizedet: területi viták és dinasztikus küzdelmek számos háborút eredményeztek a kontinensen. Angliában kitört a második bárói háború. 1264–1267 között a királyi hatalom és az arisztokrácia között zajló konfliktusok, különösen Simon de Montfort vezetésével, a királyi autoritás elleni felkeléshez vezettek; a konfliktus végül a királyi hatalom megerősödéséhez és bizonyos alkotmányos változásokhoz vezetett.
Az angol belpolitika mellett Közép-Európában II. Otakar cseh király (Ottokar II.) rendkívül befolyásos fejedelemmé vált: terjeszkedéssel és házassági jogcímek révén jelentős területeket szerzett, miáltal a 13. század közepén Európa egyik legnagyobb fejedelme lett. Hódításai és dinasztikus öröklési helyzetek következtében birtokai kiterjedtek az Alpok keleti vonulataitól egészen az Adria közeléig.
Észak-atlanti kapcsolatokban az északi viking tradíciók visszaszorulása folytatódott: Izland és Grönland ebben az időszakban formálisan Norvégia uralma alá kerültek (a so‑called „régi egyezmény”, Gamli sáttmáli, és hasonló megállapodások révén). Ugyanakkor a skótok és a norvégok közötti összecsapások is jellemzők voltak: az északiak betörései Skóciába, különösen a 1263-as Largs melletti ütközet, végül megálljt kaptak, és 1266-ban a Perth‑i egyezmény (Treaty of Perth) rendezte a szigetek és területek sorsát.
Spanyolországban a reconquista tovább folyt; a keresztény királyságok fokozatosan visszaszorították a mórok hatalmát, és több fontos város és erődkerület került ismét keresztény kézre. A folyamat helyi és regionális politikai átrendeződést eredményezett.
A pápaválasztással kapcsolatos gyakorlat is átalakulás előtti állapotba került: a 1268-ban kezdődő hosszú pápai szünet és a kardinálisok elhúzódó tanácskozásai arra ösztönözték a korabeli hatalmakat, hogy új módszereket próbáljanak kényszeríteni a gyorsabb döntéshozatal érdekében (ez a későbbiekben, a 1270-es években és a 1274-es lateráni gyűlést követően vezetett a formális konklávé‑eljárás kialakulásához). Emellett az évtizedben Írország és Anglia országgyűlési gyakorlatának korai lépései is megjelentek: előfordult, hogy képviselők rendszeres tanácskozásokat tartottak, amelyek a későbbi parlamentáris hagyományok előfutárai.
Kultúra, tudomány és művészet
Az évtized kulturális szempontból is jelentős volt. Roger Bacon 1267 körül befejezett, alapvető tudományos munkája az Opus Majus, amelyben a kísérleti módszer, a nyelvek és a tudományos eljárások kérdései szerepelnek – ez a mű fontos dokumentuma a korai tudományos gondolkodásnak. Aquinói Tamás is ekkor adott ki jelentős teológiai és filozófiai munkákat, köztük a Summa contra Gentiles című művet, amely a hit és ész kapcsolatát vizsgálja.
Az építészet és képzőművészet terén is jelentős alkotások készültek: a gótikus katedrálisépítészet tovább fejlődött, és sok helyen folytatódtak nagy építkezések az európai katedrálisokban. E korszak egyik kiemelkedő szobrásza, Nicola Pisano, fontos műveket alkotott: a szószékének a sienai dóm és a pisai keresztelőkápolna számára készült domborművei, valamint a pisai keresztelőkápolna pulpitusa (körülbelül 1260) új, antik hatású plasztikusságot hoztak az olasz művészetbe. Ezek a munkák fontos átmenetet jelentenek a középkori és a későbbi reneszánsz formanyelv között.
Társadalom és vallás
A vallás terén a délkelet-ázsiai térségben, a thaiföldi Szukhothai királyságban a vallás – különösen a theraváda buddhizmus – szerepe erősödött, és a királyság támogatásával templomépítések és szerzetesi intézmények jöttek létre, ezzel is konszolidálva a buddhista hagyományt a régióban.
Európában sajnos a antiszemitizmus tovább súlyosbodott: több helyi hatóság hozott olyan törvényeket, amelyek megkülönböztető jelzések viselésére kényszerítették a zsidó közösségeket, és több helyen erőszakos támadások, kényszerített megtérések vagy vagyonelkobzások fordultak elő. Angliában a polgárháborús időszakban sok zsidó szenvedett erőszaktól; a zsidó vallási irodalom, például a Talmudot illető egyházi kritikák és cenzúrák is tovább nehezítették helyzetüket.
Összegzés
Az 1260-as évek tehát változások és fordulópontok időszaka volt: a mongol birodalom belső és külső kihívásokkal küzdött, a Közel‑Kelet hatalmi viszonyai átrendeződtek a mamlúk megerősödése és a bizánci visszaállás révén, Európában dinasztikus és belpolitikai konfliktusok formálták az állami berendezkedést, miközben a kulturális és tudományos élet fontos alkotásai születtek. Ezek az események hosszabb távon is meghatározták a következő évszázadok fejlődését.
Háború és politika
Európa
Háború és béke
Észak- és Nyugat-Európa
- 1260 - A balti szamogaták és kuronok megnyerték a durbei csatát a Német Lovagrend ellen.
- 1263 - október - III. Sándor skót király megnyerte a largs-i csatát a IV. Haakon norvég király által küldött viking armada (hadihajók csoportja) ellen.
- 1263 - Izland keleti részének törzsfőnökei az utolsó olyan emberek, akik azt mondják, hogy kötelességük hűségesnek lenni a norvég királyhoz. Ezzel megszűnt az izlandi nemzetközösség, és az izlandi polgárháború is véget ért.
- 1266 - A Skócia és Norvégia közötti háború véget ért, mert III. Sándor skót király és VI. Magnus norvég király megegyezett a perthi szerződésben.
Közép- és Dél-Európa
- 1260 - szeptember 4. - Manfréd szicíliai király fegyveres erői a ghibellinekkel Monte Apertónál csatát nyertek a gülofák ellen.
- 1260 - Háború kezdődik a Wallisban (a mai Svájcban), amikor a Sion püspökség védekezik a Savoyai grófság inváziója ellen.
- 1263 - Genova elfoglalja a velenceiektől a krétai Chania városát.
- 1264 - A türingiai örökösödési háború véget ér.
- 1266 - február 26. - A beneventói csatában a Károly (Anjou grófja) vezette sereg csatát nyert egy németországi és szicíliai fegyveres erő ellen, amelynek vezetője Manfréd szicíliai király volt. Manfred elesik a csatában, és IV. Kelemen pápa Károlyt Szicília és Nápoly királyává teszi.
Ibériai-félsziget (az a terület, amely nagyrészt Spanyolországot és Portugáliát jelenti)
- 1263 - I. Jakab aragóniai király csatát nyer a mórok ellen, és visszaveszi Crevillente irányítását a rekonquista során.
- 1264 - Spanyolországban I. Jakab aragóniai király visszaveszi a móroktól Orihuela és Elx városát Alicantéban. Ezzel véget ér a több mint 500 évig tartó iszlám uralom.
- 1265 - X. Alfonz kasztíliai király átveszi a spanyolországi Alicante városát a móroktól a rekonquista során.
- 1267 - III. Afonso portugál király és X. Alfonz kasztíliai király szerződést ír alá arról, hogy a Guadiana folyó képezi Portugália és Spanyolország déli határát. Ez megegyezik a mai határral.
Délkelet-Európa
- 1260 - A kressenbrunni csata megnyerése után II. Otakar cseh király átveszi az irányítást Stájerország felett. IV Béla magyar király irányította.
- 1261 - IV. Béla magyarországi király megállítja a tatárokat, akik harcba szállnak, hogy átvegyék a magyarországi uralmat.
- 1268 - V. István magyar király háborút indít Bulgária ellen.
Anglia: Bárók háborúja
- 1261 - III. Henrik angol király pápai bullát kap, amely lehetővé teszi számára, hogy elhagyja az oxfordi rendelkezéseket. Részben ez az oka annak, hogy az uralkodó és az angol arisztokrácia között polgárháború tör ki.
- 1264 - Május előtt - A második bárói háború egy angol polgárháború, amely ebben az évben kezdődik.
- 1264 - május 12. - május 14. - A Lewes-i csatát Simon de Montfort, Leicester 6. grófja és III. Henrikangol király vívja Sussexben. A csata végén de Montfort seregei elfogják mind Henrik királyt, mind a testvérét (aki a későbbi I. Edward király) Ez tette de Montfortot Anglia "koronázatlan királyává", mivel most már ő irányította Angliát, de az emberek nem tették őt igazi királlyá.
- 1265 - január 20. - Westminsterben, a Westminster-palotában megtartja első ülését az első angol parlament. A Westminster-palota ma Houses of Parliament néven ismert.
- 1265 - Augusztus előtt - I. Eduárd leendő király megszökik a Simon de Montfort által túszul ejtett királyi fogságból.
- 1265 - augusztus 4. - Az eveshami csatát Worcestershire-ben vívják. Edward serege győzött a lázadó bárók ellen. a lázadó bárókat Simon de Montfort vezette. A sereg megölte de Montfortot és több, őt segítő embert. Néha úgy gondolnak erre az eseményre, mint a lovagiasság halálára Angliában.
- 1266 - október - A háború javul, mert a Simon de Montfortot támogató személyek békét ajánlanak a királynak. Ezt nevezik el a kenilworthi diktátumnak.
- 1267 - A második báróháború véget ér. A lázadók és III. Henrik angol király békét kötnek, ahogyan azt a kenilworthi diktátumban kérték.
Politikai helyek
- 1260 - A Szász Hercegséget Szász-Lauenberg és Szász-Wittenberg tartományokra osztják fel. Ez az első szász állam végét jelenti.
- 1261 - A grönlandiak elfogadják a norvég király fennhatóságát.
- 1262 - Strasbourg a Szent Római Birodalom szabad császári városa lesz.
- 1262 - Az Izlandi Nemzetközösség szerződést köt Norvégiával, és elfogadja IV. Haakon norvég királyt, mint uralkodó személyt.
- 1264 - Hessen tartomány függetlenedik Türingiától. Ezután a Szent Római Birodalom szabad állama.
- 1265 - A Man-szigetet tíz évig Skócia ellenőrzi.
- 1267 - II. Baldwin konstantinápolyi császár a viterbói szerződésben I. Károly szicíliai királynak ajándékozza az Akhájai Hercegséget. Azt reméli, hogy ajándéka révén Károly segít neki visszaadni a Latin Birodalom korábbi állapotát.
- 1268 - Wernigerode megye a brandenburgi márki vazallus államává válik.
Születések
- 1264 - V. Kelemen pápa (megh. 1314)
- 1265 - május 14. - Dante Alighieri olasz költő (megh. 1321)
Halálesetek
- 1263 - november 14. - Alekszandr Nyevszkij, Novgorod és Vlagyimir nagyfejedelme
- 1264 - október 2. - IV. Urbán pápa
- 1265 - február 8. - Hulagu kán mongol kán (sz. 1217)
- 1265 - augusztus 4. - Simon de Montfort, Leicester 6. grófja
- 1266 - Berke, a Mongol Birodalom Aranyhordájának kánja
- 1266 - Birger Jarl svéd régens és Stockholm alapítója.
- 1268 - október 29. - Konrádin sváb herceg, Jeruzsálem és Szicília királya (sz. 1252)
Kérdések és válaszok
K: Mi volt a mongol birodalom első csatavesztése Kublai Kán alatt?
V: A Mongol Birodalom első csatavesztése Kublai Kán alatt Palesztinában volt, amikor az egyiptomi mamlúkokkal harcolt.
K: Ki vezette a mamlúkokat ebben az időben?
V: A mamlúkokat az új szultán, Bajbarsz vezette.
K: Mi történt Konstantinápolyban és a Latin Birodalomban ebben az évtizedben?
V: Ebben az évtizedben a Nicaiai Birodalom átvette az irányítást Konstantinápoly és a Latin Birodalom felett is, így az ismét Bizánci Birodalom lett.
K: Milyen polgárháború zajlott Angliában ebben az évtizedben?
V: Angliában zajlott a második bárói háború. Ez egy polgárháború volt az arisztokrácia között, akiknek nem tetszett, ahogy III. Henrik király viselkedett, mivel abszolút monarchiát akart.
K: Ki vált fontos fejedelemmé Európában ebben az évtizedben?
V: II. Otakar cseh király ebben az évtizedben vált fontos fejedelemmé Európában, mivel több földet szerzett a háborúk révén, és amikor a családja meghalt, a földjeik egy része az övé lett.
K: Milyen kulturális eredmények születtek ebben az évtizedben?
V: Ebben az évtizedben számos fontos kulturális eredmény született, például Roger Bacon fontos tudományos művet adott ki Opus Majus címmel, Aquinói Tamás kiadta a Summa contra Gentiles című művét, és Európa-szerte fontos építészeti alkotások és szobrok készültek a katedrálisokban, például a Chartres-i székesegyházban, valamint Nicola Pisano szószékét a Duomo di Siena és a pisai baptisterium számára.
K: Hogyan erősödött az antiszemitizmus ebben az időszakban?
V: Az antiszemitizmus azért lett rosszabb, mert több hatóság olyan törvényt hozott, amely kimondta, hogy a zsidó embereknek sárga jelvényt kell viselniük, hogy az emberek tudják, kik ők, aminek következtében Angliában sok zsidó embert megöltek, valamint a katolikus egyházi hatóságok támadták a Talmud cenzúráját.
Keres