Palesztina: a Közel-Kelet történelmi, földrajzi és vallási áttekintése

Palesztina: átfogó történelmi, földrajzi és vallási kalauz a Közel-Kelet Szentföldjéről — Jeruzsálem, Betlehem, konfliktusok és gazdag kulturális örökség részletes áttekintése.

Palesztina egy régió a Közel-Keleten. Földrajzilag a Jordán folyó és a Földközi-tenger közötti sávban található, a történelmi értelemben vett Levanteban. A térség változatos földrajzi tájakból áll: a partvidéki síkságok és dombok mellett vannak belső völgyek és a Jordán-völgy, valamint a délkeleti, félsivatagosabb területek. Éghajlata jellemzően mediterrán a partvidéken, míg beljebb kontinentálisabb és szárazabb.

Történelem rövid áttekintése

A történelem során számos nép és kultúra élt Palesztinában, és itt építették fel saját civilizációjukat, például a korai kánaáni közösségektől kezdve a filiszteusok, a föníciaiak és a későbbi arabok is. A térséget időről időre meghódították nagy birodalmak — asszírok, babiloniak, perzsák, hellenisztikus királyságok, rómaiak, majd a bizánciak — és a muszlim hódítás után az iszlám kalifátusok, végül az Oszmán Birodalom uralta hosszú ideig. A 20. század elején a brit mandátum, majd a második világháború utáni geopolitikai változások alapjaiban módosították a térség politikai viszonyait.

A filiszteusok és néhány félreértés

A filiszteusok története gyakran félreértelmezett. Bár a források és a nyelvi adatok vitatottak, a mai kutatások szerint a filiszteusok valószínűleg az Égei-tenger mellől érkező, úgynevezett „tengeri népek” közé tartoztak, és nem azonosak a későbbi rómaiakkal. Angolul a „Philistine” és a „Palestine” kifejezések különböznek, de a hasonlóságuk néha zavart okoz. Korai korszakukban a filiszteusok környezetükben beszélt nyelvektől különböző eredetű elemeket mutattak; később azonban a térség lingua francáját és a környező helyi nyelveket használták. Az a tény, hogy eleinte nem beszéltek arabul, ami a későbbi arab betelepülés időpontjával függ össze: az arab népesség nagyobb arányú megjelenése a térségben időben későbbi jelenség.

Vallási jelentőség

Palesztinát gyakran Szentföldnek is nevezik, mert itt kezdődtek és fejlődtek a világ egyik legfontosabb vallási hagyományai: a judaizmus, a kereszténység és az iszlám — mindhárom az ún. ábrahámi vallások közé tartozik. A térségben több olyan város található, amelyek szent helyeket jelentenek a hívők számára: Jeruzsálem, Betlehem, Názáret és Hebron a legfontosabbak közé tartoznak. Ezek a helyek történelmi és vallási szerepük miatt a mai napig központi jelentőségűek, és gyakran a konfliktusok fókuszába is kerülnek.

Modern politikai helyzet

Ma a történelmi Palesztina területe politikailag megosztott. A régiót többek között a Izrael állama és a Palesztin Állam (illetve a palesztinok által lakott területek) osztják meg, és a pontos határok, valamint az irányítás részletei vitatottak. A ciszjordániai és a Gázaiövezet státusza különösen kényes: egyes részeket a palesztin hatóságok, másokat izraeli hatóságok vagy izraeli telepek befolyásolnak. Emiatt a palesztinok ma a történelmi területnek csak egy részét irányítják, és a politikai rendezésre irányuló nemzetközi erőfeszítések továbbra is zajlanak (pl. béketárgyalások, kétállami megoldásra törekvés).

Városok, demográfia és kultúra

A térségben élő lakosság etnikai és vallási összetétele sokszínű: jelentős zsidó, arab (muszlim és keresztény) közösségek, továbbá kisebb csoportok, például drúzok és egyéb kisebbségek találhatók meg. A történelmi városok — mint a fent említettek — kulturális, vallási és turisztikai központok. Az urbanizáció, a menekültkérdés és az eltérő jogi státuszok mind befolyásolják a helyi életet és gazdaságot.

Kihívások és környezet

A térség számos kihívással néz szembe: politikai feszültségek, gazdasági nehézségek, vízgazdálkodási problémák és környezeti terhelés. A vízforrások igazságos elosztása, a fenntartható mezőgazdaság és a városi infrastruktúra fejlesztése mind kulcsfontosságúak a helyi közösségek jólétének javításában.

Összegzésként: Palesztina gazdag történelmi és vallási örökséggel rendelkező régió, amelynek múltja és jelene összetett; a terület szerepe a világ történetében és a mai geopolitikában is jelentős. A békés és tartós rendezés iránti nemzetközi és helyi törekvések továbbra is fontosak a régió stabilitása és lakóinak mindennapi élete szempontjából.

Palesztin Állam

A Palesztin Állam, más néven Palesztina, de jure szuverén állam a Közel-Keleten, fővárosa Jeruzsálem. Az ENSZ 141 tagja ismeri el. 2012 óta nem tag megfigyelő állam az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Ez az államiság de facto, azaz hallgatólagos elismerését jelenti.

A Palesztin Állam Ciszjordániát és a Gázai övezetet saját területének tekinti. Függetlenségét 1988. november 15-én nyilvánították ki.

Palesztin Állam zászlaja

Történelem

Ősi idők

Az első emberek, akik Palesztina földjére vándoroltak, kánaániak voltak, akik Arábiától északra érkeztek, és általában arabul beszéltek. Ők is átvették az ábécét azoktól, akik a mai Libanon területén éltek. Ez a vándorlás kb. i.e. 5000 körül történt. 3000 év után jöttek az izraeliták, akik Ábrahám fiának, Jackobnak a fiai. Az izraeliták a mai Palesztina területén uralkodtak, amely akkoriban a Dél-Kánaán vagy Palesztina földje néven ismert területen volt. A terület az északi Tírustól a déli Beersebáig terjedt. Salamon király halála után az országot egy Szamaria néven ismert északi királyságra és egy Júdea néven ismert déli királyságra osztották fel. Az Északi Királyságot Szennácherib asszír király hódította meg, elűzve a legtöbb izraelita lakost. Avat több mint 100 évvel később a babilóniaiak hódították meg, és zsidó lakosságának nagy részét szintén elűzték. A pusztítás ellenére azonban néhány zsidó és szamaritánus maradt az országban. A Babiloni Birodalom perzsa hatalomátvétele után, majd Jákób visszatért Júdeába, és lassan újjáépítette civilizációját. A terület még 200 évig közvetlen perzsa uralom alatt maradt, a zsidók korlátozott autonómiával rendelkeztek. Most a legtöbb palesztin különböző országokba, például Jordániába, Libanonba és Szíriába megy.

Macedón korszak

A makedón Nagy Sándor hódításaival a területet hellenisztikus uralkodók uralma alá került - először maga Sándor, később az egyiptomi Ptolemaioszok, végül a Szeleukidák. A közös időszámítás előtti második században a terület zsidó lakossága fellázadt a Szeleukidák ellen, és független Hesmoneus királyságot alapított. A zsidó királyság a következő évtizedekben terjeszkedett a térségben, meghódítva a szomszédos szamaritánusokat, edomaiakat és nabateusokat. Lassan azonban a régiót a RómaiBirodalom uralma alá került.

római kor

Heródes király félig független uralma után Júdea római provinciává vált. A zsidók kétszer is erőszakosan fellázadtak a rómaiak ellen, de a rómaiak visszafoglalták az egész területet, és végül átnevezték Szíria-Palaestina névre Júdea egyik ősi ellensége, a filiszteusok után. Két évszázad múlva a Kelet-római Birodalom Bizánc néven vált ismertté, amely keresztény birodalom lett. Bizánc megtartotta uralmát az ország felett, az Oriens tartomány Palaestina Prima és Palaestina Secunda kerületeivel, amelyekben többségében bizánci keresztény lakosság élt, valamint szamaritánusok, zsidók, görög bizánciak és keresztény arabok nagy csoportjai.

Középkor és oszmánok

A következő évszázadok során a régiót rövid időre meghódították a perzsák, majd az arab muszlim birodalom, a keresztes lovagok királysága, a mamlúk szultánság és az Oszmán Birodalom része lett. Az 1. világháború idején Allenby tábornok 1918. szeptember 19. és 25. között megtámadta a török hadsereget Megiddo völgyében ( a Bibliában Armageddonként azonosítják). Ma Jordánia a palesztinai mandátum 81%-át, Izrael pedig 19%-át foglalja magában. Transz-Jordánia 1946. május 25-én jött létre, azzal a szándékkal, hogy Izraelé legyen a fennmaradó 19% . A mandátumi Palesztinát Transz-Jordániára/Jordániára (81%) és Izraelre (19%) osztották, mivel mára Kelet-Jeruzsálem és Ciszjordánia jordániai elfoglalását visszafordították. A Gázai övezetet Izrael 1967-ben foglalta el Egyiptomtól, és Izrael 2005-ben kivonult a Gázai övezetből.A régiót gyakran Szentföldnek nevezik, és szent a keresztények, zsidók és muszlimok számára, akik elismerik a tízparancsolatot.

Palesztina a török Oszmán Birodalomtól 1918-ban elfoglalt Palesztina.

Kérdések és válaszok

K: Melyik régióban található Palesztina?

K: Milyen civilizációk éltek Palesztinában a történelem során?

K: Miért nevezik Szentföldnek?

K: Hány állam van ma ebben a régióban?

K: Mely városok szentek az ábrahámi vallások számára?

K: Mekkora területet birtokol ma Palesztina?

K: Kik voltak a filiszteusok?

Keresés betűvel