Palesztina (régió)

Palesztin Állam

A Palesztin Állam, más néven Palesztina, de jure szuverén állam a Közel-Keleten, fővárosa Jeruzsálem. Az ENSZ 141 tagja ismeri el. 2012 óta nem tag megfigyelő állam az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Ez az államiság de facto, azaz hallgatólagos elismerését jelenti.

A Palesztin Állam Ciszjordániát és a Gázai övezetet saját területének tekinti. Függetlenségét 1988. november 15-én nyilvánították ki.

Palesztin Állam zászlaja

Történelem

Ősi idők

Az első emberek, akik Palesztina földjére vándoroltak, kánaániak voltak, akik Arábiától északra érkeztek, és általában arabul beszéltek. Ők is átvették az ábécét azoktól, akik a mai Libanon területén éltek. Ez a vándorlás kb. i.e. 5000 körül történt. 3000 év után jöttek az izraeliták, akik Ábrahám fiának, Jackobnak a fiai. Az izraeliták a mai Palesztina területén uralkodtak, amely akkoriban a Dél-Kánaán vagy Palesztina földje néven ismert területen volt. A terület az északi Tírustól a déli Beersebáig terjedt. Salamon király halála után az országot egy Szamaria néven ismert északi királyságra és egy Júdea néven ismert déli királyságra osztották fel. Az Északi Királyságot Szennácherib asszír király hódította meg, elűzve a legtöbb izraelita lakost. Avat több mint 100 évvel később a babilóniaiak hódították meg, és zsidó lakosságának nagy részét szintén elűzték. A pusztítás ellenére azonban néhány zsidó és szamaritánus maradt az országban. A Babiloni Birodalom perzsa hatalomátvétele után, majd Jákób visszatért Júdeába, és lassan újjáépítette civilizációját. A terület még 200 évig közvetlen perzsa uralom alatt maradt, a zsidók korlátozott autonómiával rendelkeztek. Most a legtöbb palesztin különböző országokba, például Jordániába, Libanonba és Szíriába megy.

Macedón korszak

A makedón Nagy Sándor hódításaival a területet hellenisztikus uralkodók uralma alá került - először maga Sándor, később az egyiptomi Ptolemaioszok, végül a Szeleukidák. A közös időszámítás előtti második században a terület zsidó lakossága fellázadt a Szeleukidák ellen, és független Hesmoneus királyságot alapított. A zsidó királyság a következő évtizedekben terjeszkedett a térségben, meghódítva a szomszédos szamaritánusokat, edomaiakat és nabateusokat. Lassan azonban a régiót a RómaiBirodalom uralma alá került.

római kor

Heródes király félig független uralma után Júdea római provinciává vált. A zsidók kétszer is erőszakosan fellázadtak a rómaiak ellen, de a rómaiak visszafoglalták az egész területet, és végül átnevezték Szíria-Palaestina névre Júdea egyik ősi ellensége, a filiszteusok után. Két évszázad múlva a Kelet-római Birodalom Bizánc néven vált ismertté, amely keresztény birodalom lett. Bizánc megtartotta uralmát az ország felett, az Oriens tartomány Palaestina Prima és Palaestina Secunda kerületeivel, amelyekben többségében bizánci keresztény lakosság élt, valamint szamaritánusok, zsidók, görög bizánciak és keresztény arabok nagy csoportjai.

Középkor és oszmánok

A következő évszázadok során a régiót rövid időre meghódították a perzsák, majd az arab muszlim birodalom, a keresztes lovagok királysága, a mamlúk szultánság és az Oszmán Birodalom része lett. Az 1. világháború idején Allenby tábornok 1918. szeptember 19. és 25. között megtámadta a török hadsereget Megiddo völgyében ( a Bibliában Armageddonként azonosítják). Ma Jordánia a palesztinai mandátum 81%-át, Izrael pedig 19%-át foglalja magában. Transz-Jordánia 1946. május 25-én jött létre, azzal a szándékkal, hogy Izraelé legyen a fennmaradó 19% . A mandátumi Palesztinát Transz-Jordániára/Jordániára (81%) és Izraelre (19%) osztották, mivel mára Kelet-Jeruzsálem és Ciszjordánia jordániai elfoglalását visszafordították. A Gázai övezetet Izrael 1967-ben foglalta el Egyiptomtól, és Izrael 2005-ben kivonult a Gázai övezetből.A régiót gyakran Szentföldnek nevezik, és szent a keresztények, zsidók és muszlimok számára, akik elismerik a tízparancsolatot.

Palesztina a török Oszmán Birodalomtól 1918-ban elfoglalt Palesztina.

Képek