Simon de Montfort — Leicester 6. grófja, a parlamentáris demokrácia előfutára
Simon de Montfort, Leicester 6. grófja — 13. századi lázadó és a parlamentáris demokrácia előfutára; az 1258-as oxfordi és az 1265-ös westminsteri parlament atyja.
Simon de Montfort, Leicester 6. grófja (kb. 1208 – 1265. augusztus 4.) francia-angol nemes volt. Származása Franciaországhoz kötötte: a Montfort családból származott, és fiatal korától politikai pályára lépett. 1238 körül feleségül vette Eleanor angol királyi hercegnőt, III. Henrik angol testvérét, és így 1239 táján megszerezte a angliai Leicester grófsági címet és annak birtokait.
Politikai felemelkedés és a bárói mozgalom
De Montfort gyorsan a királyi udvar és az angol báróság egyik meghatározó alakjává vált. A királyi hatalommal és az udvari tanács politikájával egyre gyakrabban kerültek nézeteltérések közöttük, különösen a királyi favoritok és a külföldi tanácsadók szerepe miatt. 1258-ban az általa és társai által előmozdított intézkedések vezetettek az úgynevezett oxfordi parlamenthez, amely az uralkodó hatalmát korlátozni kívánó intézkedéseket fogadta el.
A Provisions of Oxford és a tényleges hatalom
Az 1258-as oxfordi parlament megalkotta a Provisions of Oxford néven ismert szabályokat, amelyek egyedülálló módon írtak elő felelősségi és ellenőrzési mechanizmusokat a királyi kormányzás számára. Ezek a rendelkezések csökkentették a király személyes döntési szabadságát, és egy állandóbb bárói tanácsot hoztak létre. A mozgalom végül fegyveres konfliktusba torkollott: a második bárói háború (1263–1264) során de Montfort vezette a lázadókat III. Henrik ellen.
Lewes, a fogság és a kormányzás
1264 májusában a lázadók a lewesi csatában jelentős győzelmet arattak: a királyt és fiát, Eduardot (a későbbi IV. Edward) fogságba ejtették. Ennek következtében de Montfort rövid időre Anglia tényleges uralkodója lett: kormányzati pozíciókat töltött be és a királyi hatalom gyakorlatilag az ő befolyása alá került.
A 1265-ös parlament és a reprezentáció kiterjesztése
Uralkodása alatt Montfort két fontos gyűlést hívott össze. Az 1258-as oxfordi rendezvény mellett leginkább a 1265-ös parlament maradt fenn emlékezetben: első ülése a Westminster-palotában volt. Ebbe de Montfort nem csak bárókat és főpapokat hívott meg, hanem a városok és megyék képviselőit is — két lovagot megyénként és két polgárt minden városból. Ez az összetétel azért vált kiemelkedővé, mert a közrendűek (a középrétegek és városi polgárok) képviseletét is formálisan bevonta a közpolitikai döntéshozatalba. Emiatt de Montfortot gyakran tekintik a modern parlamentáris demokrácia előfutárának, bár fontos hangsúlyozni, hogy korszakának fogalmai és intézményei még nagyon távol álltak a mai értelemben vett demokratikus berendezkedéstől.
Zsidóság elleni intézkedések és erőszak
Leicester grófjaként és később mint a királytól független hatalom, de Montfort politikai eszközként használta fel a zsidó hitközösséggel kapcsolatos ügyeket is. A hitelezés visszafizetésének ügyében népszerűségre tett szert egyes rétegeknél: amikor rövid ideig Anglia ura volt, részben elengedte bizonyos adósok tartozásait és lefoglalta a zsidók pénzügyi iratait. Ezek az intézkedések azonban erőszakos cselekményekhez vezettek; Londonban és Worcesterben is előfordultak támadások és tömeges atrocitások a zsidó közösségek ellen. Ezek a tettek súlyos emberi és közösségi következményekkel jártak, és a Montfort-éra antiszemita elemei jelentősen befolyásolták későbbi megítélését.
Visszatérés és bukás: Evesham
1265-ben a király hívei megerősödtek; fiatal Eduard, aki korábban fogságba esett, megszökött és hadsereget szervezett. 1265. augusztus 4-én az eveshami csatában de Montfort erőit súlyos vereség érte. Simon de Montfortet megölték, és a középkori szokásoknak megfelelően testét megbecstelenítették. Több fia és hű társa is odaveszett a harcban.
Örökség és megítélés
Simon de Montfort alakja ellentmondásos: egyesek a parlamentáris kormányzás előfutáraként, a közügyekbe való szélesebb társadalmi részvétel kezdeményezőjeként értékelik; mások totalitárius vonásokat és erőszakos, megosztó politikát látnak tetteiben, különösen a zsidó közösségekkel szembeni intézkedései miatt. Tettei és a 1265-ös parlament azonban hosszú távon fontos előzményt jelentettek az angol parlament fejlődésében, és történelmi emlékezete máig vitákat és kutatásokat inspirál.
- Szülőföld: Montfort család (Franciaország).
- Fő események: Oxford (1258), Lewes (1264), Westminster-parlament (1265), Evesham (1265).
- Megítélés: reformer és lázadó, a parlamentáris képviselet korai szószólója, de erőszakos és antiszemita politikai döntéshozó is volt.
Keres