Valais

Földrajz

Wallis kanton Svájc déli részén található. Délen Olaszország, délnyugaton Franciaország található. A kantontól északra a svájci Vaud és Bern kantonok, tőle keletre pedig Uri és Ticino kantonok találhatók.

A területet a széles, jeges Rhone-völgy uralja. A fő völgynek számos mellékvölgye van. A Mattertal-völgy csúcsán található Zermatt, egy szép turistafalu, amelyet a Matterhornra (4 478 m) nyíló kilátás ural. A hegyek közül ötven meghaladja a 4000 métert, a legmagasabb, a Monte Rosa, amely 4 638 méter magasra nyúlik, és számos gleccser található itt.

A Rhône a fő völgyet keletről nyugatra a svájci Martigny-ig, majd derékszögben északra, a Genfi-tóba torkolló torkolatáig vezeti. Saint-Maurice kisváros után a folyó északi partjai Vaud kantonhoz tartoznak. A folyó fő völgye északon a Berni-Alpok, délen pedig a Pennini-Alpok között húzódik. A teljes területnek csak körülbelül a fele tekinthető termőterületnek.

Történelem

A rómaiak a területet Vallis Poenina ("Felső-Rhone-völgy") néven emlegették.

888-ban Wallis a Jurane Burgundi Királyság része lett.

III. Rudolf burgundiai király 999-ben a területet Sion püspökének adományozta, és őt tette meg a Wallis grófjává. A gróf-püspököknek meg kellett védeniük területüket a savoyai hercegekkel szemben.

1474-ben a Planta-i csata volt, egy Sion fővároshoz közeli helyen. Sion püspöke és a Sieben Zenden népe legyőzte Savoya hercegét. A plantai csata a burgundi háború része. Ezt a csatát követően a bisoph elfoglalta a Genfi-tóig tartó területet.

Valais nem követte a protestáns reformációt.

1529. március 12-én Wallis a Svájci Államszövetség társult tagja (Zugewandter Ort) lett.

1628-ban a Wallis köztársasággá vált, a République des Sept Dizains / Republik der Sieben Zenden, de a püspök hatalmon maradt, amíg Napóleon csapatai meg nem szállták a Wallis-t és 1798. március 16-án meg nem alapították a République du Valais-t. 1798. május 1-jén azonban a Wallis a Helvet Köztársaság része lett, majd 1802-ben ismét függetlenné vált, mint Rodostói Köztársaság.

1810-ben a rodostói köztársaság Franciaország részévé vált, és Simplon-departement néven alakult meg.

1813-ban Wallis ismét függetlenné vált, és 1815. augusztus 4-én úgy döntött, hogy kantonként (államként) csatlakozik a Svájci Államszövetséghez.

1845-ben a Wallis csatlakozott a katolikus szeparatista szövetséghez (Sonderbund), de soha nem harcolt a szövetségi csapatok ellen, amikor a szövetség többi tagja 1847-ben harcba kezdett.

Gazdaság

A kanton fő iparágai közé tartozik a bortermelés és a turizmus. A Zermatt melletti Matterhorn a svájci hegyvidék egyik legnagyobb turisztikai látványossága, akárcsak a közvetlenül keletre fekvő Saas Fee testvérvölgye. A kanton hegyvidékének más, nyugatabbra fekvő részei is népszerűek, például a Verbier melletti, inkább francia nyelvű üdülőhelyek, valamint az Evolene és Arolla régió. A Rhone-folyó fő völgyének északi oldalán lévő üdülőhelyek népszerűek, amelyek dél felé, a Peninne-Alpok és a Berni-Alpok déli lejtőjének egy része felé néznek, mint például Crans-Montana családbarát üdülőhelye. A Goms régió üdülőhelyei valamivel kevésbé ismertek, mégis a nyári túraszezonban és a téli síszezonban is figyelmet kapnak.

Az idegenforgalom mellett a mezőgazdaság még mindig fontos, különösen a szarvasmarha-tenyésztés a hegyekben és a tejtermelés a síkságon. A kanton boripara a legnagyobb Svájcban. A térségben számos gyümölcsös is található, és sáfrányt is gyűjtenek itt.

A kanton legiparosodottabb nyugati régióját Chablaisnak nevezik. A terület nagyon fontos a gazdaság szempontjából. Rengeteg gyár található itt, a legfontosabbak a Novartis és a Syngenta leányvállalatai Montheyben. Collombey városában egy olajfinomító üzem található.

Visp közelében van egy nagy alumíniumgyártó üzem. Visp és Sierre környékén egyéb fémtermékeket és vegyi anyagokat gyártanak.

A virágzó idegenforgalom, a magas szintű infrastruktúra és a sok szőlőültetvény ellenére Wallis kanton még mindig a legszegényebb svájci kantonok közé tartozik, és a gazdag banki/pénzügyi kantonok közelében sincs. A kanton földterületeinek és házainak nagy része ma már külföldi tulajdonban van.

Szállítás

Sionban van egy kis repülőtér, de a fő közlekedési útvonalak a vasút és a közút. Mindkét hálózat nagy kiterjedésű, és a turizmusból is profitál. A közúti hágók közül sok jól ismert, mint például a Grimsel-hágó. A világ leghosszabb szárazföldi alagútja, a Lötschbergi Bázisalagút hamarosan, talán 2007 végén fog működni, vasúton összekötve a Bern kantonban található Frutigen várost a Wallis/Wallis kantonban található Visp várossal. Ez a rendkívül festői Kandertalban az autóforgalom jobb elosztását szolgálja, valamint a Berni-Alpokon keresztül gyorsabb közlekedést biztosít a népes Mittellandból északon a déli Wallis kantonba. A vonatokra teherautók rakodhatnak fel teherautóként.

Demográfiai adatok

Valais többnyire francia nyelvű. Felső-Valais kanton keleti részén azonban Walliser németül beszélnek. A francia nyelvű lakosság a lakosság kétharmadát teszi ki.

A kanton lakói szétszóródtak. A legnagyobb városok a fővárosok: Sion (Sitten), Sierre és Brig. A kantonban nincs nagyobb város. A lakosság nagy része római katolikus.

Városok és falvak

• Anzère
• Bluche
• Brig
• Sion
• Sierre
• Monthey
• Martigny
• Crans-Montana
• Leukerbad
• Saas-Fee
• Verbier
• Visp
• Zermatt

Városok

A kanton városai kerületenként a következők.

Kapcsolódó oldalak

• Sion, Svájc - A kanton fővárosa.
• Francia nyelv
• Német nyelv