Wallis (Valais) — Svájc délnyugati kantonja: Rhone-völgy, Matterhorn
Wallis (Valais) – Svájc délnyugati kantonja: Rhone-völgy, lenyűgöző alpesi tájak, Matterhorn, túrázás, síelés és napsütéses völgyek élményeire vár.
Wallis Svájc 26 kantonjának egyike, az ország délnyugati részén fekszik, és különleges szerepet tölt be mind természeti értékei, mind kulturális sokszínűsége miatt. A kanton francia neve Valais, német neve Wallis.
A terület középpontját a Rhone völgye adja, amely a hegyekből a Genfi-tóig tart, és természetes határként Pennine Alpokat választja el a Berni-Alpoktól. A középső Rhone-völgyben található részek az ország egyik legszárazabb területei, ugyanakkor a környező magas csúcsok miatt gazdag vízkészlettel rendelkeznek: a hegyekben lehulló hó és eső táplálja a gleccsereket és a völgyeket. A kanton világszerte talán leginkább a Matterhornról ismert, de számos más híres csúcs és gleccser is megtalálható itt.
Földrajz és természeti értékek
Wallis területe elsősorban hegyvidéki: itt találhatóak az Alpok legmagasabb csúcsai, valamint a leghosszabb gleccsermezők, köztük az Aletsch-gleccser, amely az Alpok legnagyobb gleccsere. A kanton változatos tájai — mély völgyek, meredek alpesi lejtők és napos, teraszos szőlőültetvények — különösen vonzóak túrázók, hegymászók és természetkedvelők számára.
Nyelv és lakosság
Wallis kétnyelvű kanton: a déli, illetve nyugati részeken túlnyomórészt franciául beszélnek, míg az északi és felső völgyekben (Oberwallis) a német a meghatározó. A lakosság száma hozzávetőlegesen 300–350 ezer között van; a népsűrűség a völgyekben koncentrálódik, míg a magasabb alpesi területek ritkábban lakottak.
Gazdaság és mezőgazdaság
A helyi gazdaság legfontosabb pillérei a turizmus, a mezőgazdaság (különösen a bortermelés), valamint az energiaipar. Wallis híres borvidék: a teraszos ültetvények és a napsütötte völgyek kiváló adottságok a szőlőműveléshez, különösen a fehér- és rozéborok esetében. Emellett a kanton jelentős hidroenergetikai kapacitással rendelkezik, a hegyi tavakból és folyókból előállított áram fontos részét képezi az ország energiaellátásának.
Turizmus és üdülés
Wallis jól ismert sí- és hegyi üdülőhelyeiről: Zermatt, Verbier, Crans-Montana és Saas-Fee a legismertebb téli célpontok közé tartoznak, de nyáron is rengeteg szabadtéri programot kínálnak (túrázás, kerékpározás, hegymászás). A kanton természeti látnivalói — csúcsok, gleccserek, alpesi tavak — egész évben vonzzák a látogatókat.
Közlekedés és elérhetőség
A kanton fontos közlekedési útvonalakat foglal magában: a vasúti és autós alagutak (például a Simplon- és a Lötschberg-irányok) összekapcsolják Wallist Svájc többi részével és Olaszországgal. A jól kiépített tömegközlekedés és hegyi felvonók megkönnyítik a hozzáférést a magasabb alpesi üdülőhelyekhez.
Kultúra és hagyományok
Wallisban élénk hagyományőrzés figyelhető meg: népzene, néptáncok, helyi ünnepek és gasztronómiai különlegességek (például alpesi sajtok és regionális specialitások) alkotják a kantoni kulturális örökséget. A városokban és falvakban megtalálhatók a történelmi várak, műemlékek és múzeumok is, amelyek a régió múltját mutatják be.
Összefoglalva: Wallis (Valais) egy sokszínű, alpesi kanton, amely egyszerre kínál extrém hegyi élményeket és napos völgyi termékenységet — híres borairól, világszínvonalú síterepeiről, valamint ikonikus csúcsairól, köztük a Matterhornról.
Földrajz
Wallis kanton Svájc déli részén található. Délen Olaszország, délnyugaton Franciaország található. A kantontól északra a svájci Vaud és Bern kantonok, tőle keletre pedig Uri és Ticino kantonok találhatók.
A területet a széles, jeges Rhone-völgy uralja. A fő völgynek számos mellékvölgye van. A Mattertal-völgy csúcsán található Zermatt, egy szép turistafalu, amelyet a Matterhornra (4 478 m) nyíló kilátás ural. A hegyek közül ötven meghaladja a 4000 métert, a legmagasabb, a Monte Rosa, amely 4 638 méter magasra nyúlik, és számos gleccser található itt.
A Rhône a fő völgyet keletről nyugatra a svájci Martigny-ig, majd derékszögben északra, a Genfi-tóba torkolló torkolatáig vezeti. Saint-Maurice kisváros után a folyó északi partjai Vaud kantonhoz tartoznak. A folyó fő völgye északon a Berni-Alpok, délen pedig a Pennini-Alpok között húzódik. A teljes területnek csak körülbelül a fele tekinthető termőterületnek.
Történelem
A rómaiak a területet Vallis Poenina ("Felső-Rhone-völgy") néven emlegették.
888-ban Wallis a Jurane Burgundi Királyság része lett.
III. Rudolf burgundiai király 999-ben a területet Sion püspökének adományozta, és őt tette meg a Wallis grófjává. A gróf-püspököknek meg kellett védeniük területüket a savoyai hercegekkel szemben.
1474-ben a Planta-i csata volt, egy Sion fővároshoz közeli helyen. Sion püspöke és a Sieben Zenden népe legyőzte Savoya hercegét. A plantai csata a burgundi háború része. Ezt a csatát követően a bisoph elfoglalta a Genfi-tóig tartó területet.
Valais nem követte a protestáns reformációt.
1529. március 12-én Wallis a Svájci Államszövetség társult tagja (Zugewandter Ort) lett.
1628-ban a Wallis köztársasággá vált, a République des Sept Dizains / Republik der Sieben Zenden, de a püspök hatalmon maradt, amíg Napóleon csapatai meg nem szállták a Wallis-t és 1798. március 16-án meg nem alapították a République du Valais-t. 1798. május 1-jén azonban a Wallis a Helvet Köztársaság része lett, majd 1802-ben ismét függetlenné vált, mint Rodostói Köztársaság.
1810-ben a rodostói köztársaság Franciaország részévé vált, és Simplon-departement néven alakult meg.
1813-ban Wallis ismét függetlenné vált, és 1815. augusztus 4-én úgy döntött, hogy kantonként (államként) csatlakozik a Svájci Államszövetséghez.
1845-ben a Wallis csatlakozott a katolikus szeparatista szövetséghez (Sonderbund), de soha nem harcolt a szövetségi csapatok ellen, amikor a szövetség többi tagja 1847-ben harcba kezdett.
Gazdaság
A kanton fő iparágai közé tartozik a bortermelés és a turizmus. A Zermatt melletti Matterhorn a svájci hegyvidék egyik legnagyobb turisztikai látványossága, akárcsak a közvetlenül keletre fekvő Saas Fee testvérvölgye. A kanton hegyvidékének más, nyugatabbra fekvő részei is népszerűek, például a Verbier melletti, inkább francia nyelvű üdülőhelyek, valamint az Evolene és Arolla régió. A Rhone-folyó fő völgyének északi oldalán lévő üdülőhelyek népszerűek, amelyek dél felé, a Peninne-Alpok és a Berni-Alpok déli lejtőjének egy része felé néznek, mint például Crans-Montana családbarát üdülőhelye. A Goms régió üdülőhelyei valamivel kevésbé ismertek, mégis a nyári túraszezonban és a téli síszezonban is figyelmet kapnak.
Az idegenforgalom mellett a mezőgazdaság még mindig fontos, különösen a szarvasmarha-tenyésztés a hegyekben és a tejtermelés a síkságon. A kanton boripara a legnagyobb Svájcban. A térségben számos gyümölcsös is található, és sáfrányt is gyűjtenek itt.
A kanton legiparosodottabb nyugati régióját Chablaisnak nevezik. A terület nagyon fontos a gazdaság szempontjából. Rengeteg gyár található itt, a legfontosabbak a Novartis és a Syngenta leányvállalatai Montheyben. Collombey városában egy olajfinomító üzem található.
Visp közelében van egy nagy alumíniumgyártó üzem. Visp és Sierre környékén egyéb fémtermékeket és vegyi anyagokat gyártanak.
A virágzó idegenforgalom, a magas szintű infrastruktúra és a sok szőlőültetvény ellenére Wallis kanton még mindig a legszegényebb svájci kantonok közé tartozik, és a gazdag banki/pénzügyi kantonok közelében sincs. A kanton földterületeinek és házainak nagy része ma már külföldi tulajdonban van.
Szállítás
Sionban van egy kis repülőtér, de a fő közlekedési útvonalak a vasút és a közút. Mindkét hálózat nagy kiterjedésű, és a turizmusból is profitál. A közúti hágók közül sok jól ismert, mint például a Grimsel-hágó. A világ leghosszabb szárazföldi alagútja, a Lötschbergi Bázisalagút hamarosan, talán 2007 végén fog működni, vasúton összekötve a Bern kantonban található Frutigen várost a Wallis/Wallis kantonban található Visp várossal. Ez a rendkívül festői Kandertalban az autóforgalom jobb elosztását szolgálja, valamint a Berni-Alpokon keresztül gyorsabb közlekedést biztosít a népes Mittellandból északon a déli Wallis kantonba. A vonatokra teherautók rakodhatnak fel teherautóként.
Demográfiai adatok
Valais többnyire francia nyelvű. Felső-Valais kanton keleti részén azonban Walliser németül beszélnek. A francia nyelvű lakosság a lakosság kétharmadát teszi ki.
A kanton lakói szétszóródtak. A legnagyobb városok a fővárosok: Sion (Sitten), Sierre és Brig. A kantonban nincs nagyobb város. A lakosság nagy része római katolikus.
Városok és falvak
- Anzère
- Bluche
- Brig
- Sion
- Sierre
- Monthey
- Martigny
- Crans-Montana
- Leukerbad
- Saas-Fee
- Verbier
- Visp
- Zermatt
Városok
A kanton városai kerületenként a következők.
Brig
Conthey
Entremont
Goms
Hérens
| Leuk
Martigny
Monthey
Raron
| Saint-Maurice
Sierre
Sion
Visp
|
Kapcsolódó oldalak
- Sion, Svájc - A kanton fővárosa.
- Francia nyelv
- Német nyelv
Keres