Brandenburg — Német tartomány: Potsdam, terület, lakosság és történelem
Brandenburg: Potsdam főváros, 29 056 km², ~2,6M lakos, gazdag porosz és NDK-történelem — tények, térkép és érdekességek egy helyen.
Brandenburg tartomány (Bundesland) Németországban. A tartomány 1990 óta tartomány. Területe 29 056 km². Lakossága mintegy 2,6 millió fő.
1945-ig Poroszország legnagyobb tartománya volt, 38 278 km²-rel és 3 millió lakossal. 1949-től 1952-ig a Német Demokratikus Köztársaság egyik állama volt. 1952-ben három kerületre (Potsdam, Frankfurt és Cottbus) osztották fel. Brandenburg fővárosa Potsdam.
Berlin Brandenburg közepén fekszik. De nem része Brandenburgnak. Ez egy városállam.
Földrajz és természeti értékek
Brandenburg nagy kiterjedésű, viszonylag alacsony fekvésű tartomány, sok tóval, folyóvölggyel és kiterjedt erdőterületekkel. Jelentősebb folyói a Havel és a Spree; nyugaton az Elbe vidéke is érinti. Keleti határát Lengyelországgal osztja meg. A tartomány jellegzetes természeti területei közé tartozik a Spreewald (Spree-erdő) és az Unteres Odertal (Alsó Odra-völgy), valamint a Schorfheide-Chorin és más bioszféra-rezervátumok.
Történelem röviden
Brandenburg története a Márgravátushoz (Mark Brandenburg) és a későbbi porosz állam kialakulásához kötődik: évszázadokon át a Porosz Királyság és később Németország egyik szervező ereje volt. A második világháború után a területet átalakították, majd a GDR idején 1952-ben megszüntették a tartományi közigazgatást és kerületekre (Bezirke) osztották. A tartomány 1990-ben, a német újraegyesítés után állt helyre hivatalosan.
Közigazgatás és városok
Potsdam a tartomány székhelye és kulturális központja, történelmi palotáival és parkjaival (pl. Sanssouci) kiemelkedő jelentőségű. Más nagyobb települések: Cottbus, Brandenburg an der Havel, Frankfurt (Oder) és Oranienburg. Bár Berlin földrajzilag a tartomány közepén helyezkedik el, különálló városállamként nem tartozik Brandenburghoz.
Gazdaság és közlekedés
- A gazdaságot hagyományosan a mezőgazdaság, erdészet és élelmiszer‑feldolgozás jellemzi, de jelentős a megújuló energia (különösen a szélenergia) és az ipari tevékenység is.
- Potsdam környékén erős a kutatás‑fejlesztés, valamint a film- és médiagyártás (Babelsberg filmstúdiók).
- Közlekedés: jó vasúti és autópálya‑kapcsolatok Berlin felé; a belső vízi utak, tavak és folyók fontos szerepet játszanak a turizmusban és rekreációban.
Kultúra, turizmus és nevezetességek
Brandenburg gazdag kulturális örökséggel rendelkezik. Potsdam palotái és parkjai világhírűek, több műemlék és múzeum vonzza a látogatókat. A Spreewald jellegzetes vízi tájai, a kerékpár- és túraútvonalak, valamint a kisebb történelmi városok mind fontos turisztikai célpontok. Érdemes megjegyezni, hogy a „Brandenburg kapu” (Brandenburger Tor) híres berlini kapu a fővárosban található, és nem a tartomány címere – a tartomány címere egy vörös sas.
Népesség és társadalom
Brandenburg népessége nagy részt vidéki jellegű; a lakosság eloszlása koncentráltabb Berlinhez közeli térségekben. Az 1990-es évek után a népesség egyes időszakokban csökkent, majd stabilizálódott; a migráció és a főváros közelsége új demográfiai folyamatokat indított el. A tartomány társadalmi és gazdasági fejlesztéseiben fontos szerepet játszanak a regionális központok és a környezettudatos fejlesztési projektek.
Összefoglalásként, Brandenburg Németország egyik nagy, természeti és történelmi értékekben gazdag tartománya, amely Potsdam köré szerveződve erős kulturális hagyományokat, változatos tájakat és Berlinnel való szoros kapcsolatot mutat.
Brandenburg története
- 1373 IV. Károly megvásárolta Brandenburgot fiai számára a Wittelsbacherektől.
- 1539 Protestáns reformáció
- 1618 egyesült Poroszországgal
- 1815 Brandenburg tartomány lett Poroszországban
- 1945 Brandenburg 32%-ot veszített Lengyelországgal szemben
- 1949 Állam Kelet-Németországban
- 1952 Három kerületre (Bezirke) osztották fel.
- 1990 Az újraegyesült Németország helyzete
Adminisztráció
Brandenburg tizennégy Kreise-re (kerületre) oszlik:
- Prignitz
- Ostprignitz-Ruppin
- Oberhavel
- Uckermark
- Havelland
- Barnim
- Märkisch-Oderland
- Potsdam-Mittelmark
- Teltow-Fläming
- Oder-Spree
- Dahme-Spreewald
- Elba-Elster
- Oberspreewald-Lausitz
- Spree-Neiße
Brandenburgnak négy Kreisfreie Städte (körzetes város) is van:
- Brandenburg
- Cottbus
- Frankfurt an der Oder
- Potsdam
Brandenburgi miniszterelnökök listája
- 1945 - 1949: Karl Steinhoff
- 1949 - 1952: Rudi Jahn
- 1990 - 2002: Stolpe (SPD)
- 2002 - 2013: Matthias Platzeck (SPD)
- 2013 óta: Dietmar Woidke (SPD)
Városok és megyék Brandenburgban
Brandenburg tizennégy (vidéki) megyére (Landkreise) oszlik,

|
|
és négy városi kerület (kreisfreie Städte),
- Brandenburg an der Havel
- Cottbus
- Frankfurt (Oder)
- Potsdam
| · v · t · e Németország államai | ||
| Államok | Baden-Württemberg - Bajorország - Brandenburg - Hessen - Alsó-Szászország - Mecklenburg-Elő-Pomeránia - Észak-Rajna-Vesztfália - Rajna-vidék-Pfalz - Saar-vidék - Szászország - Szász-Anhalt - Schleswig-Holstein - Türingia. |
|
| Városi államok | Berlin - Bréma - Hamburg | |
| Korábbi államok | Baden - Württemberg-Baden - Württemberg-Hohenzollern | |

A főváros, Potsdam
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Brandenburg?
V: Brandenburg egy tartomány (Bundesland) Németországban.
K: Mikor lett tartomány?
V: Brandenburg 1990 óta tartomány.
K: Mekkora az ország?
V: Brandenburg területe 29 480 km².
K: Hány ember él ott?
V: Brandenburgban körülbelül 2,6 millió lakos él.
K: Mekkora volt Brandenburg mérete és lakossága 1945 előtt?
V: 1945 előtt Brandenburg volt Poroszország legnagyobb tartománya, 38 278 km² és 3 millió lakossal.
K: 1949 és 1952 között a Német Demokratikus Köztársaság része volt?
V: Igen, 1949 és 1952 között Brandenburg a Német Demokratikus Köztársaság egyik tartománya volt.
K: Mi Brandenburg fővárosa?
V: Brandenburg fővárosa Potsdam.
Keres
.svg.png)