Cenzúra
A cenzúra az, amikor egy hatóság (például egy kormány vagy egy vallás) kizárja vagy elnyomja a kommunikációt.
Ezt széles körben megtették. Minden országnak, vallásnak és társadalomnak megvannak a maga korlátai arra vonatkozóan, hogy mit lehet mondani, írni, művészettel vagy manapság már számítógéppel közölni.
Bizonyos tényeket szándékosan megváltoztatnak vagy eltávolítanak. Ez történhet azért, mert azt a kormány vagy más hatóság helytelennek, károsnak, érzékenynek vagy kellemetlennek tartja. Ez különböző okokból történhet.
A cenzor olyan személy, akinek az a feladata, hogy átnézzen minden típusú médiát és eltávolítson anyagokat. Számos oka van annak, hogy valamit cenzúrázzanak, például katonai titkok védelme, erkölcstelen vagy vallásellenes művek megállítása vagy a politikai hatalom megtartása. A cenzúrát szinte mindig sértésként használják, és sok vita folyik arról, hogy mi a cenzúra, és mikor helyes.
Ha szólás- és sajtószabadság van, a legtöbb információ nyilvánosságra hozható. Azonban még a fejlett országokban is, ahol nagy a sajtószabadság, vannak olyan dolgok, amelyeket nem lehet közzétenni. Például az újságírók általában nem hozhatnak nyilvánosságra sok katonai titkot, például azt, hogy hová küldik a csapatokat egy-egy küldetésre. A pornográfiát egyes országokban cenzúrázzák, mert azt nem tartják erkölcsösnek. Ezen okok miatt a kormány letartóztathat bárkit, aki ilyesmit közzétesz.
A "Noticias da Amadora" portugál napilap cenzúrázott újságcikkei, 1970
A 17. században kiadott Index Librorum prohibitorum címlapja, a katolikus egyház által betiltott könyvek listája.
Okok
Leggyakrabban a következő okok közül egy vagy több miatt cenzúráznak dolgokat:
- Erkölcsi cenzúra: Bizonyos tényekről úgy gondolják, hogy nem megfelelőek a közönség számára. Számos országban korlátozzák, hogy ki láthatja a pornográfiát. Emellett tilos lehet a pornográfia bizonyos formáinak, például a gyermekpornográfiának a bemutatása vagy az arról való írás. Tilos lehet obszcén szavakat használni. Körülbelül 1960 óta nyomásgyakorló csoportok próbálják megakadályozni egyes szavak használatát mások javára. Ez különösen a faji és nemi hovatartozást leíró szavakkal történt meg.
- Katonai cenzúra: Háborúban minden híradást cenzúrázhatnak. Ezzel azt akarják biztosítani, hogy az ellenség ne juthasson olyan információkhoz, amelyeket támadás tervezésére használhatna fel. Ez nagyon gyakran magában foglalja a katonai csapatok létszámát, de az alkalmazott stratégiákat és taktikákat is.
- Politikai cenzúra: A kormány (vagy egy politikai párt) bizonyos típusú információkat visszatarthat. Ezt azért teszik, hogy elkerüljék a lázadásokat vagy a szégyent.
- Vallási cenzúra: Gyakran van olyan uralkodó vallás, amely bizonyos típusú információkat eltávolít vagy megváltoztat. Erre példa a Vatikán, amely cenzúrázta Galileo Galileit, vagy Khomeini iráni ajatollah, aki betiltotta Salman Rushdie A sátáni versek című regényét. Romániában számos iskolában már nem tanítják az evolúciót, és az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban számos iskola megtagadja a kreacionizmus megvitatását.
- Vállalati cenzúra: (Gyakran nagy) vállalatok leállítják az anyagok közzétételét, mert az rossz fényben tünteti fel üzleti elképzeléseiket vagy alkalmazottaikat, és a rossz fény nem jó.
Vita
Sok vita folyik arról, hogy mikor kell engedélyezni a cenzúrát. Richard Nixon amerikai elnök például cenzúrázta a New York Times-t, amikor az megpróbált cikkeket közölni a Pentagon-iratokról, egy csoport titkos katonai dokumentumról, amelyekből kiderült, hogy Nixon és a hadsereg hazudott a vietnami háborúról. A Legfelsőbb Bíróság a New York Times Co. kontra Egyesült Államok ügyben hatályon kívül helyezte a cenzúrát, mondván, hogy Nixon nem bizonyította, hogy a cikkek veszélyesek lennének a hadseregre, csak kínosak. Más országokban az újságírókat és bloggereket (akiket általában nem tekintik újságíróknak) néha letartóztatják, ha rosszat mondanak a kormányról. Egyiptomban Kareem Amert letartóztatták, mert megsértette az iszlámot, és diktátornak nevezte Hoszni Mubarak egyiptomi elnököt.
Nem kormányzati cenzúra
Nem csak a kormányok cenzúrázzák az információkat. Amikor például a Middlebury College történelem tanszéke nem engedélyezte a professzoroknak, hogy a Wikipedia-t forrásként fogadják el a dolgozatokban, egyesek szerint ez cenzúra volt. Ez azért volt, mert a tanszék megmondta a professzoroknak (akiknek általában megvan a tudományos szabadságuk), hogy milyen műveket fogadjanak el és milyeneket nem. Előfordul, hogy egy csoport vagy egy weboldal nem engedélyez bizonyos tényeket, cikkeket és képeket, amelyeket szerintük nem szabadna látni. Sok vita folyik arról, hogy mi a különbség a cenzúra és a szerkesztés között, vagyis annak eldöntése, hogy mit szabad és mit nem szabad közzétenni.
A tudás cenzúrája
Néha cenzúrázzák a tudást, mert úgy gondolják, hogy az átlagembernek árthat, ha hozzáférhet hozzá.
A Slate Magazine írta, hogy a 18. században a francia király tanácsa leállította az Encyclopédie terjesztését, mert az "rombolta a királyi tekintélyt és bátorította a függetlenség és a lázadás szellemét".
A kínai kormány 2015 júniusa óta blokkolja a kínai nyelvű Wikipédiát.
2019. július 16-án a National Post cikket közölt egy nőről, akit kitiltottak a Twitterről. A szólásszabadság szószólójaként jellemzett Lindsay Shepherd azt állította, hogy a Twitter túlságosan is buzgón cenzúrázza a jobboldali közszereplőket. Shepherd tanársegéd volt a Wilfrid Laurier Egyetemen.
Kapcsolódó oldalak
- Filmcenzúra
- Cenzúra a Google által
- Riporterek Határok Nélkül
- Wikileaks
Kérdések és válaszok
Q: Mi a cenzúra?
V: A cenzúra az, amikor egy hatóság (például egy kormány vagy vallás) vagy más csoport elzárja vagy elnyomja a kommunikációt. Ez különböző okokból történhet, például katonai titkok védelme, erkölcstelen vagy vallásellenes művek megakadályozása vagy a politikai hatalom megtartása érdekében.
K: Kik a cenzorok?
V: A cenzorok olyan emberek, akiknek az a feladatuk, hogy átnézzék a média minden típusát, és eltávolítsák azokat az anyagokat, amelyeket a kormány vagy más hatóság helytelennek, károsnak, érzékenynek vagy kellemetlennek ítél.
K: A cenzúrát mindig sértésnek tekintik?
V: Igen, a cenzúrát szinte mindig sértésként használják, és sok vita folyik arról, hogy mi a cenzúra, és mikor helyes.
K: Vannak-e korlátok arra vonatkozóan, hogy mit lehet közzétenni azokban az országokban, ahol szólás- és sajtószabadság van?
V: Még a fejlett, nagy sajtószabadsággal rendelkező országokban is vannak olyan dolgok, amelyeket nem lehet közzétenni. Például az újságírók általában nem hozhatnak nyilvánosságra sok katonai titkot, a pornográfiát pedig egyes országokban cenzúrázhatják, mert azt nem tartják erkölcsösnek.
K: Mi történik, ha valaki olyasmit tesz közzé, amit cenzúráztak?
V: Ha valaki olyasmit tesz közzé, amit cenzúráztak, a kormány letartóztathatja.
K: Miért cenzúráznak a kormányok bizonyos anyagokat?
V: A kormányok azért cenzúráznak bizonyos anyagokat, hogy megvédjék a katonai titkokat, megállítsák az erkölcstelen vagy vallásellenes műveket, és megtartsák a politikai hatalmukat.
K: Hogyan hat a cenzúra napjainkban a társadalomra? V: A cenzúra a mai társadalmat azáltal befolyásolja, hogy korlátozza az információkhoz való hozzáférést, ami a társadalomban fontos témákról és kérdésekről való ismeretek hiányához vezethet. Azzal is korlátozza a kreativitást, hogy megakadályozza bizonyos kifejezési formák nyilvános megosztását, ami korlátozhatja a művészi fejlődést egy közösségen belül.
