Biokémia
A biokémia az élőlényekben lejátszódó kémiai reakciók és általában a biológiai molekulák tanulmányozása. Fontos a sejtbiológia és az élettan szempontjából. A biokémia tanulmányozása magában foglalja az enzimeket, nukleinsavakat, szénhidrátokat, cukrokat, fehérjéket és lipideket. A szervezetben a molekulák többsége kisebb molekulák hosszú láncaiból felépülő polimer. A biokémia azokat a kémiai átalakulásokat tanulmányozza, amelyek ezeket a kis építőelem-molekulákat előállítják, és amelyek a táplálékból energiát termelnek.
Makromolekulák
A biológiai polimerek több tízezer és több tízmillió atom között lehetnek, vagy még annál is több. Ezek a polimerek sok kis molekulából állnak, amelyek mindegyike legfeljebb ötven atomból áll. Ezek a kis molekulák szinte kizárólag szénből, hidrogénből, oxigénből és nitrogénből állnak. Tartalmaznak még ként, foszfort és néhány más atomot is, amelyek kritikusak e polimerek biológiai működéséhez.
Négyféle makromolekula létezik.
Nukleinsavak
A nukleinsavak hosszú láncú molekulák, amelyek kétfélék: DNS és RNS. Építőelemeiket nukleotidoknak nevezzük.
A DNS minden sejtben megtalálható. Ez tartalmazza az összes nukleinsav és az összes fehérje előállításához szükséges információt. Kettős spirálba kötve található. Ez az öröklődés anyaga, és tartalmazza azt az információt, amelyet az élet generációról generációra továbbad.
Az RNS a DNS-ből származó információt a test sejtjein belül működteti. Egy adott fehérje előállításához a DNS-ben lévő információt egy RNS-molekulára kell átvinni. Egy másik RNS-molekula ezt használja fel a fehérje előállításához szükséges utasításként. A fehérjét előállító RNS-t riboszómának nevezik, és ribozimként működik, ami jelentősen megnöveli azt a sebességet, amellyel az egyes aminosavak összekapcsolódnak a fehérje kialakításához.
Fehérjék
A fehérjék aminosavak polimerjei. Az aminosavaknak húsz különböző gyakori típusa létezik.
A fehérjéknek nagyjából kétféle funkciójuk van. Az első a szerkezeti: a sejtek és szövetek számos kulcsfontosságú struktúráját alkotják. Az izmok, a haj és a bőr mind fehérjékből állnak. A második a funkcionális: enzimként nagymértékben felgyorsítják az élő sejtben zajló kémiai reakciókat. Minden sejtszintű élet ezer, vagy még több kémiai reakcióból, az úgynevezett anyagcseréből áll, amelyek az elfogyasztott molekulákat energiává vagy más molekulákká alakítják át, amelyekre a sejtnek szüksége van a túléléshez. A fehérjék feladata ezeknek a reakcióknak a felgyorsítása, gyakran több mint egymilliószorosára. Ezenkívül olyan kémiai reakciókat idéznek elő, amelyek a fehérje hatása nélkül nem következnének be.
Szénhidrátok
A szénhidrátok közé tartoznak a cukrok és a keményítők.
A cukrok a legegyszerűbb szénhidrátok. A monoszacharidok az "egyszerű cukrok", mint például a glükóz és a fruktóz. A diszacharidok két monoszacharidot egyesítenek. Az asztali cukor (nádcukor) egy glükózból és fruktózból álló diszacharid. A poliszacharidok sok monoszacharidból állnak, amelyek egymáshoz kapcsolódnak. A poliszacharidok túlnyomó többsége glükóz polimer, és kétféle típusuk van: a keményítő és a cellulóz. A keményítő a gabonafélék, a burgonya, az alma és a kenyér fehér anyaga, és a szervezet számára könnyen hozzáférhető energiaforrás. A cellulóz az a szerkezeti anyag, amely minden növényt összetart. A fát alkotó anyag fele cellulóz.
A szénhidrátoknak számos funkciója van a szervezetben, de a legfontosabb, hogy a sejtek anyagcseréje számára kész energiaforrásként szolgálnak. A szénhidrátok kémiai kötéseinek felbontásával energia szabadul fel, amelyet a szervezet felhasználhat.
Lipidek
A lipidek zsírok és viaszok. A telített lipidek egyszerű kötéseket tartalmaznak, és a vajban és a zsírban találhatók. A telítetlen lipidek egy vagy több kettős kötéssel rendelkeznek, és gyakran az olajokban találhatók. Az emberi szervezet a lipideket energiaforrásként tárolja. Amikor a szervezetnek nagy mennyiségű energiára van szüksége, a lipidmolekulák lebomlanak, hogy felszabadítsák az energiát.
A DNS, egy nukleinsav, kettős spirálból áll.
A szalagdiagram a biokémikusok egyik módja a fehérjék alakjának leírására. Ez a szalagdiagram a hemoglobin fehérjéről készült, amely a vér vörös anyagát alkotja. Ez felelős az oxigén szállításáért.
Kapcsolódó oldalak
- Biokémiai témák listája
- Szerves kémia
| · v · t · e Kémia |
| Analitikai kémia - Biokémia - Bioorganikus kémia - Bioorganikus kémia - Biofizikai kémia - Kémiai biológia - Kémiai fizika - Kémiai oktatás - Számításos kémia - Elektrokémia - Elektrokémia - Zöld kémia - Szervetlen kémia - Anyagtudomány - Gyógyszerkémia - Nukleáris kémia - Szerves kémia - Szerves kémia - Fizikai kémia - Fotokémia - Polimerkémia - Szilárdtestkémia - Szupramolekuláris kémia - Szupermolekuláris kémia - Elméleti kémia - Termokémia - Termokémia - Nedves kémia - Környezetkémia - Zöld kémia |
| Biomolekulák jegyzéke - Szervetlen vegyületek jegyzéke - Szerves vegyületek jegyzéke - Periódusos rendszer |
| Hatósági ellenőrzés |
Kérdések és válaszok
K: Mi az a biokémia?
V: A biokémia az élőlényekben lejátszódó kémiai reakciók és általában a biológiai molekulák tanulmányozása.
K: Miért fontos a biokémia?
V: A biokémia fontos a sejtbiológia és az élettan szempontjából.
K: Milyen típusú molekulákat vizsgál a biokémia?
V: A biokémia tanulmányozása magában foglalja az enzimeket, nukleinsavakat, szénhidrátokat, cukrokat, fehérjéket és lipideket.
K: Hogyan épül fel a legtöbb molekula a szervezetben?
V: A szervezetben lévő molekulák többsége kisebb molekulák hosszú láncaiból felépülő polimer.
K: Mit vizsgál a biokémia?
V: A biokémia azokat a kémiai átalakulásokat tanulmányozza, amelyek ezeket a kis építőelem-molekulákat előállítják, és amelyek a táplálékból energiát termelnek.
K: Kinek hívják azt a személyt, aki biokémiát tanult?
V: A biokémiát tanult személyt biokémikusnak hívják.
