Polimer
A polimer olyan molekula, amely sok kis molekula, az úgynevezett monomerek összekapcsolásából jön létre. A "polimer" szó a "poli" (görögül "sok") és a "mer" (egység) szavakra bontható. Ez azt mutatja, hogy a polimer kémiai összetétele sok kisebb egységből (monomer) áll, amelyek egy nagyobb molekulává kapcsolódnak össze. A monomereket polimerré kötő kémiai reakciót polimerizációnak nevezzük.
Egyes polimerek természetesek, és a szervezetek állítják elő őket. A fehérjék polipeptidmolekulák, amelyek különböző aminosav-monomerekből álló természetes polimerek. A nukleinsavak hatalmas természetes polimerek, amelyek több millió nukleotid egységből állnak. A cellulóz és a keményítő (kétféle szénhidrát) szintén természetes polimerek, amelyek különböző módon összekapcsolt glükopiranóz-monomerekből állnak. A gumi polimerek keveréke. A műanyagok mesterséges polimerek. Sok szál polimerekből készül.
Ha egy polimerben a monomereknek nevezett "egységek" mindegyike azonos, akkor a polimert "homopolimernek" nevezzük. A homopolimereket úgy nevezzük el, hogy a poli- előtagot a monomer neve elé tesszük, amelyből a polimer készült. Például a sztirol monomer molekulák összekapcsolásával előállított polimert polisztirolnak nevezik.
Ha a monomerek nem mind azonosak, a polimert "kopolimer"-nek vagy "heteropolimer"-nek nevezik.
Sok polimer molekula olyan, mint a láncok, ahol a monomer egységek a láncszemek. A polimer molekulák lehetnek egyenes láncúak, a fő láncból elágazóak vagy a láncok között keresztkötések vannak. A keresztkötés példájaként a polipeptidláncok két cisztein aminosavegységében lévő szulfhidril (-S-H) csoportok összekapcsolódhatnak, és diszulfidhidat (-S-S-) képezhetnek, amely összeköti a láncokat.
Polietilén és polipropilén polimerekből készült tárgyak
Sok sztirolmolekula összeáll egy polisztirolmolekulává. A polimer két végén lévő szaggatott vonalak azt jelentik, hogy a hosszú molekulának csak egy rövid szakasza látható.
Disulfid-híd
Kapcsolódó oldalak
- Makromolekula
Kérdések és válaszok
K: Mi az a polimer?
V: A polimer olyan molekula, amely sok kis molekula, az úgynevezett monomerek összekapcsolásából jön létre.
K: Mit jelent a "polimer" szó?
V: A "polimer" szó a "poli" (görögül "sok") és a "mer" (egységet jelent) szavakra bontható, ami azt mutatja, hogy a polimer kémiai összetétele sok kisebb egységből (monomerekből) áll, amelyek egy nagyobb molekulává kapcsolódnak össze.
K: Hogyan keletkeznek a polimerek?
V: A polimerek a polimerizációnak nevezett kémiai reakció révén jönnek létre, amely a monomerek összekapcsolásával polimert alkot.
K: Vannak természetes polimerek?
V: Igen, egyes polimerek természetesek, és az élőlények állítják elő őket. A fehérjék polipeptidmolekulák, amelyek különböző aminosav-monomer egységekből álló természetes polimerek. A nukleinsavak hatalmas természetes polimerek, amelyek nukleotid egységek millióiból állnak. A cellulóz és a keményítő (kétféle szénhidrát) szintén természetes polimerek, amelyek különböző módon összekapcsolt glükopiranóz-monomerekből állnak. A gumi szintén polimerek keveréke.
K: Vannak mesterséges polimerek?
V: Igen, a műanyagok mesterséges polimerek, amelyeket különböző célokra lehet felhasználni, például szálak vagy tárgyak, például műanyag zacskók vagy palackok készítésére.
K: Mi a különbség a homopolimer és a kopolimer között?
V: Ha egy polimerben a monomereknek nevezett "egységek" mindegyike azonos, akkor homopolimerről beszélünk; ha különböznek, akkor kopolimerről vagy heteropolimerről. A homopolimereket úgy nevezhetjük el, hogy a monomer egység neve elé a "poli" előtagot illesztjük, pl. ha a sztirol molekulák összekapcsolódnak, akkor polisztirol homopolimer keletkezik.
K: Hogyan alakulnak át a nagy szénhidrogénmolekulák kisebbekké?
V: A nyersolajban lévő nagy szénhidrogénmolekulák hő alkalmazásával kisebb molekulákra bonthatók, pl. etilénre - ezt a folyamatot krakkolásnak nevezik -, majd az etilén nyomás alkalmazásával és katalizátorok hozzáadásával egy másik típusú polimerré, polietilénné alakítható.
