Izom

Muscle big to smaller

Az izom az állati testek egyik szövete. Fő feladata, hogy segítsen mozgatni testrészeinket. Az emberi és állati test egyik legfontosabb rendszere. Amikor egy izom aktiválódik, összehúzódik, rövidebbé és vastagabbá válik, ezáltal a végeit közelebb húzza egymáshoz.

Az izmok típusai

Háromféle izom létezik:

Vázizom, a csontokhoz kapcsolódó izom. Ezek húzzák a csontokat, hogy mozgást végezzenek.
Simaizomzat, például az erek és a húgyhólyag izmai.
Szívizom, a szívizom

Az izomműködéseket önkéntes vagy akaratlan cselekvésnek lehet minősíteni.

A vázizmok mozgatják a végtagokat (karok és lábak). Az állkapcsot fel és le mozgatják, hogy az ételt meg lehessen rágni. A vázizmok az egyetlen akaratlagos izmok, az egyetlenek, amelyek mozgását mi magunk választhatjuk.

A szívizom a szív izma. Amikor ez az izom összehúzódik, a vért a keringési rendszeren keresztül tolja. A szívizom nem önkéntes.

A simaizmok a test egyéb, önkéntelenül működő izmai. A simaizmok sok helyen vannak. Ezek a következők:

A gyomor-bélrendszer - ez magában foglalja a gyomrot és a beleket. Így halad át rajtunk az étel, és veszünk belőle energiát.
Vérerek - a simaizmok kisebbé vagy nagyobbá teszik az ereket. Ez szabályozza a vérnyomást.
Hajszálak - a hajhagymákban lévő sima izomzat miatt áll fel a hajad, amikor megijedsz vagy fázol.

Izomszerkezet

Az izmok sok izomsejtből állnak. A sejtek együtt húzódnak össze, hogy az izom megrövidüljön. Az izomsejtek azért tudják, hogy ezt együtt kell csinálniuk, mert sokan közülük az idegek által küldött információkat kapják. Az idegektől üzenetet kapó sejtek szólnak a többi sejtnek, amelyek a közelükben vannak. A többi sejtnek elektromos áramot küldenek.

Az izomsejtek tele vannak aktin és miozin nevű fehérjékkel. Ezek azok a fehérjék, amelyek az izmot összehúzódásra (rövidülésre) késztetik.

Izomösszehúzódás

Amikor egy ideg azt mondja az izomnak, hogy húzódjon össze, az izom lyukakat nyit a sejtmembránján. Ezek a lyukak fehérjék, amelyeket kalciumcsatornáknak neveznek. A kalciumionok berohannak a sejtbe. A kalcium a sejt egy speciális helyéről, a szarkoplazmatikus retikulumról is kijön. Ez a kalcium a speciális fehérjékhez, az aktinhoz és a miozinhoz tapad. Ez indítja be ezeket a fehérjéket az izom összehúzódására.

Az összehúzódáshoz szintén ATP-re van szükség. Ezt az energiát a sejtek használják fel. A sejtben lévő glükóz felhasználásával jön létre. Az összehúzódó izmok felszabadításához sok energiára van szükség. A legtöbb energiát az izmok építésére használják fel.

Gyakorlat

Az edzés hatására az izmok megnőnek (lásd hipertrófia). A testmozgás az izmokat is erősíti. Ha valaki nem mozog, az izmai kisebbek és gyengébbek lesznek. Ezt nevezzük izomsorvadásnak.

Az izmok betegségei

Sokféle izombetegség létezik. A betegségeknek három nagy csoportja van:

Neuromuszkuláris betegségek - ezek olyan problémák, amelyek az idegek által az izmok mozgását irányítják. A stroke, az agyi bénulás és a Parkinson-kór neuromuszkuláris betegségek.
Motoros véglemezbetegségek - ezek a problémák azon a helyen jelentkeznek, ahol az ideg az izomnak mondja, hogy mozogjon. A tetanusz és a myasthenia gravis motoros véglemezbetegségek.
Myopathiák - ezek az izmok szerkezetével kapcsolatos problémák. Az izomdisztrófia, a rákos megbetegedések, mint például a Ewing-szarkóma, és a kardiomiopátia myopathiák.