Fehérje
A fehérjék hosszú láncú molekulák, amelyek aminosavaknak nevezett kis egységekből épülnek fel. Ezek peptidkötésekkel kapcsolódnak egymáshoz.
Ezek olyan biokémiai vegyületek, amelyek egy vagy több polipeptidből állnak, amelyek kerek vagy szálas alakba vannak hajtogatva.
A polipeptid aminosavak egyetlen lineáris polimerlánca. A polipeptidben lévő aminosavak szekvenciája egy gén DNS-szekvenciájából származik. A genetikai kód 20 standard aminosavat határoz meg. Röviddel a szintézis után néhány aminosavat kémiailag módosítanak. Ez megváltoztatja a fehérje összehajlását, stabilitását, aktivitását és funkcióját. Néha a fehérjékhez nem peptidcsoportok is kapcsolódnak, mint kofaktorok.
A fehérjék minden sejt számára nélkülözhetetlenek. Más biológiai makromolekulákhoz (poliszacharidok és nukleinsavak) hasonlóan a fehérjék is részt vesznek a sejtek gyakorlatilag minden folyamatában:
A myoglobin fehérje 3D-s diagramja, amely a türkizkék alfa-hélixeket mutatja. Ez a fehérje volt az első, amelynek szerkezetét röntgenkrisztallográfiával oldották meg. A tekercsek között jobbra-középen egy hemcsoport (szürke színnel ábrázolva) egy kötött oxigénmolekulával (piros).
Emberi fehérjék
A fehérjék alakjuktól függően különböző funkciókat látnak el. Megtalálhatók a húsban vagy az izomban. A növekedéshez és a javításhoz, valamint a csontok erősítéséhez használják őket. Segítenek a szövetek és sejtek létrehozásában. Az állatokban, növényekben, gombákban, baktériumokban és az emberi szervezetben is megtalálhatóak.
Az izmok sok fehérjét tartalmaznak. A fehérje emésztése során aminosavakra bomlik. Ezekből az aminosavakból aztán új fehérjéket lehet építeni. A fehérjék fontos részét képezik az olyan ételeknek, mint a tej, a tojás, a hús, a hal, a bab, a spenót és a diófélék. Négy tényező határozza meg, hogy egy fehérje mire képes. Az első az aminosavak sorrendje. Az aminosavaknak 20 különböző típusa létezik. A második a láncban lévő kis csavarok. A harmadik az, hogy az egész szerkezet hogyan van összehajtogatva. A negyedik, hogy különböző alegységekből áll-e. A hemoglobin molekulák például négy alegységből állnak.
Károsító mutációk
A legtöbb fehérje enzim, és a mutációk lelassíthatják vagy leállíthatják a működésüket. Az emberi rákos megbetegedések 50%-át a p53 tumorszupresszor mutációi okozzák. A p53 egy olyan fehérje, amely a sejtosztódást szabályozza.
Esszenciális aminosavak
A fehérjékre szükség van az állatok táplálékában, mivel az állatok nem képesek az összes szükséges aminosavat előállítani (a legtöbbet igen). Bizonyos aminosavakat a táplálékból kell beszerezniük. Ezeket nevezzük esszenciális aminosavaknak. Az emésztés során az állatok a bevitt fehérjét szabad aminosavakra bontják. Az aminosavakat ezután az anyagcsere során a szervezet számára szükséges enzimek és szerkezetek előállítására használják fel.
Az ember számára kilenc esszenciális aminosav létezik, amelyeket táplálékból nyerünk. A kilenc esszenciális aminosav a következő: hisztidin, izoleucin, leucin, lizin, metionin, fenilalanin, treonin, triptofán és valin. A hús tartalmazza az összes esszenciális aminosavat, amire az embernek szüksége van; a legtöbb növény nem. Azonban a növények keverékének fogyasztása, például a búza és a mogyoróvaj, vagy a rizs és a bab egyszerre, biztosítja az összes szükséges esszenciális aminosavat. A szójatermékek, mint például a tofu, az összes esszenciális aminosavat biztosítják - ahogy a quinoa is -, de nem ezek az egyetlen módja annak, hogy az embereknek szükséges fehérjéhez jussanak.
Jöns Jacob Berzelius tudós adta a fehérjéknek a nevet, de sok más tudós is tanulmányozta a fehérjéket.
A tojásfehérje sok fehérjét tartalmaz
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mik azok a fehérjék?
V: A fehérjék hosszú láncú molekulák, amelyek aminosavaknak nevezett kis egységekből épülnek fel.
K: Hogyan kapcsolódnak össze az aminosavak?
V: Az aminosavak peptidkötésekkel kapcsolódnak össze.
K: Mi az a polipeptid?
V: A polipeptid aminosavak egyetlen lineáris polimerlánca.
K: Honnan származik az aminosavak sorrendje egy polipeptidben?
V: A polipeptidben lévő aminosavak szekvenciája a gén DNS-szekvenciájából származik.
K: Mi történik röviddel a szintézis után néhány aminosavval?
V: Röviddel a szintézis után néhány aminosav kémiailag módosul.
K: Mit tesz a fehérjékben lévő aminosavak módosítása?
V: A fehérjékben lévő aminosavak módosulása megváltoztatja a fehérje összehajlását, stabilitását, aktivitását és működését.
K: Minden fehérje csak aminosavakból áll?
V: Nem, néha a fehérjékhez nem peptidcsoportok is kapcsolódnak, mint kofaktorok.
