Cell

A sejtek fajtái

A sejteknek két alapvető fajtája van: a prokarióta sejtek és az eukarióta sejtek. A prokarióták, a baktériumok és az archaea egyszerű sejtek, amelyeknek nincs sejtmagjuk. Bakteriális mikrokompartmentumokkal rendelkeznek.

Az eukarióták összetett sejtek, amelyekben számos organellum és egyéb struktúra található. Nagyobbak, mint a prokarióta sejtek: térfogatuk akár 1000-szer nagyobb is lehet. Az eukarióták genetikai információikat (DNS) a sejtmagban lévő kromoszómákon tárolják. Azok a szervezetek (élőlények), amelyek több sejtből állnak, eukarióták.

A prokarióta szervezetek fajtái

A jelenleg élő prokarióta szervezetek egyetlen fajtája a baktérium és az archaea. A prokarióta szervezetek az eukarióta szervezetek előtt fejlődtek ki, így egykor a világ csak prokarióta szervezetekből állt. Vannak vírusok is, amelyeket nehéz besorolni, de néhány fontos betegséget okoznak. A vírusok RNS-ből vagy DNS-ből és fehérjéből állnak, és a baktériumok vagy eukarióták sejtjeiben szaporodnak.

Az eukarióta szervezetek fajtái

Egysejtű

Az egysejtű szervezetek egyetlen sejtből állnak. Példák az egysejtű szervezetekre:

• Amőba
• Paramecium

Az egysejtű szervezeteknek szükségük van:

• enni
• lélegeznek (a legtöbbjük oxigént használ, hogy a cukrot energiává alakítsa)

Minden egysejtű szervezetnek:

• megszabadulni a hulladéktól (kidobni)
• szaporodni (többet gyártani magából)
• növekedjen

Néhányan talán:

• mozog
• érzékelik a környezetüket
• a napból nyerik az energiát (pl. cianobaktériumok)
• erjedés (pl. élesztők)
• anaerob légzést használnak (pl. Clostridium botulinum)

Többsejtű

A többsejtű szervezetek sok sejtből állnak. Ezek összetett szervezetek. Ez lehet kis számú sejt, de akár több millió vagy trillió sejt is. Minden növény és állat többsejtű szervezet. A többsejtű szervezetek sejtjei nem mind egyformák. Különböző alakúak és méretűek, és különböző munkát végeznek a szervezetben. A sejtek specializálódtak. Ez azt jelenti, hogy csak bizonyos fajta munkát végeznek. Önmagukban nem tudnak mindent elvégezni, amire a szervezetnek szüksége van az élethez. Más munkák elvégzéséhez más sejtekre van szükségük. Együtt élnek, de egyedül nem tudnak élni.

A Paramecium, egy egysejtű organizmus.


Az állati sejt egyszerű ábrája


A növényi sejt egyszerű ábrája

Sejttörténet

A sejteket Robert Hooke (1635-1703) fedezte fel. Két lencsével ellátott összetett mikroszkópot használt a parafa szerkezetének vizsgálatára, valamint levelek és néhány rovar vizsgálatára. Ezt körülbelül 1660-tól kezdve végezte, és 1665-ben a Micrographica című könyvében számolt be róla. A sejteket a latin cella szóról nevezte el, ami szobát jelent. Azért tette ezt, mert úgy gondolta, hogy a sejtek úgy néznek ki, mint a kis szobák.

Sok más természettudós és filozófus is kipróbálta az új eszközt. A növények szerkezetét Nehemiah Grew (1641-1712) és Marcello Malpighi (1628-1694) vizsgálta. Grew fő műve A növények anatómiája (1682) volt. Nem világos, hogy ki látta meg először az állati sejteket: Malpighi, Jan Swammerdam (1637-1680) vagy Antonie van Leeuwenhoek (1632-1723). . ^p17

Leeuwenhoek felfedezései és rajzai a "kis állatocskákról" egy teljesen új világot nyitottak meg a természettudósok előtt. Felfedezték a protozoákat és általában a mikroorganizmusokat, és a velük kapcsolatos felfedezések még ma is tartanak. Christian Gottfried Ehrenberg Die Infusionsthierchen című könyve 1838-ban foglalta össze az addigi ismereteket. Lorenz Oken (1779-1851) 1805-ben azt írta, hogy az infúziók (mikroszkopikus formák) minden élet alapja.

A 18. században született meg az az elképzelés, hogy a sejtek a nagyobb életformák alapját képezik. Annak kiderítése, hogy ki végezte ezt a munkát, eltartott egy ideig:

"A cseh Jan Purkyně (1787-1869) és tanítványa és munkatársa, Gabriel Valentin (1810-1883) munkásságát a nacionalista németek méltatlanul becsmérelték. A sejtelméletben némi elsőbbségre tartanak igényt". ^{9. fejezet} Johannes Müller (1801-1858) is nagymértékben hozzájárult a kutatáshoz. "Tanítványa, Theodor Schwann (1810-1882) és Matthias Schleiden (1804-1881) volt azonban az, akinek a sejtelméletet köszönhetjük, annak ellenére, hogy néhány megfigyelésük nem volt helyes, és a korábbi munkásoknak való elismerésük "paródia".^p97

A sejtelmélet ezeket a fontos gondolatokat tartalmazza:

1. Minden élőlény sejtekből áll.
2. A sejt minden szervezetben a szerkezet és a működés alapvető egysége.
3. Minden sejt egy másik sejtből származik, amely előtte élt.
4. A sejtmag a sejt központi eleme.

Sejtek szaporodása

A metazoák testsejtjei egyszerű mitotikus sejtosztódással osztódnak. A szexuális szaporodás az eukarióták őse, és a metazoáknál specializált ivarsejtek végzik. Ezek a meiózisnak nevezett folyamat során jönnek létre.

A prokarióta sejtek bináris osztódással szaporodnak, ahol a sejt egyszerűen kettéhasad. Mind a mitózis, mind a bináris osztódás során a sejtnek meg kell sokszoroznia (lemásolnia) az összes genetikai információt (DNS), hogy minden új sejtnek legyen egy példánya.

Kapcsolódó oldalak

• Cytológia