Szerves kémia
A szerves kémia a szenet tartalmazó kémiai vegyületek tanulmányozása. A szén képes kémiai kötést kialakítani a legkülönbözőbb kémiai elemekkel és más szénatomokkal. Ez szinte korlátlan számú kombinációt tesz lehetővé, amelyeket szerves vegyületeknek nevezünk. A szénvegyületekkel foglalkozó tárgyat azért nevezik szerves kémiának, mert minden ismert szervezet, vagyis élőlény vízből és szénvegyületekből áll. A szerves kémia nagyrészt a szerves termékek szintézisét, vagyis képződését foglalja magában kémiai reakció révén, különböző reaktánsok és reagensek, vagyis a reakció során felhasznált anyagok felhasználásával. A kémia számos különböző területe bővíti a szerves kémia fogalmait és elveit, beleértve a biokémiát, a mikrobiológiát és az orvostudományt.
Történelem
Az organikus kifejezés Jons Jacob Berzelius 19. századi svéd tudóstól származik, aki az élőlényekben jelen lévő anyagokra használta a kifejezést. Berzelius idején az életerő-elmélet volt népszerű. Ez az elmélet azt állította, hogy a csak az élőlényekben található szerves vegyületek előállításához életerőre van szükség. Az életerő-elmélet egy 1828-as, Friedrich Wöhler által végzett kísérlet után kezdte elveszíteni támogatottságát. Munkája kimutatta, hogy a karbamid, egy szerves vegyület, előállítható ammónium-cianátból, egy szervetlen vegyületből.
Szénhidrogének
A szénhidrogének tanulmányozása a szerves kémia igen nagy részét képezi. A szénhidrogének olyan molekulák, amelyek csak a szén és a hidrogén elemeket tartalmazzák láncok formájában. A szénhidrogének két kategóriába sorolhatók a benzolgyűrű, a szénhidrogének körkörös típusának jelenléte alapján. Az alifás szénhidrogének nem tartalmaznak benzolgyűrűt, az aromás szénhidrogének pedig igen.
Reakciók
A szerves kémiai reakciók azért játszódnak le, mert az elektronok nem egyenletesen oszlanak meg a kémiai kötésben. Egyes atomok vagy molekulák, például az oxigén, a nitrogén és a negatív töltésű anionok nukleofilek, mivel extra elektronokkal rendelkeznek, és pozitív töltések közelében akarnak lenni. Mások, mint például a H+ és más pozitív töltésű kationok, elektrofilek, és negatív töltések közelében akarnak lenni. Ha egy szerves molekula pozitív töltéssel rendelkezik, akkor karbokationnak nevezzük. Ez egyben elektrofil is. Amikor nukleofilek és elektrofilek keverednek, reakció léphet fel.
Gyakori reakciómechanizmusok
A reakciómechanizmus kisebb reakciók sorozata, amelyek egy átfogó reakciót alkotnak. A mechanizmusok két alapvető típusa a szubsztitúciós és az eliminációs reakciók. Ezek nagyon fontosak a szerves kémiai mechanizmusok tanulmányozásában, mert sok bonyolultabb mechanizmus használja őket.
Helyettesítési reakciók (NS1 ésN S2)
Nukleofil szubsztitúcióról akkor beszélünk, amikor egy atom vagy atomcsoport leválik egy szerves molekuláról, és helyébe egy másik lép. Ha a távozás és a hozzáadás egyszerre történik, akkor NS2-reakciónak nevezzük. Ha a kilépő csoport a szubsztitúció előtt leválik a szerves molekuláról és karbokationt képez, akkor NS1 reakciónak nevezzük.
Eliminációs reakciók (E1 és E2)
Elimináció akkor következik be, amikor egy szerves molekulából erős savval két csoportot szakítanak le, és a keletkező töltések kettős kötést képeznek. Általában az egyik csoport egy nukleofil, a másik pedig egy hidrogénatom. Ha mindkét csoport egyszerre szakad le, azt E2 reakciónak nevezzük. Ha először az egyik csoportot húzzuk le, és karbokationt képez, mielőtt a második csoportot eltávolítanánk, azt E1 reakciónak nevezzük.
Stereokémia
A sztereokémia a molekulák térbeli tanulmányozása. Azt vizsgálja, hogy a molekulákon belül az atomok hogyan helyezkednek el egymáshoz képest a térben, és hogyan lépnek kölcsönhatásba egymással. Az azonos kémiai összetételű, de eltérő elrendezésű molekulákat izomereknek nevezzük. A híres kémikus, Louis Pasteur a sztereokémia egyik korai kutatója volt.
A szterokémia tanulmányozásának központi része a kiralitás. Egyszerűen fogalmazva, a kiralitás a kémiai molekulák szimmetriáját vizsgálja. Ha egy tárgy nem helyezhető egymásra a tükörképével, akkor az egy királis tárgy. Ha igen, akkor achirálisnak nevezzük.
Spektroszkópia
A spektroszkópia a fényenergia és az anyag közötti kölcsönhatások tanulmányozása. A színeket a szerves és szervetlen vegyületek energiaelnyelése miatt látjuk. Amikor egy növény fotoszintézisre kerül sor, a nap energiáját csapdába ejti, és ez példa az energia és a szerves vegyületek közötti kölcsönhatásra.
A spektroszkópiát ismeretlen vegyületek szerves molekuláinak azonosítására használják. A spektroszkópiának számos típusa létezik, de a szerves kémia szempontjából a legfontosabbak az infravörös spektroszkópia és a mágneses magrezonancia spektroszkópia.
Egyéb weboldalak
- Szerves kémiai portál
- Szerves kémia segítség!
- Szerves kémia: Bevezetés
- MIT.edu, OpenCourseWare: Szerves kémia I.
- HaverFord.edu, Szerves kémia előadások, videók és szövegek
- Journal of Organic Chemistry (előfizetés szükséges) (Tartalomjegyzék)
- Organic Letters (Pubs.ACS.org, tartalomjegyzék)
- Thime-Connect.com, Synlett
- Thieme-Connect.com, Szintézis
- Organic-Chemistry.org, Organic Chemistry Portal - Újabb összefoglalók és (név)reakciók
- Orgsyn.org, szerves kémiai szintézis folyóirat
- Ochem4free.info, Egy teljes, online, lektorált szerves kémia szöveges rész otthona
- CEM.MSU.edu, A szerves kémia virtuális tankönyve
- Szerves kémiai források világszerte - Linkek gyűjteménye
- Telítetlen szénhidrogének - alkének vagy olefinek ,[Visszavont link date=August 2019]
- Organic.RogerFrost.com, Roger Frost's Organic Chemistry - mechanizmusok és animáció a tanításhoz és tanuláshoz, jellemzően 15-19 éves korosztály számára.
- ChemHelper.com, Szerves kémiai segítség
- Organic-Chemistry-Tutor.com, Szerves kémia tanár
- ACDlabs.com, Kémiai Freeware
- Chemaxon.com, Kémiai Freeware a ChemAxon-tól.
- AceOrganicChem.com,
- OrgChemInfo.8k.com, Szerves kémiai erőforrások gyűjteménye
- Benzylene.com, Szerves kémiai reakciók, mechanizmusok és problémák
- Beilstein-Journals.org, Beilstein Journal of Organic Chemistry (nyílt hozzáférés)
- Study-Organic-Chemistry.com, Források a sikerhez a szerves kémiában
| · v · t · e Kémia |
| Analitikai kémia - Biokémia - Bioorganikus kémia - Bioorganikus kémia - Biofizikai kémia - Kémiai biológia - Kémiai fizika - Kémiai oktatás - Számításos kémia - Elektrokémia - Elektrokémia - Zöld kémia - Szervetlen kémia - Anyagtudomány - Gyógyszerkémia - Nukleáris kémia - Szerves kémia - Szerves kémia - Szerves fémvegyületek - Gyógyszerészet - Fizikai kémia - Fotokémia - Polimer kémia - Szilárdtestkémia - Szupramolekuláris kémia - Elméleti kémia - Termokémia - Termokémia - Nedves kémia - Környezetkémia - Környezetvédelmi kémia |
| Biomolekulák listája - Szervetlen vegyületek listája - Szerves vegyületek listája - Periódusos rendszer |
| Hatósági ellenőrzés |
Kérdések és válaszok
K: Mi az a szerves kémia?
V: A szerves kémia a szenet tartalmazó kémiai vegyületek tanulmányozása.
K: Mi a szén jelentősége a szerves kémiában?
V: A szén képes kémiai kötést kialakítani a legkülönbözőbb kémiai elemekkel és más szénatomokkal, így szinte korlátlan számú kombinációt, úgynevezett szerves vegyületeket hozhat létre.
K: Miért nevezik a szénvegyületekkel foglalkozó tárgyat szerves kémiának?
V: A szénvegyületek témakörét azért nevezik szerves kémiának, mert minden ismert szervezet, vagyis élőlény vízből és szénvegyületekből áll.
K: Mit foglal magában a szerves kémia nagyrészt?
V: A szerves kémia nagyrészt a szerves termékek szintézisét, vagyis képződését foglalja magában kémiai reakció révén, különböző reaktánsok és reagensek, vagyis a reakció során felhasznált anyagok felhasználásával.
K: Melyek azok a kémiai területek, amelyek kibővítik a szerves kémia fogalmait és alapelveit?
V: A kémia számos különböző területe bővíti a szerves kémia fogalmait és elveit, beleértve a biokémiát, a mikrobiológiát és az orvostudományt.
K: Mit jelent a "szerves termékek" kifejezés a szerves kémiában?
V: A szerves kémiában a "szerves termékek" olyan vegyületekre utalnak, amelyek alapvető alkotóelemként szenet tartalmaznak, és kémiai reakciók révén szintetizálódnak.
K: Miért fontos a szerves kémia tanulmányozása?
V: A szerves kémia tanulmányozása azért fontos, mert gyakorlati alkalmazásai vannak különböző területeken, többek között az orvostudományban, a mezőgazdaságban és az anyagtudományban, és segít megérteni az élet összetett kémiáját.
